Te elfelejted, hogy délben mit ettél,
kivel beszéltél tegnap,
ki az ellenséged, barátod.
mert gazdag vagy s feledékeny.
Úgy elhagyod élményeid,
mint kiolvasott újságjaid a
gyorsvonatok hálófülkéiben
s robogsz tovább, köszönve ennek, mosolyogva emerre, igen szórakozottan.
De a szegények még most is tudják,
mit mondtál te nekik öt évvel ezelőtt,
hogy végigmentél a budai utcán
s megsimogattadszőke kisfiúk fejét,
ki azóta ott porlad a tabáni temetőben
Óvják ők azt, ami élet, félreteszik,
amit csak megérintett, mint azt a
siralmas bádogdobozt, amelyben
cigarettát tartottak valaha mások.
A szegények virrasztanak,
vigyáznak mindenre,
élnek te helyetted is
és nem felejtenek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése