LEBONTOTT ÁLMOK KORCSMÁI 17 .RÉSZ HAVASTÓL HUBERIG

HAVAS VENDÉGLŐ (HADNAGY u 23)

A kocsmát eredetileg a "Vén szederfához" néven ismerték és szerették a tabániak. Akkori tulajdonosa Marada József,az 1920-as években Szabó Dezső író és társasága: Rozványi Dezső, Lendvai István újságíró, szerkesztő, Farkas László botanikus a Hadnagy utcában a volt rác Marada korcsmában gyűltek össze. Lasd még „A vén eperfához”

 

Hadnagy u 23

HEGYALJA út 22

BCZLJ:                      1904,05                                Kocsis Ferencz,

                                 1906,08                                 Kriszt Sándor,

                                1911,12 ,13                            Kilián István,

                                 1922 ,28                          özv.Kocsis Ferencné

1904-1928 között szerepel a címjegyzékben, Kocsis Ferenc korcsmáros nevéhez köthető. Halála után  többször gazdát cserélt, a világháború után özvegye vezette tovább az üzletet. Ebben a házban lakott 1920 körül nagyapám, a fenti kép feltehetően ebben a vendéglőben örökítette meg, amint kisfröccs mellett a zenészeket hallgatja .

 Hegyalja út 22 Sz.N.K.Nagyapám  muzsikáltat  a vendéglőben

HÉT NYOLCAS BCZLJ: Nincs adat

HÉT RÓZSA  Huber vendéglő a Felsőhegy és Domb utca sarkán

BCZLJ: FELSŐHEGY u 110    1883,84,,88,90,91,92,94,99,1900,01,02,03    Schultzberger István

                                                   1904,05                                                          Schmidt Károly

                                                   1906,07 ,08                                                   Varga Géza,

                                                  1907,08                                                            Huber Istvánné,

                                                  1911  ,13,14 ,16                                               Huber István

Huber vendéglő a Felsőhegy és Domb utca sarkán

   

 HÉT VÁLASZTÓFEJEDELEM FOGADÓ

Döbrentei u 7, jónevű fogadó 1804-ben nyit. Tulajdonos Grosz Antal. Vendégei :Szemere Pál, Berzsenyi Dániel, Beethoven, aki süketségét a budai fürdőkben akarván kúráltatni szállt meg itt .Később Vadkacsa és 1936-tól  Háromcsőrű Kacsa néven ismerik. (lásd ott)

JÁSZAI JÓZSEF 

korcsmája  a Bocskay téren az Árok és Varga utca között

BCZJL: nincs adat Jászairól .Korcsmák a Bocskay téren

              BOCSKAY tér 1   1901,02,03                Zinhober F                               

              BOCSKAY tér 7   1883,84,1901,02    Malmarits J

                                             1908,09           Malmarots Ignáczné

                                             1911 ,12          Németh Mária    

             Ez utóbbi volt 1928 után Jászai József korcsmája

KAKUK                   

BCZJL:        Kereszt u 6     1928               ifj.Gerstl Ferenc

                                            1933-ban

                     Attila krt 22    1934-től

Kakuk és  Új Kakuk

            Rosszul kezdtem, ha működne még a Kakuk, biztosan beperelne. Még hogy korcsma ! Vendéglő volt Ő kérem , étterem, még pedig az elegánsabb fajtából, operaénekesek és trónörökösök múlatták itt az időt!

   A Budapesti Városvédő Egyesület kiadásában 2000-ben jelent meg Végváry Annamária szerkesztésében "Adalékok a Tabán történetéhez" c. könyve . Ez az általam lassan ronggyá olvasott kiadvány az alábbiakat tudatja a nyájas olvasóval Kakuk -ügyben:
"A Kakuk az egyik legfiatalabb tabáni vendéglő volt. Egy földszintes házban nyitották meg 1926-ban, mely korábban Gerstl Ferencé volt. Gerstl Ferenc nevét jól ismerték a Tabánban.A Kör utca 26 sz-házban volt vendéglője a XIX. század végén, melyet 1910 előtt átköltöztetett a Czakó utca  1 szám alá. Korábban a vendéglőt a HÁROM VÍG PINTÉRLEGÉNYHEZ cégérelték és ez a ház volt a KAKUK VENDÉGLŐ  első helye is-   Amikor a Tabánt lebontották, az akkori Attila körút 22 szám alá költözött. 
    Új tulajdonosainak- egy huszárszázados és unokaöccse, egy külügyminisztériumi titkár- jelszava volt, hogy jó konyha, jó ital, kellemes kiszolgálás. Az Attila körúton 1934-ben azonban már az egyik tulajdonos nővére fejlesztette tovább a magyar stílust. Hamarosan belföldön és külföldön egyaránt ismert lett. Itt találkoztak a diplomáciai testület tagjai s nem egy koronás fő töltött el egy kellemes estét asztalánál- inkognitóban.
       Kedvelt helye lett világhírű sztároknak, művészeknek, hadvezéreknek.Vendégkönyvében ott szerepelt Olga Csehova és Harold Lloyd neve is a külföldi diplomaták és művészek neve között. Még egy maharadzsa is meglátogatta.Azt az asztalt pedig, ahol Gusztáv svéd trónörökös és a walesi herceg mulatott, emléktáblával jelölték meg.
        A főváros és a minisztériumok képviselői előkelő külföldi vendégeiket gyakran hozták ide. Az említett vendégkönyvben több száz elismerés szerepelt.

Olga Csehova és Harold Lloyd neve is a külföldi diplomaták és művészek neve között. Még egy maharadzsa is meglátogatta.Azt az asztalt pedig, ahol Gusztáv svéd trónörökös és a walesi herceg mulatott, emléktáblával jelölték meg.
        A főváros és a minisztériumok képviselői előkelő külföldi vendégeiket gyakran hozták ide. Az említett vendégkönyvben több száz elismerés szerepelt.
például így méltatta a vendéglőt: 
  "Az itt szerzett benyomások nem csupán arra voltak alkalmasak,  hogy a t.Igazgatóság vezetése alatt álló üzem magas színvonaláról tegyenek tanúságot, hanem arra is,hogy a magyar vendéglátóipar varázsát méh jobban kihangsúlyozzák az idegenforgalom szolgálatában.A tekintetes Igazgatóság  ezzel értékes szolgálatot tesz az ország fizetési mérlege szempontjából mind nagyobb jelentőséget nyerő idegenforgalom fejlesztésének”.

Gyertek csak mulatni barátaim, kell a bevétel az új Kakuk vendéglő felépítéséhez, mert sokba kerül ám nívós vendéglőt rittyenteni a Tabánba 1934-ben!-Nem is szerénykedik a szórólap, egyenesen a Tabán legtipikusabb vendéglőjének kiáltja ki a régi Kakukot, pedig volt itt még néhány illusztris csehó, pl az Alsó és felső Avar, a legendás Mélypince, az Albecker, stb. A Kakuk kimondott pénznyelő volt.

    És eljött az ünnepélyes megnyitó napja egy fennmaradt újabb szórólap szerint. Az új vendéglőben biztosra akartak  menni , a két tabáni zenei stílus mindegyikét bedobták az ügy érdekében , Budai Gyurka cigányzenéje mellett  repertoárra vették  a sramlizenét  is

De a belsőépítészet kimondottan magyaros, sőt székelyes. Ez már nem a Poldi bácsi-féle kiskocsmák világa, ahol a tulaj maga szolgál fel és esténként szikrai kadar mellett ferblizik a szomszéd fűszeressel. Már a belépéskor elkápráztat a székely lépcső, aztán beljebb a magyar terem, vörös terem (gondolom itt a díszítő drapériákra, nem a Tanácsköztársaságra akartak utalni) a székely terem, no meg a pazar

székely udvar. Akkora  helyek vannak itt, hogy két zenekar is huzhatja az  Újházy tyúkleves és a

paprikás csirke  mellé a különtermekben, nem zavarja a tárogató öblös hangja a harmonika gyors futamait, azaz gondtalanul lehet itt sírva vigadni, magyarkodni, irredenta nótákat fülbe huzatni.

Jöhet  a világhíres vendégsereg, szaporodhatnak a megelégedett külföldi előkelők bejegyzései a vendégkönyvben......egészen  Buda ostromáig, amikor is a földdel lesz egyenlővé ház, étterem és a maradék Tabán...

Forrás:     Végváry Annamária :Adalékok a Tabán történetéhez

                  Bp-i Hirlap 1934 május 27

Folyt.köv