A letűnt Tabán tanár-festője – Tibai Takács János művészete
PESTBUDA.HU
Ha az ódon, sokak számára romantikus hangulatú Tabánt szeretnénk megidézni, a legtöbbször Zórád Ernő hangulatos festményeit érdemes segítségül hívnunk. Viszont még a régi Tabánt ismerők között is kevésbé ismert Tibai Takács János neve, akinek több tucatnyi nagyszerű festménye és grafikája őrzi a tabáni múlt emlékeit. Ismerkedjünk meg gazdag életművével!
Írta: Tudós-Takács Ernő
Tibai Takács János 1876. március 29-én Tápiószentmártonban született. A középiskolát Balassagyarmaton végezte el. A budai Pedagógiumban matematika-fizika és történelem-ének szakos tanári oklevelet szerzett. A tanulmányai befejezése után a hajdúszoboszlói polgári iskola tanára lett, ezt követően a hatvani, 1911-től pedig az újpesti polgári iskolában tanított
Tibai Takács János alkotás közben (Forrás: magángyűjtemény)
A századforduló környékén Benczúr Gyulától vett festészeti magánórákat, aki elismerően nyilatkozott tehetségéről. 1906-ban a Nemzeti Szalonban állították ki a festményeit, utána ott több tárlaton is szerepeltek az alkotásai. 1914-ben, a világháború kitörésekor mint hadapród bevonult katonai szolgálatra és a 30. honvéd gyalogezred hadifestőjévé nevezték ki. A világháború alatt megjelent Külügy–Hadügy című lapban magyar katonákról készített több portrérajzát is publikálták. Polgári iskolai tanárként 1922-ben nyugdíjba vonult, hogy kizárólag a festészetnek élhessen.
Tibai Takács János sikeres portréfestő volt: több helyi és országos egyesület, szervezet is megbízta ilyen munkákkal. Megfestette Ányos Pál pálos szerzetes, Fráter Lóránd dal- és nótaszerző, Szabolcska Mihály költő, Balázs Árpád zeneszerző, Papp-Váry Elemérné költőnő, Petrovácz Gyula építész és országgyűlési képviselő, Bem József tábornok és az 1938-as budapesti Eucharisztikus Kongresszus alkalmából Eugenio Pacelli bíboros (a későbbi XII. Pius pápa) portréját. 1932-ben, Gyónon országos ünnepség keretében leplezték le a Gyóni Géza költőről készült olajfestményét.
A Gyóni Gézáról készült festmény 1932-ben, a költő halálának 15. évfordulójára készült el (Forrás: dabasi Gyónyi Géza Általános Iskola)
Tibai Takács tankönyvillusztrációkat is készített, valamint az 1930-as években többször is kiadott Ismerjük meg Budapestet! című, a város főbb nevezetességeit bemutató bédekkernek is az illusztrátora volt: tíz rajza került a kötetbe, elsősorban a korabeli Tabánról. Nagyjaink szülőházai címmel megfestette tucatnyi történelmi nagyságunk szülőházát, és ez képeslapsorozatban is megjelent.
A Várban lévő Balta közről készített grafika is szerepelt a Budapest nevezetességeit tartalmazó bédekkerben (Forrás: Ismerjük meg Budapestet!
Budapest főbb nevezetességeinek és emlékeinek kalauza, rövid története és magyarázata. Szerk. Mikulich Károly és ifj. Pataki Mihály. Illusztrálta: Tibai Takács János. Budapest, 1938)
A Nagyjaink szülőházai című képeslapsorozat összefoglalóan is megjelent (Forrás: Hungaricana)Legfőbb művészi célkitűzése az 1933 előtti, régi Tabán arculatának megörökítése volt. Ennek érdekében rengeteget járta a Tabán ódon, kanyargós, romantikus hangulatú utcáit és tereit, és a főbb nevezetességek, utcarészletek és életképek neoimpresszionista stílusú megörökítésével bepillantást kaphatunk ebbe a letűnt világba.
A Hadnagy utcát ábrázoló festményen a Tabán több nevezetessége is látható (Forrás: magángyűjtemény)
A Hadnagy utcát bemutató, 1917-ben készült festményen a jellegzetes földszintes tabáni házakon kívül jól látható a Fehér Sas téri polgári iskola épülete, a szerbek egykori görögkeleti temploma és az Erzsébet híd is. A szerbek egykori jelentős tabáni jelenlétét igazolja a Kereszt tér című Tibai Takács-alkotás is, amelyen a szerbek kőkeresztje látható.
A tabáni szerbek híres keresztje lett a névadója a Kereszt térnek (Forrás: Patyi Árpád gyűjteménye)
A Holdvilág utcai kaput ábrázoló képen bepillantást kapunk a kapu mögötti ház udvarába is. A szűk Holdvilág utca a művész más festményén is feltűnik. Jellegzetes tabáni házakat és udvarokat látunk az Aranykacsa utca, a Horgony utca és a Kőműves lépcső egyes részleteit ábrázoló alkotásokon is.
A Holdvilág utca 14-es számú ház kapuja mögé is bepillanthatunk ezen a festményen (Forrás: Patyi Árpád gyűjteménye)Ű
A Holdvilág utca szűk, kanyargós utcáját körülfogták a földszintes házak (Forrás: tabananno.blogspot.com)
A tabáni udvart élővé teszi az orgonafa (Forrás: tabananno.blogspot.com)
A még ma is létező Virág Benedek-ház megfestésével Tibai Takács megörökítette az egykori neves pálos szerzetes és költő tabáni lakóhelyét. A Döbrentei utcai házban működött a közelmúltban bezárt Tabáni Helytörténeti Gyűjtemény is.
A Döbrentei utca 9-es szám alatt található Virág Benedek-ház egyike a régi Tabán ma is meglévő épületeinek (Forrás: Boda Galéria)
(a valóságban a Dobrebtei u 9 épületegyüttes e részét lebontották)
Tibai Takács János még megérte, hogy az 1940-es évek elején több festményét kiállították egy Műcsarnok-beli tárlaton. Életének 68. évében, 1943. december 28-án hunyt el. Egyik volt tanártársa, Hyross Ferenc a róla írt nekrológban mélyen idealista gondolkodású művészként jellemezte, aki akkor volt a legboldogabb, ha a régi Tabán utcáit róhatta, hogy megkeresse és megfesse annak utánozhatatlan hangulatú helyszíneit. Értékes életműve megismerésével a letűnt Tabán emlékének is hódolunk.
------------------*-----------------------
A TABÁN-ANNO Galériában a festő 43 képe látható
Köszönet a cikkért a festő rokonának Veres Kornéliának
* A fényképek tabán-anno kiegészítések a cikkhez
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése