1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2019. március 4., hétfő

MIBŐL ÉLNEK A BUDAI VENDÉGLŐSÖK?


 

Nemzetiujság 1924 augustus 10

Séta a budai nyári kocsmákban — Mária Terézia korabeli kályhák a Naphegyen A zokogó néni és a lámpás ember — Háremhölgyek vacsorája
                        Kőrösmezei Kató rajzaiival

A Nemzeti Újság tudósitójától.

 A nyári vendéglők mindig kitűnő üzleteknek bizonyultak Budapesten. Különösen azóta, mióta egyre többen töltik itthon a nyarat és a könnyelmű szalmaözvegyek: helyett szolid, de jóétvágyu családok ülnek a kprtí asztaloknál. Még a mai rossz konjunktúrában is jól mennek a nyári vendéglők, bár nemcsak a közönségtől, de a divattól és az időjárástól is függg a sorsuk. az időjárásnál is majdnem fontosabb e tekintetben a divat, amely különben minden helyiség föllenditője, vagy megbuktatója Budapesten. Igaz, hogy a tradiciókkal rendelkező vendéglők már nem függnek annyira tőle, mint az újszülöttek, amelyek sokszor több szezonon keresztül is mindenfajta módon csábítják a vendéget s mégsem tudnak boldogulni. Viszont hirtelen — egy éjszakán keresztül — valami mulató kompánia egyszerre csak divatba hozza a régen tűrő és váró helyiséget, ahová aztán valósággal  

Az „Öreg diófa“ kertje

Terézia korabeli cserépkályha díszeleg. A kályhákra már sok ajánlatot kapott a vendégektől Cziegl er, de nem adja el őket mert van — sütnivalója.


 
Az egyk Czegler két híres kályhájából

A nap- hegyi vendéglők közül "Bleicher bácsit" kell megemlíteni még, ami még ma is a legolcsóbb — és aki a "legálgorombább" — budai vendéglős. 


Bleicher bácsi ,a lgálgorombább udai vendéglős

Két utcára nyílik a kertje, amelyben tavalyig egy szál cigány játszott, aki azonban erre a nyárra prímás lett Bandát vett magának a  sok szólózás évek hosszú során át  gyüjtött keresményéből. Itt a Bleichernél különben a völgyben van a konyha,és dombon a kocsmakert.A pincérek ha zárórakor összeadják, mennyi hegyet másztak, este nyolc órától éjjel 2-ig, a nyári hónapok alatt bizton elérik a Mount Everest magasságát.

 Avar-reklám

Lekanyarodva az Erzsébet-híd felé, a zeg-zugos kis  tabáni utcákban sok rejtett vendéglő húzódik meg. melyek közül az Albecker és az Avar-vendéglő megy különösen jól az idén. Az Albeckertől kijövet az utcasarokig



Sarokasztal az Avar-vendéglő kertjében


egy „lámpásember“ kiséri a vendéget, ez a bácsi még a múltból maradt itt, mikor a téren nemvolt villanyvillágitás. A Lámpás-embernek gazdag borravalót szórnak a kapatos vendégek, noha ma már semmi szükség sincs rája. Toprongyos, öreg, kopott és borotválatlan a lámpás-ember, akinek nem ez az egyetlen foglalkozása. Napközben — tőkepénzes Budapesten. 
                
Lámpás Rudi rajzon és fotón

Az Avar-ban srammli-zenekar játszik s egy ábrándos, szőke fiatalember gitárral kiséri énekét. Bús és banális dalokat énekel, de bánatától és banalitásától mégis mindenki el van ragadtatva.

Nagyon fontos jelenség itt is, de a többi budai kocsmában is, a „zokogó néni“, aki megjelenik az asztaloknál, köszön, 
sóhajt, panaszkodni kezd, majd sír, halott lányairól beszél, temetőben porladó férjéről s közben rádsóz négy levelezőlapot, egy íababát, egy töltőtollat, hét papirlegyezőt és egy dróton himbálózó szőrös majmot Ezután zokogva távozik továbbzokogni egy másik kocsmába.
 
Weber,majd  Ketter vendéglő a a mai Bartők Béla úton, hívták Borostyánnak is

A Ferenc József-hid irányában hires nyári vendéglő volt a „Weber“. Most Ketter név alatt megy tovább — igen jól. Abban az időben, mikor az Árvizsgáló Bizottság még nagyon ellenőrzött Budán, árdrágításért a sok két- három napos büntetésből, azt beszelték, több mint két évet róttak összesen a régi tulajdonosra. 
Hegedűművész  

 Egy tegnap megtartott bírósági tárgyalásból tudtuk meg, hogy igaz ez a legenda, pedig nem volt igaza az Árvizsgáló  Bizottságnak, mert nagyszerűen főzött Weber s volt neki egy fatányéros húsétele, ami marha-, sertés- és borjugzelet- hegységből állt, megkoronázva egy óriási libamájjal, EzerkHencszázhuszban 130 korona volt ez a fatányéros. 

Az a perbéli gazdag fatányéros libamájjal

Buda ellenkező réezén. a Svábhegy és a Hüvösvölgy völgy felé ugyancsak sok a vendéglő. Új és sokat emlegetett, felfedezés az „Isten szeme' című nyári kocsma valahol ,a Tóth Lőrinc-utoábam. A Hűvösvölgy felé a „City“ és az „AUGUSZT   cukrászda" nagyon előkelő helyek, de meleg estéken ezeknek a „restaurantoknak“ is jól megy.
 Autó-tábor verődik össze a kapujuk előtt, bemn a kertben szód a cigány és a Jazz-band“ és a „City“ nagy termében táncolnak is. .Hol kék, hol piros, hol zöld reflektor-fény hull a táncoló párokra. Tulajdonképpen szamárság az egész, de miután ezt máshol nem csinálják, csak s, „City“-ben. tehát az, aki idejön, ettől van legjobban elragadtatva-. Itt különben a multikor egy igen érdekes társaságot láttunk vacsorázni, két igen élőikéi ően öltözött korosabb hölgyet egy kis gyerekkel és öszszakálas öreg urat., aki az egész vacsora alatt az asztal mellett állt szürke ruhában, felső kabátját a karján tartva. Az ősz ur beszélt a pincérekkel, ő rendelt, ő intézkedett mindenben. A török szultán két volt háremhölgye volt a két hölgy s az ősz bácsi: nyugalmazott hárem őr. Úgy megijedték az ankarai kormány intézkedéseitől Konstantinápolyban, hogy elszaladtak s meg sem álltak a — „City“-ig. Török szerencséje örök s igy szerencséjükre legalább jól vacsoráztak az ijedtség után. 

A’ „Weber-en kívül, mely már Buda környékéhez tairtozik, van még más budai érdekesség. Új és igazán gyönyörű nyári vendéglő a „Fácán“, — a régi Fácán átalakítva — moly a Zugliget egyik mély völgy-öblében húzódik mog. védve széltől, hűvösségtől. Lágy ki'májú oázis a .Fácán“ a budai hegyek esti hűvösségében, ide mindazok kijárnak Pestről, akik még nem adták el az — autójukat. 
    A farkasréti temető környékén is sok vendéglő rejtőzik. Ezek kisebbek, olcsóbbak és kevésbbé látogatottak az előbb említett előkelő helyeknél, de azért nekik is jól megy. Ezek inkább „a halálból élnek“ vagyis abból, hogy a temetések után a Németvölgyi úton visszatérő közönség látogatja őket. A Mártonhegyi-úton is van egy uj nyári vendéglő zenével, lampionokkal s azt hirdeti magáról, hogy kárpáti levegője van a Svábhegyen. Nem tudjuk, hogyan és miképpen tudja megszerezni az uj és élelmes vendéglős ezt a kivételes privilégiumot. 


Meg kell enliteni még a Svábhegyi Nagyszállót, melynek étterem-terasza leginkább ünnepnapokon zsúfolt. A legtündéribb kilátás innen nyílik, vetekedik a János hegy vendéglőével, ahova nemcsak vacsorára illik feljárni, hanem későn fekvő lumpok idejönnek nyáron reggelizni, felfrissülni a pompás hajnali levegőben és megfogadni a tiszta reggeli meghatottságban, hogy soha többé nem lumpoknak. Ez a fogadalom azonban — tudomásunk szerint — rendesen minden komoly alapot nélkülöz a János-hegyen. 
Nem az a szándékunk, hogy minden budai nyári vendéglőt felsoroljunk, de az itt említettek javarészét végigjártuk és úgy vettük észre: a jó budai szezont ezidén is meghozták a — pestiek. így van ez rendjén, mert akkor aztán igazán nagy baj lesz, ha egyszer majd a budai kocsmáknak sem megy jól. Ilyen korszakot nem is szabad elképzelniük azoknak, akik a budai kertek asztalai mellett rákönyökölnek az abroszra, könnyű bort töltenek a pohárba és mosolyogva koccintanak a szebb magyar jövendőre. 


Jazz a "City-ben":

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése