1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2019. február 6., szerda

A TABÁNI FESTMÉNYEK KONJUNKTÚRÁJA

Uj Nemzedék, 1927. október (9. évfolyam, 222-247. szám)1927-10-15 / 234. szám

  Új konjunktúra alakul ki:
             a tabáni festmények konjunktúrája
Tabánt újra fölfedezték és zeg-zugos utcáit festőművészek és fényképészek lepik el naponta
— Az Uj Nemzedék tudósítójától. —


A Tabániban már napok óta dolgoznak mérőlécckkel és egyéb mérnöki szerszámokkal a mérnökök s nemsokára talán megjelennek a csákányos emberek is, hogy elpusztítsák a föld színéről ezt a romantikus városrészt.

Tabánnak az emlékét azonban nem fogja elmosni az idő. Élni fog az sokáig az öregedő és ifjú szivekben egyaránt és élni fog sokáig számos fényképen és festményen megőrizve. A városi tanács — amint ismeretes — fölszólította a közmunkatanácsot, hogy készítsen fölvételeket az egész Tabánról a múzeum számára.


Ezek a fényképek alkalomadtán el fognak készülni. Addig is sok magánember jár ki fényképezni, hogy megörökítse Tabán egy-egy regényes részletét. 

A jó, öreg tabániak bizonyára csodálkozva látják a nagy idegen forgalmat és a sűrűn felbukkanó fényképezömasi- nákat, no meg a festöállványokat, amiket hol itt, hol ott állítanak le lobogó nyakkendőjü, bozontoshajú művészemberek. Mert a napsütéses őszben festőművészek is járják keresztül-kasul a hepehupás utcákat.

Tabánt újra fölfedezték most, hogy lebontás előtt áll. A festőművészek, akik eddig is szívesen vetették vászonra a török hódoltság alatt alapított városrész sajátságos zeg-zugjait, fokozott buzgalommal veszik ecsetjükre a Tabánt.
A szép napokon valósággal ellepik teréit, utcáit és dombos részeit: kőrakásokra, vagy kis összecsukható székekre ülnek, földbeszúrják az állványokat, kifeszitik a vásznat és máris festik, rajzolják a képet.



Különösen szombati napokon nagy a sürgés- forgás ezen a tájon. Egész tömegével jönnek a festőnövendékek, akik Tabán különböző pontjain telepednek meg. Száz-százhúsz növendék van szombatonként egy rakáson, kiszemelnek maguknak egy-egy udvart, egy-egy utcarészletet, házcsoportot , lépcsőjárót s szinte ég a kezűk alatt munka. Egyikük szénrnjzot készít, másikuk akvarellt, vannak, akik olajjal festenek s vannak, akik csak ceruzavázlatokat csinálnak. Emitt egy csoportban három- négy fiatalember fest, amott külön-külön mindenki,, de Tabán minden zugára jut egy-egy növendék s az odavetődött idegen csak úgy csetlik-botlik a festőállványok, képek és festékek között. A tárlatokon a közeljövőben rengeteg tabáni rajzot és festményt állítanak ki és egészen bizonyos, hogy uj konjunktúra alakul ki: a tabáni képek konjunktúrája.



A minap beszélgettünk azzal a testőmüvésszel, aki a Holdvilág-utca egy házcsoportját veti vászonra. Kérdezősködésünkre elmondta, hogy már három megrendelést kapott tabáni olajfestményre s eggyel teljesen el is készült. Most már a másodikat festi a Holdvilág-utcai képben.

— Ha nem is kapok több megrendelést, — mondotta — akkor is le fogom festeni Tabán több részletét. Úgy gondolom, mire megkezdik ennek a városrésznek a rombolását., nagy kelendősége lesz a tabáni képeknek. Hiszen úgyszólván mindenkit fűz ide valami kellemes emléke, amire a kép mindig emlékeztetni fogja a tulajdonosát.

Az egyik festőmű vésznő a Fehérsas-téri pellengér mellett ülve fest egy Hadnagy-utcai részletet. Elmondja, hogy a képet egy tabáni lakos számára készíti, aki kifejezetten ezt a részletet rendelte meg nála. ö is úgy látja, hogy a Tabán igen jó keresethez fogja juttatni a festőket s a kezdődő konjunktúra jelét sejti abban, hogy több kartársánál festményeket rendeltek meg.

Egy festőművész-növendék az Aranykakas- utcában akvarellt fest. Elmondja, hogy ő még igen kevés képet adott el s hogy inkább fejlődési, mint eladási szempontból fest.


Mégis — tette hozzá — azt hiszem, hogy tabáni akvaretljeimből én is el fogok adni néhányat, ha másoknak nem is, az ismeroseimnek bizonyosan. Akvarellfestéssel nálunk igen kevés festő foglalkozik, pedig vannak müpártolók. akik szeretik a vizfestéseket. Igyekszem Tabánnak minden költői részletét lefesteni, amíg szép idő van, s erős a reményem, hogy legalább anyagi befektetésem megtérül. Hiszen Tabán nemsokára csak az emlékezetben s ami ennél sókkal megbízhatóbb: a képekben fog élni!


Utoljára egy igen jónevű festőművésszel beszéltünk, aki azonban, mint nyilatkozó, nem akar név szerint szerepelni a nyilvánosság előtt.A festőművész egy Cipő-utcai udvar belsejét | festette, amikor rátaláltunk. Letette az ecsetJét, mcgtörölte a kezét és áradozva borult a nyakunkba:
— folytatta a művész. — Napról-napra egyre több festő jön ki a Tabánba festeni s ez annak a jele, hogy híre ment a kezdődő keresletnek. Mondhatom, bogy nekünk festőknek igazán jól jött a Tabán lebontása. jól jött és — az utolsó órában jött!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése