A LEBONTOTT ÁLMOK KORCSMÁI 14.RÉSZ "AHOL A LIBA LEGROPOGÓSABB"

*FARKAS BÉLA KOCSMÁJA (KERESZT tér 12) 

  
ITT ÉPPEN NEM LÁTSZIK, BALRA VAN MÉG EGY KICSIT

Na ,ez a Farkas Béla korcsmája 

BCZLJ: 1891,92 özv. Zsiska Antalné, 

               1922,28 Csóka László 

Farkas Béláról nem szól a fáma, A BCZLJ nem említi, de egy apróhirdetés tudatja az olvasóval ,hogy Csóka László becsődölt ,és üzletét 1925 -ben vette meg Farkas Béla



BUDAPESTI HIRLAP 1925 okt 17

*FEHÉR LÓ FOGADÓ 

BCZLJ:nincs adat 

Épült 1739-ben, a Gellérhegy alján , a régi kórház helyén. Bérlője Zipauer János Mihály 1742-ben már feladta , inkább Fő utcai forgalmasabb Zöld Szőlőfürtöt kívánta bérbe venni.

*Fehár Farkas fogadó  

BCZLJ:nincs adat 

Döbrentei tér felett

*FRAU GODL EBERHARD 

BCZLJ: SZÖG u 869 1880,81 Paul Eberhart ?

A Tabán számos vonzó hellyel bírt, de ezek közül is kiemelkedett a hajdani Holdvilág utcában (?)állt kocsma, ahol egy idős, német származású asszony sütötte és főzte a libákat. A fenséges pecsenyékért és húslevesekért még Pestről is átjártak a polgárok. Kissé, azaz egészen pontosan két házzal arrébb, de még ugyancsak ebben az utcában volt egy másik műintézmény, ahol különleges finomságokkal töltött és körített csirkespecialitásokat kínáltak a nagyérdeműnek. Ha pedig valaki édességre vágyott, akkor is megtalálta a számítását, hiszen első osztályú házi rétesek közül válogathatott.

A LEGROPOGÓSABB 

Idei libát valamikor Frau Godl-nál lehetett enni, természetesen Budán a Tabánban,közel a Krisztinaváros határához ,a Naphegy délkeleti lejtőjére kapaszkodó Holdvilág utcában a Hullám utca mellett. Frau Godl kiskocsmájával egyetemben régen eltünt n  a földszinéről. És eltünt most már a kacskaringós Holdvilág utca is. De vannak még néhányan, akik emlékeznek arra, hogy tavaszi, nyári estéken igen tekintélyes uraságok kapaszkodtak föl a Kereszt tér felől a gidre-gödrös kövezeten ama sárga házikó felé, ahol Frau Godl(polgári nevén Eberhard Mária) kedves öreg asszonyság várta őket. Ecetfa virított, oleánder virágzott a kis udvaron, ahol mindössze öt-hat asztal fért el, s aki nem sietett, bizony nem kapott helyet.

Pedig érdemes volt sietni, mert Frau Godl, a kocsmárosné mesteroklevelet érdemelt fejedelmi libapecsenyéjéért, melyet vendégeinek szánt. Az idei libát senki nem tudta oly pompás ropogósra sütni, mint a méltán népszerű asszonyság,aki a libacomb mellé tejfölös uborkasalátával is szolgált, mégpedig olyannal, amelyhez már kora reggel meggyalulták az uborkát és sóban,borecetben jól megérlelve adták estére kelve az asztalra.

A cseresznyés rétes, amely a salátát és pecsenyét követte, szintén ropogós és sárgás-piros volt s a tésztájában kevés finom morzsa szikkasztotta fel a túltengő nedveket és apróra tört mandula gyarapította a kívánatos ízeket.

A bor,mellyel a jeles vacsorát öntözgették, hol fehér,hol vörös színben csillogott a poharakban, aszerint, hogy a Csatárkán, vagy a Sashegyen szüretelték. Mindkét színben felette alkalmatos volt a hangulat emelésére, lévén közismert tény,hogy a budai bor amolyan "mosolygós", "nevetős" bor, tudnillik mosolyog,nevet, barátkozik tőle az, aki issza.

Pesti Napló 1934 május 27

*a FUTÁRHOZ

A vendéglőst Johann Laufernek hívták, evidens, hogy a korcsma neve „A FUTÁRHOZ „ lett 

BCZLJ: VÁRKERT rakpart 57 1880,81 Lauffer János «a futárhoz», «zum Laufer», 

*GANSLHUBER(lásd Libás Huber)

GELLÉRTHEGYI VENDÉGLŐK 

BCZLJ:-ben Telekkönyvi számokkal nyilvántartva

GELLÉRTHEGY 10614 1890 Figyelmessy Ferenc

GELLÉRTHEGY 10634  1900,01,02,03 Doktor László

GELLÉRTHEGY 10711 1888 Eichberger J

GELLÉRTHEGY 10719 1896 Árgay Bódog

GELLÉRTHEGY 10750 1899 Schachinger Mihály

GELLÉRTHEGY 10817/19 1894,96 Árgay Bódog

                                         1900 Wesztergom I-né (Búsuló Juhász)

GELLÉRTHEGY10818  1890,91,92 Rotyik János

GELLÉRTHEGY 10849 1894,1900 Stampfel Károly

                                       1898 Stampfel György

                                        1902,03,04,05 Stampfel József

GELLÉRTHEGY 10874 1890,91,92,96,99 Beyse Erzsébet

                                       1894,96 Gergye Sándorné

KISGELLÉRTHEGY 1899 Horváth Antal

KIGELLÉRTHEGY 10908 1891 Növák Ignácz vendéglője

KISGELLÉRTHEGY 13006 1908 Perbay Józsefné

GELLÉRTHEGYI KIOSZK 1899 Schuller I

                                              1906,07,08,09 Fodor Berczi

                                             1922 Gellérthegy.Tel. Józs. 61—56.

                                              1928 Mittl Szerafin Ferencz

GELLÉRTHEGY –dűlő 13143 1906,07 Stampfl K.György 

                                                    1928 id.Virágh Ferencz
                                                     1908 Fodor Berczi vend

GELLÉRTHEGYI út 5      1910 Laitzinger Alajos

«GELLÉRTHEGYI NAGYVENDÉGLŐ »

                                         1914,16  (BothDániel),   

*GERSTL FERENC vendéglője

BCZLJ: SZÖG u 7 1904,05 ,08 Gerstl Ferencné

CZAKÓ u 1 1909,11,12 ,13 ,14 Gerstl Ferenc 09 vend

CZAKÓ u 1/3 1928                Cziegler Jenő

CZAKÓ u 3 1922                   ifj. Gerstl Ferenc

vendéglő Czakó utca 1-ben 1910-től, korábban a Szög utca 7-ben a felesége nevén működött .Tulajdonosa Gerstl Ferenc sokszor koccintott vendégeivel és kibicelt a kártyázóknak, hétvégén a környékbeli iparosokból verbúvált zenekarával szórakoztattqa a nagyérdeműt. A Kakukhoz hasonlóan a Cziegler vendéglő is kötődik Gerstl Ferenc nevéhez.
" Gerstl arról volt nevezetes ,hogy nem csak eladni, de inni is szerette a bort. Minden egyes literért külön lement a pincébe. A budai bor ugyanis nem bírta a söntés kannáiban, mert hamar megtört. A vendéglős sorra látogatta vendégei asztalát, koccintott velük, kibicelt a kártyázóknak. De ha eljött a szombat este és a vendéglőbe eljött a citerájával a Görög utcai hentes, gitárjával az Aramykakas utcai krejzlerájos (szatócs), harmonikájával a Szarvas -téri pékmester, megalakult a "sramlizenekar" Gerstl bácsi pajkos stancnikat énekelt, idegen füleknek érthetetlen budai sváb dialektusban."- írta Magyar Elek.

Gerstl bácsi 1916-ban visszavonult. A háború alatt akadozott a bortermelés, nem nagyon volt utánpótlás és félt, hogy vendégei elisszák előle a fínom nedűt.
1924-ben veje ,Cziegler vette át a vendéglőt és egy modern vendéglátóhelyet alakított ki belőle. Ez a ház elkerülte a bontást és 1937-re már igen divatossá vált. Esténként Kalmár Tibor nótáit hallgathatta itt a vendégsereg. A Czakó utca 1-3 -ban a későbbiekben 1940 körül a KIS-KÁRPÁTIA étterem működött az alábbi képeslap helymeghatározása legalább is erre utal

Forrás: Végvári Annamária: Adalékok a Tabán történetéhez

„ Kapaszkodjunk vissza a dombtetőre, Gerstl bácsihoz. A Czakó utcai udvaron épp hangol a sramlizenekar - Magyar Elek emlékei szerint citerájával a görög utcai hentes, gitárjával az Aranykakas utcai grájzleros fűszeres, harmonikájával a Szarvas-téri pékmester (F: Saly N,Kiskocma....)

„ *GÖRÖG u 17 (Lásd Alsó Avar) 

BCZLJ:1906,07 ,08 ,14 ,16 Avar László

*GYÖKÉR u 10 (Lásd Preiszler)

BCZLJ= Budapesti Czím és Lakjegyzék ,kiadva 1873-1928 között 29 kötetben

 FOLYT.KÖV.