MÚZEUMA VAN A TABÁNNAK...5/1 első rész

Azaz csak volt.  Volt 1x1 múzeum....

Sokszáz évig kanyarogtak a Gellérthegy lejtőjén a zegzugos tabáni utcák, ódon házakkal, leánderes udvarokkal, sramliszótól hangos kiskocsmákkal, ahol keveredett egymással a sváb himmelhergott , a szerb guzlica és a magyar káromkodás. Ehhez képest igen rövid időt élt meg –bár sokan óhajtották -a reá való emlékezés otthona-a Tabán Múzeum-mely hosszú vajúdás után alig tíz évig állt fenn ....

Hogyan is kezdődött?

Emlékezés 5 részben......

1958-1 rész

Magyar Nemzet, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)1958-11-30 / 283. szám

Az eltűnt városrész régi lakói tabáni találkozót tartanak

Hollók dombja — Nyárshegy — Naphegy!... Egymást követő történelmi korok emlékét őrzi ez a háromféle elnevezés régi térképeken, sőt egykori tabáni őslakók emlékezetében is, Csöndes naphegyi utca, az Ág utca sarkán áll az a hangulatos Cukrászda, amely alatt egykor — török temető volt. És a török megszállás idején á Hollók, dombja volt a kivégzések színhelye. Nemeseket és tiszteket a Várban fejeztek le, a Hollók dombján pedig. ott. ahol ma pázsit övezte teniszpálya áll, és fehér nvírek, topolvafák levelei rezegnek nyéridfikhen, a pór néoet húzták kofóba. Nvilván ezért is nevezték el a régí tabániak ősei az ükapák és a dédek — Nyárshegynek.

Ahol Czuczor Gergelyt elfogták

Gondol-e a budai vándor ezekre a régmúlt időkre, ha útja a Naphegy parkírozott útjain a hegyre visz?!_ Hiszen emberöltőnek illő idő szaladt el azóta, hogy a Tabánt az akkori helytelen városrendezés lebontásra ítélte, és ezt az ítéletet két év alatt végre is hajtották. 1934-ben a Fehérsas-téri polgári iskolát, ezt a viszonylag korszerű és stílusos épületet is lebontották, majd a Duna-parti házakra került a sor.

A második világháború zivatara azután siettette a bontócsákónyok munkáját: a romépületek sorában eltűnt Dobrentei Gábor és Virág Benedek hajdani otthona, és a kis ráctemplom is zöldre mart rezestornyával, karcsú épületével. Ma már csak az 1790-ből származó Hétválasztó-fejedelem fogadó épülete áll, és az Apród utcában Semmelweis Ignác szülőháza, a sarkon pedig, szemben a parkkal a Szarvas-ház, amely Zsigmond király korabeli építkezés, s ormán ma is látható a védjegy:

kutyák kergetik az erdő nemes vadját, a szarvast. 

Itt állt régen a Szarvas-fogadó és kávéház, ahol Czuczor Gergelyt * az osztrák zsandárök elfogták, és Petőfi 1848-ban a márciusi ifjak kinyomtatott pontjait és a Talpra magyar szövegét osztogatta. Sokáig itt volt otthona a szabadságért lelkesülő tabániak 48-as polgári körének is.

Hová tűntek a tabániak?

Huszonöt éve tűnt el a Tabán, amelynek zeg-zugos utcáiért, ódonságáért, leánderes udvarú kisvendéglőiért nemcsak az írók, Krúdy Gyula és társai lelkesültek, legalább annyira, mint a Duna-parti másik városrészért —, Óbudáért. A századvégi polgárosodó Pestnek is kedvenc ro- mantikázó helye volt a Tabán.

 A pestiek fiákeren jártak át a Makk-hetesbe, meg a Hét rózsába, a tulajdonos Huber vendéglős hét csodálatosan szép, tűzről pattant lányának kedvéért. Poldi bácsihoz a Mélypincébe, a Kakuk-vendéglőbe, vagy az Albeckerhez, és az Avar-vendéglőbe. 

Győznénk elsorolni, hogy még hová és kihez, vagy kihez miért: zamatos kisnpörköltjét ízlelhi-e. vagv a jófajta gellérthegyl- naphegyi bort kóstolgatni?

A Tabán éppen ódonsága, házainak düledező állapota miatt érett meg annak idején a lebontásra. Költők és dalszerzők elsiratták, de a kor hipokrita szellemének sugallatára legkevesebbet törődtek a tabániak sorsával. Ez most már idestova negyed százada fáj a tabániaknak, mert sokan nem találtak otthont a szomszédos budai városrészekben, a Krisztinában, a Vízivárosban, hanem a Mária Valéria-telepi barakkházakba került nagy részük, s onnét sokan csak a felszabadulás után költözhettek el emberibb otthonba.

„Emlékezzünk régiekről“...

Három évvel ezelőtt,' 1955- ben az egyik legöregebb tabáni származású család két leszármazottja: Fischer Vilmos és unokaöccse Fischer Árpád építőipari dolgozó összehívta a volt tabániakat. Majdnem ötszázan jöttek el az első “toborzásra" és emlékeztek régiekről. Történelmi évfordulókat idéztek, nagyrészt szájhagyomány alapján. Mikor volt az első nagy kolerajárvány, vagy hányban talált otthont Lazarevics István despota vezetésével, majd Csernovics Arzén pátriárka vezérlete alatt idetelepült rácok sokezres lélekszámú tábora a Tabán lejtőin? Mikor temették be az Ördögárkot? ... Ki emlékszik a Hadastyánok Segélyező Egyletének ősi címerére?!..'.

Öregek és fiatalok ilyen emlékeket idézgettek a múltból, s már akkor elhatáfózták, hogy ez az óriási "család", amely mintegy négyezer ember volt — összetart a jövőben. Tavaly ilyenkor újra megrendezték a tabáni összejövetelt.

Tabániak az új Tabánért

Ma új tervek születnek a régi tabániak körében. A tavalyi találkozóra már hétszázhatvanan gyűltek össze, többek között Sopronból, Vácról, Debrecenből, Böhönyéről, Balatonfüredröl. A találkozón kézről kézre járt a régi Tabán albuma, az eltűnt otthonra emlékeztek azzal, hogy az egykori vendéglősök, mézeskalácsoscxk, gyertyaöntők, papucsosok, csizmadiák, bognárok, kádárok, s kötélverők, pékek, vízhordók és fürdősök utódai ne csak szívükben maradjanak tabániak. Ne csak arra emlékezzenek, hogy Kossuth temetésén a 48-as harcosók és honvédeket bújtató csalódok lányai talpig gyászban vettek részt, s a régi Pest őket emlegette fekete lányoknak, vagy hogy mekkora vásárokat ■ tartottak a Fehér Sas téren!...

 A tabániak az új, az épülő Tabánért is dolgozzanak. Azon a találkozón, amely sorrendben a harmadik lesz, és vasárnap rendezik ismét a Várkert Kioszkban — egész nap — a tabániak népes tábora elhatározza majd, hogy szerepet vállal a Szarvas-ház kávéházzá építésében.

A vendéglátóipar kapta meg ezt az ősi házat, a volt fogadót, és a megfiatalodó Szarvasban otthont keresnek az ősi tabániak. Itt akarnak majd kiállításokat rendezni volt szülőföldjük emlékeiből, s újra megalakítják a Tabáni Daloskört is,

A tabáni DALOSKÖR nótája

amely annyi sikert hozott a nagyapáknak és még ma élő tabániaknak is.

 A céhek hajdani emléktárgyai részint már múzeumban vannak, de mint Fischer Árpád fáradhatatlan kutató munkával kiderítette, még mindig számos család őrzi a régi ünnepségek muzeális értékű ruhadarabjait, a Tabánról készült festményeket, régi kardokat, mesterségek jelvényeit. írásos emlékeit. Az Imre-fürdő, új gyógyszállójának építésében a tabániak is részt vesznek.

 Mozgalmat indítanak a még meglevő műemlék-házak helyreállításáért és néhány lebontott műemlék újraépítéséért. A Holdvilág, Kereszt és Aranykakas utcák ma már csak hegyí utak. A török dzsámi helyén barokk temnlom áll — műemlék, de a tabániak éppen e városrész nagy múltjára emlékezve jelentkeznek újra. Méltók akarnak lenni az építkező, itt négy-ötszáz éve otthont talált ősökhöz

.

Szabó József

Magyar Nemzet, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)1958-11-30 / 283. szám

*
Czuczor Gergely 

(Andód, 1800. december 17. – Pest, Belváros, 1866. szeptember 9.)magyar bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Eredeti neve Czuczor István, rendi neve lett a Gergely. Jedlik Ányos fizikus, a dinamó és a szódavíz feltalálójának unokatestvére.
Költőként a népdal formakészletének egyike legfontosabb elterjesztőjeként, hazafias versek szerzőjeként ismert. Magas színvonalra fejlesztette a nemzeti eposz és a ballada műfajokat. Nyelvészként fő műve a hatkötetes mű, A magyar nyelv szótára (1862–1874, amelyet "a Czuczor–Fogarasi" néven emlegetnek, mert Czuczor halála után Fogarasi János fejezte be).
Czuczor Gergely sok verse népdallá vált. (Móser Zoltán művelődéstörténész kutatása alapján 84, háromszor annyi, mint ahány Petőfi Sándor-vers.
Az 1848-as forradalomban való részvételéért, illetve a forradalomra felhívó Riadó című verséért két évet kellett várfogságban töltenie. Kolerajárvány áldozata lett, mint negyedfél évtizeddel korábban Kazinczy Ferenc.




Forrás:Wikipédia

következik a 2.rész (Cselekedni a szúlőföldért)