1910. 37. 772. TABÁN PUSZTULÁSA.
Hálaadó istentisztelettel, emlékbeszéddel és társasvacsorával ünnepelte az I. kerület közönsége múlt vasárnap Tabán pusztulásának századik évfordulóját. Az istentiszteletet nemcsak a rom. katolikus, hanem a szerb templomban is megtartották, mert az 1810. szeptember 5-iki tűzvész mind a két templomot egyformán elpusztította. Az ötvenes évekig minden évben rendesen megünnepelték a budaiak ezt az évfordulót… Buda és Pest törzsökös lakossága száz esztendő alatt majdnem egészen kiveszett, s így azok a tradíciók is, melyek egy országos központ múltjára nézve a lakosságban élhetnének, inkább a naptári évfordulók jellegével bírnak, mert az új lakosság ez eseményekkel szemben tudatlanul és tradíciók nélkül áll. Mind mostanig a tabáni óriási tűzvész emlékét alkalmi iratokon, verseken és újság-tudósításokon kívül nem is hirdette egyéb emlékjel, mint a Szarvas-tér 9. számú egyemeletes régi házának vasrácsos erkélyére cifra betűkkel kifüggesztett vastábla, melyen németül ez a felírás olvasható:
„Erzherzog Joseph rief aus der Asche Tabán zűr Blüthe zum daseyn mich.”
(József főherceg a hamuból felvirágoztatta Tabánt, létrehozván engemet)
AZ A SZARVAS TÉRI HÁZ, MELYNEK ERKÉLYÉN A TABÁN 1810-IKI PUSZTULÁSÁNAK EMLÉKTÁBLÁI VANNAK
A másik tábla felirata pedig röviden elmondja a katasztrófát:
“Das Feuer raffte 400 Häuser ins düstre Grab den 5. Sept. 1810.”
(A tűz 400 házat ragadott a sivár enyészetbe. 1810 szept. 5.)
Ez a ház ma Grünhut Zsigmond és neje tulajdona s éveken át itt volt elhelyezve a rácvárosi iskola. Másik nevezetessége pedig abban állott, hogy az 1810-iki tűzvész emlékére az erkélyén helyezték el azokat a táblákat, melyek Tabán pusztulását megörökítették. Az óriási tűzvész 1810. szeptember 5-ikén déli egy órakor kezdődött. Egy Schuller nevű bodnármester legénye okozta vigyázatlanságból a tüzet, mely a perzselő melegben és a rákövetkező nagy szélben olyan rohamosan terjedt, hogy az oltásra az akkori kezdetleges viszonyok között gondolni sem lehetett…Százra teszik azoknak az áldozatoknak a számát, akik odaégtek. Szerencsétlenül járt a katasztrófa alkalmával a magyar költő, Virág Benedek is, kinek könyvtára, iratai, többek között "Magyar Századok" című munkájának fogalmazványai odavesztek, minden holmijával egyetemben. Virág kénytelen volt az 1810-iki esztendőre Budáról eltávozni s Pesten, a Kultsár István baráti szívességét vette igénybe, aki lakást és ellátást biztosított számára. Később az elégett ház felépült s Virág visszaköltözött és ott is halt meg. Az Apród-utca 10. szám alatt ez a nevezetesség ma is megvan, s a Szarvas-téri 9. számú házon kívül a régi Tabánnak jóformán a második történelmi nevezetességű emléke.
Tabánt a 1930-as évek elején-közepén rombolták le, a helyére álmodott új városrész azonban az időközben kitörő második világháború miatt sohasem épülhetett meg. Wiki
Forrás:http://www.berszangabor.hu/a-human/h14-08.htm
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése