A felvidult Tabán
(A Nemzeti Újság tudósítójától.)
A tabáni kiskocsmák és csatolt részei e pillanatban — mint a- Marada* és Preissler* hírügynökség egybehangzóan jelentik — nagy nyomás alól szabadultak föL E nyomás nem azonos a „budai nyomás“ címen, ismert vízvezetéki jelenséggel, amely vizespohárban lévén észlelhető, teljesen távol áll a rendes tabáni emberek tapasztalati körétől. Nem azonos a légköri depresszióval sem, amely legutóbb napokon át a -söntésbe és a belső szobákba kényszeritette Bacchus tabáni hódolóit.
Nagyon komoly, már-már tragikussá vált lelki nyomásról van szó. Egy rendőrellenőr nyomta meg a tabáni rosszkedv gombját izmos kezével: néhány hete azzal járta be a dalos, citerás, hármonikás kiskocsmákat, hogy eztán pedig a Tabán hivatalos énekesei, a népdalnokok nem dalolhatnak a citera vagy más szerszám mellől, csak havi ennyi meg ennyi ezer korona „licenc“ lefizetése ellenében. Erre ugyanis szabályrendelet van. A szabályrendeletet ugyan a kocsmárosok nem kapták kézhez még a mai napig sem- a rendőrök sem tudtak szabályrendeletet produkálni, a szomszéd kerületekben is vígan énekelhettek a nép dalnokai, licenc nélkül, — de hát Schlachta Margit kerülete más, a rendőrellenőr pedig nagy úr, avval nem jó kikezdeni.
A nép dalnokai tehát — ezerkoronások híjján — elnémultak. Később ugyan ráeszméltek, hogy minden szabályrendelet olyan, mint a tombolanyeremény: kijátsszák, s fogták magukat, beültek a vendégek közé minit álvendégek, boruk árát a fizzetéssel rendezték s vígan énekeltek a citera vagy Schramniel-zene mellett mint. „nemhivatásos énekesek.
De hiába, ez mégsem volt az igazi. — s kövér Imre és testvéröccse, a hajszálvékony; Matthiás (beeézö nevén: Móci ) rosszul érezték magukat a stróman ok szerepében, a Vilmos-bajszú 'frittnernek is búSan hervadozott a bajusza, és az egész Tábán úgy érezte magát, mintha interdiktum alá vetettek volna a nép csalogányait. A kocsmarosok is,az énekesek is kezdtek suttogni — egyre hangosabban — hogy látni kellene azt a bizonyos szabályrendeletet s tudni kellene, mi az igazság azzal a szigorú licenccel , amelynek kijárására és esetleges enyhítésére kezdtek a rendőrök biztató; ajánlatokat tenni , természetesen olyan értelemben, hogy Krisztus koporsóját sem egészen díjtalanul őrizték a Zrínyi-sisakos rómaiak.
Mindé töprengés és keserűség közepébe néhány napja váratlanul beleütött a menykő, akárcsak a- tabáni rác templom tornyába. Ám ez a mennykő kellemetlenebb volt, mint az említett. A rendőrök ugyanis kihirdették egy este. hogy a szabályrendelet. megszűnt, a nép dalnokai dalolhatnak bátrai«, szabadon. Meg is okolták, miért. A megokolás tündérien romantikus, mint a Tabán holdvilágnál.
Híre ment, hogy egyik este megjelent a Kereszt térti Albecker (tulajdonképp Schreil) vendéglőjében maga Ráday Gedeon, a szigorú belügyminiszter
A kegyelmes ur nagyon jól érezte magát, s tudott-e a szabályrendeletről, vagy sem, elég az hozzá, odaintette magához a pocakos Imrét és a hajssalvékony Matthíast, és felszólította őket, hogy csak énekeljenek nyugodtan. A nép dalarjai javaban zengték a„Wien, Wien, du Stadt meiner Träume“
dallamait,mikor hadvészülte képpel berobogott a zordon rendőrellenőr és kérdőre vonta a dalárokat Azok hivatkoztak — így regélik tovább a Tabánban — Ráday gróf őkegyelmességére, mire a rendnek ellenőre nyomban fel is ismerte a belügyek miniszterét, szalutált és azt mondta:
Itt aztán a fáma egyik verziója azt mondja, hogy őkegyelmessége kategorikusan megcáfolta a szabályrendelet létezését, s erre rendőrók is megszüntették offenzivájukat a népdalnokok ellen. De a gyanakvó tabáni fáma egyébről is beszél. Kezdik azt suttogni, hogy a rendőrellenőr a fordítottját. művelte annak, amit a törökök műveltek Szigetvár alatt. Azok a törökök egy szultánt mutogattak a hadaknak, aki már sem élő, sem szultán nem volt, — ezek a rendőrök pedig egy élő belügyminisztert szerepeltettek, aki élt ugyan ott az Alhecker udvarán, de soha nem volt belügyminiszter nem is lesz soha. Inkább arról van szó, hogy jónak vélték valahogyan már végét vetni az általuk költött szabályrendelet-legendának, s egy álbelügyminiszter háta mögül fújtak még jókor takaródót rendőrsipjukba.
Mikor az Est meghalni kezd ..
Dr. Nagy Ivó...
*=HÍRES TABÁNI KOCSMÁK
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése