Folytatva kutakodásunkat az 1920-30-as évek Budapestjének hírlapjaiban, igazi gyöngyszemekre bukkanhatunk. Ilyen kincs például Márai Sándor önvallomása az UJSÁG 1928 AUGUSZTUS 19-i számában-
miért szereti Ő a Mély Pincét?
P éldául a M é ly P in c é t
Márai Sándor írása az Ujság 1928 aug 19-i számában
Nagyon nehéz megmondani, hogy mit szeret az ember egy városon, vagy egy másik emberen, vagy egy lovon. A Szeretet ritkán specializálja magát. Nehéz azt mondani, hogy „Önt a füle formája miatt szeretem”, s még sokkal nehezebb ilyen szerelmi centrumot találni egy város nagy testén. Az ember egy városban mindig a saját életét szereti legjobban. Azt, ami lényének legkellemesebb kerete.
Például nem szeretem a Halászbástyát, a Bazilikát, s még sok minden mást, amivel energikusan iparkodtak elrontani ezt a várost. Valami élethalál harc ez a város természetes szépsége és a Halászbástya ambiciók között. Nem bírnak vele, akármit csinálnak, ez a város a budai dombokkal, a Dunával, a Szigettel már szép marad. Például szeretem a Vízivárost.
De éppen igy mondhatnám, hogy szeretem a Mély Pincét Tabánban. Ez Krausz Poldi pincéje, a régi Szarvas tértől balra egy keskeny utca szögletén. Poldi a korcsmáros, de ha unatkozik, már este tizenegykor becsuk. Sok régi lump jár ide, de újak is, közönséges korcsma, van benne családi asztal, kanári, nyomatok Kossuth Lajosról. Poldi szerint K. Gy. * ur gyakran járt reggelenként ebbe a korcsmába felkelni. A pince mély, építkezés a török időkből, üzlet, vagy műhely lehetett valamikor. ** Poldi mániákusan őrzi a borait, van egy régi évjáratú jászberényije, amiből csak ünnepélyes alkalmakkor hoz fel híveinek egy fél litert. Kapni még nála badacsonyit, szekszárdit, szárazkolbászt és zöldpaprikát. A szárazkolbász és a zöldpaprika csak mellékcikk, Poldi nem rajong érette, ha esznek nála.
Van egy udvara, ahol ülni lehet, egészen kicsi, érdektelen udvar, nincs benne semmi. Ide jár *** Kuthy Vince, nemes ember, magyar cigány a hegedűjével, már nem játszik bandában, csak pendlizik egyik korcsmából a másikba. Valamikor a velszi herceg udvarában játszott, benne van Vince a Cigányzenéi szék Albumában is, ott, ahol Czinka Panna. Hetvenéves, nem tud ími, se olvasni. Talán két tucat nótát tud még, de azok egészen régiek. A múltkor egy rendőr őrmestertől elszomorító dolgokat hallotam Vincéről, hogy a Szent János téren találták meg reggel felé, fejjel a Szent János szobor talapzata alatt, amit az ő korában és helyzetében csak helyteleníteni lehet. A hegedűje is elveszett akkor. Éjfél felé civileknek is játszik, 1—2 pengőért, azt mondja, jó lesz a rajkóknak tejre. Bonyolult családi életéről, ami nem volt teljesen szerencsés, sokat beszél, de ez nem tartozik ide. Poldi regényeket tud mesélni a régi Pestről, amikor Poszpisil egy Wertheim kasszát a hátán vitt ki az újpesti zsidótemetőbe. A fia ékszerész; (nem Poszpisilnek, hanem Poldinak).
Például ezt a Mély Pincét is szeretem Pesten, azaz Tabánban.
Az ember tudja, hol van. Pesten ugyan kevés nyilvános lokálnak van határozott, kialakult karaktere. De épp így szerethetném az Erzsébet hidat,vagy a sphinxeket az Opera előtt. El tudom képzelni, hogy egy csikágói ember egy felhőkarcolót szeressen olyan elérzékenyülten, mint egy felvidéki a gömöri erdőket. Az ember olyan szegény, azt szereti, amihez hozzájut, amit tud.
Márai Sándor
Ebből az önvallomásból sokmindent tudhatunk meg a kocsmáról és a kocsmárosról. Mindenekelőtt azt, hogy ne egy hagyományos vendéglőnek képzeljük el. Milyen vendéglő az, ahol a tulaj nem szereti, ha vendégei esznek? De ha már éhesek , az ügy érdekében tart szárazkolbászt fehér kenyérrel, zöldpaprikával.
A Mély Pince tipikus tabáni bormérés volt, nem hiába hívja egy novellájában
Hargitay István, ****a garabonciás, Krúdy egyetlen barátja egyik novellájában Poldi bácsit Bormérőnek, így nagy kezdőbetüvel.
*****Márai maga is kiemeli a hely különleges borait. Ennek magyarázata , hogy a kocsmáros a világháború előtt Zsámbékon borkereskedőként tevékenykedett.
MEGJEGYZÉESEK
* Krúdy Gyula több éjszakát átmulatott a bormérésben, hajnalban a kocsmáros hátsó szobájában pihente ki az éjjeli
mulatozás fáradalmait.
** Téves megállapítás, bontás előtti szakértői vizsgálat szerint az épület az 1700-as évek végén épült.
*** Kuthy Vince Joszó után lett a Mély Pince egy szál hegedűvel cincogó zenésze 1924 -után.Korábban híres cigányprímás volt saját bandával , melyet a walesi herceg 1894 -ben hat hónapos londoni turnéra szerződtetett
Budapest Hirlap 1894 május 27
A walesi herceg és a magyar nóta.
Kuthy Vincét és tizenöt tagból álló bandáját a walesi herceg hat hónapra szerződtette . A c ig á n y o k díszes nemzeti díszruhában ma reggel elindultak útnak London felé
Bp-i Hírlap 1894 május 27
Fia, ifj Kuthy Vince szintén zenész, bandájával 1932-ben a Döbrentei tér 3 alatti Székely Góbéban muzsikál prímásként
**** Hargitay István
http://taban-anno.blogspot.hu/search/label/Hargitay%20Istv%C3%A1n
**** *Hargitai Istvánnak a "Napkelet"-ben megjelent novellája
itt olvasható:
http://taban-anno.blogspot.hu/2012/06/hargitay-istvan-nap-napkelet1934.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése