MAGYAR ELEK: ATTILA HÁZA

Magyarország, 1925. november (32. évfolyam, 248-271. szám)1925-11-29 / 271. szám

Vagy százötven esztendőkön át ott szerénykedett a Tabánból a Krisztinavárosba, a Vérmező északi csúcsáig vezető nyúlós útvonalon, mely neveztetettr észben Templom utcának, meg Palota uccanak, részben Fő uccának, meg Új uccának, mígnem éppen a szóban forgó házról egységesen az Attila ucca nevet nyerte. Buda és Pest mindenkor szeszélyes városrendezői aztán a 90-es évek közepén megint esak kettétépték a hosszú-hosszú uccát, hogy a déli részre a. –„Körút „ büszke titulusát akasszák rá sallangnak. 

Attila háza, csaknem felső szélén a Tabánnak, közel a krisztinavárosi határt jelentő nagyhírű Müller- féle kocsigyárhoz, túlélte az 1810- iki rémes tűzveszedelmet, mely a Szarvas téri Kersch-ház cifra rácsos erkélyének préseltbetüs vastáblája szerint

»raffte 400 Hauser ins düstre Grab”.

Kocsmaház volt, egy ama kedves rácvárosi borpeizlik közül, melyek évről- évre tömegesen nyitottak ajtót az édes, tüzes gellérthegyi, naphegyi,, sőt sasliégyi Heunriger« forrása idején s tették hasonlatossá e pittoreszk városnegyedet a mulatós bécsi külvároshoz, a sramli hazájához, Griuzinghez.

A különben dísztelen, alacsony, szürke háznak, dupla sor padlásablakkal ékes meredek teteje adott határozottan tiszteletreméltó jelleget, vadgesztenyés, ecetfás, széles udvara messze hátra húzódott a Vár felé a Logodi utcáig, igen ,alkalmatos helyet adván szüretkor a hatalmas szőlős kádaknak, miket hosszú létrás szekereken hoztak Je a Naphegy oldalából. Nótázó sváb vincellér legények felhúzták lábukra a sublótban tartogatott szüretelő csizmát s így taposták a rizling, a gohér, a burgundi, meg a vörös dinka fürtjeiből a mosolyra derítő, nemes budai bort. Hogy novemberre fordult az idő, félig kiforrott már az új bor, a gazda egy este kiakasztotta a kapu fölé a gyaluforgácsot
 »Heuíe wird beim Attila ausgsteekt

 újságolták egymásnak már reggel a Szent János uccában, a Holdvilág uccuban, az Aranykacsa uccában. a derék purgerek: svábok, illírek (Boszniából származott katolikus szlávok), meg óhitű rácok, egy-két magyar ember is beült közéjük, mire estére körülülték a' zöldre festett kerek asztalokat. 

Sampanyer módjára gyöngyözött a vastag poharakban a csalogató, de a gyöngébb fejekét hamar mégszédítő Heuriger, igen jól ízlett melléje a stanicliból előszedegetett, ropogósra sült maróni. Voltak, akik idő múltán áttérték a fűszeres, kesernyés rác-ürmösre, ehhez azonban már csaját kellett enni. Igen,, enni, mert ez a csaja nem volt azonos a, kávéházi teás, rumos, citromos lélöttyel, mit ma Pesten csajának hívnak, hanem igenis valami nagyszerű, borsos, húsos rétesfajta volt, speciális rác étel, taligakeréknagyságú, háromnégy ujj vastag és nagy kerek fatálon, .forrón szolgálta, és szeletelte fel a Herr Wirts. Legjobban a Rácfürdővel szemben az Árok ucca szegletén lévő kiskocsmában sütőtték, de az Attilában is akadt főző asszony, aki értette a módját. 

Am nem ezekről volt igazában nevezetes az ódon szürke ház, kocsma bőven akadt arrafelé más is, jobb is (olyan idei libát sose sütöttek Pünkösd körül az Attilában, aminőt Frau ’ Godl  Eberhárd a Holdvilág uccában), de; olyan gyönyörű »schildje« aztán egynek se volt, mint nekiaminőt  aminőt Frau ’ Godl  Eberhárd a Holdvilág uccában), de; olyan gyönyörű »schildje« aztán egynek se volt, mint neki.

Ez a schild a kapu melleit függött, jobbkéz felől, vasbádogból, szép empire cifrázatú, nagyfejű szögekkel kivert rámában. Attila urunkat, Isten ostorát, festette rá az ismeretlen piktor. Hófehér lován ült a tatárképű, ritkásszakállú, sasorrú, világhódító király Hadúr kardjával kezében, mögötte íjjas kopján vitézei sorakoztak. Nem Barabás Miklós festette, mint Pesten a Márványmenyasszonyt, vagy Than Mór, mint a Szép juhásznét, sőt Laceatari sem. mint a Calderoni optikus Csillagászát, de kétségkívül érdemes mű volt, méltó arra, hogy róla nevezzék el az Attila uccát.

A 80-as évek filoxera dulásának hullámai már jórégen magukkal vitték az Attilla-kocsmát, a szürke ház megmaradt és rajta a cégér — bár egyre jobban marta a rozsda — tovább hirdette az elmúlt dicsőséget; Pár év előtt majdcsaknem folytatása lett az elmúlt időknek. Újra kocsmáros kezére került a régi ház, aki terraszt akart építtetni a Vár felé, új frontot emelni az Attila uccára, boroshordókkal megrakatni az  óriási, mély pincéket, melyekbe valamikor a Vár kazamatáiból is nyílt alagút. Már hozzá is fogtak a munkához, lehántották a. vakolatot, levették az Attila-képet, hogy később restaurálva tegyék helyére. Ekkor történt, hogy Weber uramon — mert a nemrégen oly népszerű Fehérvári úti vendéglős volt az új gazda — holmi árdrágítási ügyeket kezdett firtatni a hatóság.

Hiába bizonyították ragaszkodó vendégei, hogy a drágább  áron nagyságra, jóságra egyaránt dupla porciókat kaptak, bizony baj lett a dologból, - az Attila-ház a szép, modern darabont testőr kaszárnya mellett ott állott megkopasztva, romladozva, csúfságául az egész vidéknek. Szemben vele felépült a Bethlen-udvar kőkolosszusa. A nyáron végre megvette a horpadt házat a belügyminisztérium kivándorlási osztálya, lebontatta, az ősszel építkezni kezdett a telken s a tünemenyes gyorsasággal emelkedő új falak már elérték végleges magasságukat. A hatalmas Attila- bérpalota bokréta ünnepélyét ma tartották meg

A régi cégér azonban nem kerül fel az új palotára, elveszett, mint annyi más szép emléke hajdan való Pest-Budának.

Magyar Elek