ITT VAGYUNK + ALBECKERNÉL 1.RÉSZ

NemesTamás írása a Budapest folyóirat 2004/6-os számában

I.rész

Évekkel ezelőtt egy barátom irodájában a dexion-salgó polcok között a falon megláttam Tabán egykori Kereszt terét megörökítő rézkarcot, és rögtön megragadott a kép közepén a tér nevét adó kőkereszt mögött látható,széles klapubejárós masszív ház hangulata.Nem sokkal ezután kezembe került Zórád Ernő
ugyancsak ezt a teret ábrázoló képe,ahol a már ismerős épület tetején jókora táblán ezeolvasható:"Albecker Antal veje,Schreil Győző vendéglője".
Hiszen ha Albecker uram a vejére hagyta a  vendéglőt,akkor valőszínüleg nem volt fia,viszont volt lánya-gondoltam és jól tippeltem,hiszen ezen a szálon elindulva rá is bukjkantam Albecker  Antal egyik dédunokájára .Tőle sok eddig ismeretlen részletet tudhattam meg annak a családnak a történetéről, amely a megnyitásától a Tabán lebontásáig közel hatvan éven át vezette  Buda első halvendéglőjét.
A család nevének eredtetét némelyek próbálták Al-bekr egyesk szerint török,mások szerint arab -névre visszavezetni, de az igazság egészen más.:Alkbeckerek(a különböző kereszt -és házasság levelekben Allbaecker,Allbaeiker,Altpecker családnevek is szerepelnek)már az 1740-es évektől felbukkannak  Biatorbágy,Törökbálint,majd Diósd összeírásaiban.

A diósdi születésü Albecker Antal  1863-ban alig több mint 20 évesen már tabáni lakoskéntvette feleségül a vele éppen egykorú Rohardt Jozefát, aki szintén itt, Buda leginkább rácok és németek lakta részén élt.
(Lám, a németajkú menyasszony esküvői tanuja éppen a rác  Stankovics Mihály volt.)

Balra a Holdvilág utca 7 bejárata

A  Holdvilág utca 7 sz alatti házban nyitották meg első vendéglőjüket.Itt csak egyetlen kis helyiségben szólt a citera és a gitár a vendégeknek,akik szalmafonatú székeken ülve élvezhették a remek halászlét.Az éjszaka sötétjében a vendéglő jóféle boraitól kissé botorkálva  hazafelé igyekvőt azonban nem csak a hold világa,hanem-némi aprópénzért lámpás ember is segítette lejutni  az ugyancsak lejtős utcácskából a Kereszt térig.Ott kezdődött a civilizáció:ott mutatta az utat a kékes láng, hiszen a lámpagyújtók,(akkori elnevezéssel a légszeszgyujtók) a közeli Aranykakas utcai telepükről  indultak el alkonyatkor, hogy fényt vigyenek a sötét budai éjszakába.

Megjegyzés:

(Nemes Tamás  írása a rokonok visszaemlékezéseiből táplálkozik, amit nem mondtak el,azt megírni sem tudta, a kordokumentumok néhol összeütközésben vannak a visszaemlékezésekkel.A leszármazottak sokszor romantikus emléklei vel ellentétben az Albecker-karrier korántsem volt olyan síma és egyenesvonalú, ahogy elmesélték.Remélem Nemes Tamás-akit személyesen is ismerek, nem neheztel az alábbi kiegészítésekért)

1.Albecker Antal ,mint oly sok tabáni vendéglős kezdetben bormérő és  szatócs volt ,de füstölnivaló árusításával is foglalkozott (dohánytőzsde1888-90) a Holdvilág utca 7-ben ,amely élete végéig lakása volt.Végül a próbálkozások után a kocsmáros-vendéglős szakma bizonyult legkifizetődőbbnek,ezért ezt választotta és nem is csalódott A Budapesti Czím - és Lakjegyzék tanúsága szerint -mely jegyzék a foglalozásoka is rögzítette - 1880-81 -ben bormérőként szereplő Albecker egész 1891-ig szatócsként van feltüntetve a jegyzékben,ami elég hosszú idő, több mint egy évtized.1891-ben szerepel először vendéglősként a Holdvilág u 7 cím alatt,végleg felhagyva  a trafikos tevékenységgel.