Egy 1933-as bédekker illusztrációjához biggysztve olvasható:
Jogos kérdés: Ki volt Petneházy Dávid?
válasz a Kaznczy Ferenc társaság évkönyvétől_:
BOJTOR ISTVÁNNÉ
Petneházy Dávid és családja
A Petneházy család ma is élő tagjai úgy tudják, hogy ősük, a híres vitéz, Petneházy Dávid Göncruszkán van eltemetve. Sírját több ízben keresték. Mivel az akkori egyházi könyvek a harcok alatt mind a tűz martalékává váltak, erről írásos adat nem található a református egyháznál.
A Petneházyak szicíliai normannok, a Nápoly melletti Caserta városából jöttek 1092- ben Magyarországra, mikor Kálmán király menyasszonyát, Busilla hercegasszonyt kísérték hazánkba, az akkor Magyarországhoz tartozó Dalmáciába, Tengerfehérvárra. Először a Boszan melletti Bródnál telepedtek le, de a tatárjárás után a történelmi Magyarország minden részébe eljutottak. Székelyföldtől a Végvidékig, Ugocsától Belgrádig.1 Mind tanult, művészetszerető emberek, jó katonák voltak. Kanonokok, papok, tengerészek, feltalálók, egyetemi tanárok, orvosok kerültek ki közülük. Diplomáciai pályán is tevékenykedtek. 1417-ben Petneházy Márton Zsigmond király kedvelt tanácsadójaként többször kísérte őt külföldi útjaira. Egyik címerüket tőle kapták a constanzi zsinaton.1 2 Címerük: pajzs udvarában koronás könyöklő kard, mely szövétneket vagy kardot, annak végén pedig levágott török fejet tart.3
Petneházy Dávid apja, István Világos várát bírta.4 Kemény János így írt róla: „Kisded, módos, immár öreg idejű, de híres vitéz, úriember volt".5 Korán protestánsok lettek.
Dávid 1645 körül született és 1687-ben halt meg. A debreceni református kollégiumban tanult. Csakhamar huszárként katonai pályára lépett. 1678/79-ben már mint ezredes vitézkedik Thököly Imre kurucai között. Fontos szerepe volt az 1679 novemberi szikszói győzelemben. 1683-ban a Felső-Magyarország előhadainak nagy részét a hadvezér reá bízta. 1685-ben Morvaországban vezette a csapatokat. Mikor a váradi török pasa Thökölyt csúfosan elfogta, több tiszttársával együtt I. Lipót pártjára állott, hogy bosszút álljon a törökökön.
Részt vett Kassa, Szolnok, Szarvas felszabadításában és 1685. december 6-án Arad visszavételében. 1686. január 14-én a királytól igen magas kitüntetést nyert el. Buda várának visszafoglalásánál 800 kurucával legendás hírre tett szert 1686 augusztusában, majd szeptember 2-án. Neve ezáltal lett emlékezetes a magyar történelemben. 1686. október 15-én Szeged felmentésében is kitüntette magát. Sajnos ezután - a kortárs Cserei Mihály szerint - „a sikereire irigy németek megmérgezték” a tolnai táborban. Leánya, Petneházy Éva - Máriássy Miklósné - temette el Ruszkán.
Szegény Petneházy ezereskapitány, nem sokáig élvezhette frissen szerzett tabáni udvarházát!
Petneházy Dávid budai udvarháza Kőműves utca 16
Jogos kérdés: Ki volt Petneházy Dávid?
válasz a Kaznczy Ferenc társaság évkönyvétől_:
BOJTOR ISTVÁNNÉ
Petneházy Dávid és családja
A Petneházy család ma is élő tagjai úgy tudják, hogy ősük, a híres vitéz, Petneházy Dávid Göncruszkán van eltemetve. Sírját több ízben keresték. Mivel az akkori egyházi könyvek a harcok alatt mind a tűz martalékává váltak, erről írásos adat nem található a református egyháznál.
A Petneházyak szicíliai normannok, a Nápoly melletti Caserta városából jöttek 1092- ben Magyarországra, mikor Kálmán király menyasszonyát, Busilla hercegasszonyt kísérték hazánkba, az akkor Magyarországhoz tartozó Dalmáciába, Tengerfehérvárra. Először a Boszan melletti Bródnál telepedtek le, de a tatárjárás után a történelmi Magyarország minden részébe eljutottak. Székelyföldtől a Végvidékig, Ugocsától Belgrádig.1 Mind tanult, művészetszerető emberek, jó katonák voltak. Kanonokok, papok, tengerészek, feltalálók, egyetemi tanárok, orvosok kerültek ki közülük. Diplomáciai pályán is tevékenykedtek. 1417-ben Petneházy Márton Zsigmond király kedvelt tanácsadójaként többször kísérte őt külföldi útjaira. Egyik címerüket tőle kapták a constanzi zsinaton.1 2 Címerük: pajzs udvarában koronás könyöklő kard, mely szövétneket vagy kardot, annak végén pedig levágott török fejet tart.3
Petneházy Dávid apja, István Világos várát bírta.4 Kemény János így írt róla: „Kisded, módos, immár öreg idejű, de híres vitéz, úriember volt".5 Korán protestánsok lettek.
Dávid 1645 körül született és 1687-ben halt meg. A debreceni református kollégiumban tanult. Csakhamar huszárként katonai pályára lépett. 1678/79-ben már mint ezredes vitézkedik Thököly Imre kurucai között. Fontos szerepe volt az 1679 novemberi szikszói győzelemben. 1683-ban a Felső-Magyarország előhadainak nagy részét a hadvezér reá bízta. 1685-ben Morvaországban vezette a csapatokat. Mikor a váradi török pasa Thökölyt csúfosan elfogta, több tiszttársával együtt I. Lipót pártjára állott, hogy bosszút álljon a törökökön.
Részt vett Kassa, Szolnok, Szarvas felszabadításában és 1685. december 6-án Arad visszavételében. 1686. január 14-én a királytól igen magas kitüntetést nyert el. Buda várának visszafoglalásánál 800 kurucával legendás hírre tett szert 1686 augusztusában, majd szeptember 2-án. Neve ezáltal lett emlékezetes a magyar történelemben. 1686. október 15-én Szeged felmentésében is kitüntette magát. Sajnos ezután - a kortárs Cserei Mihály szerint - „a sikereire irigy németek megmérgezték” a tolnai táborban. Leánya, Petneházy Éva - Máriássy Miklósné - temette el Ruszkán.
Szegény Petneházy ezereskapitány, nem sokáig élvezhette frissen szerzett tabáni udvarházát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése