1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2019. február 14., csütörtök

IN MEMORIAM TANDORI DEZSŐ



A mai Tabán köl   

A mai Tabán költője vagyok,
 ha így megy, azé a Tabáné,
 ahol nincsenek ablakok semmire se,
amit megbánnék.
A Rác-fürdő úgy szél felől,
hagyjuk el autóparkolóját,
 s ha egy ünnep kidől-bedől,
rockzenészek tépik a nótát.
Hej, pódiumról rockzenészek,
 madaraink lelke nem ébred föl reátok,
 mégis a legjobb, ha ti ott torkon
 és gitáron dalra kaptok,
dobot vertek, szaxofont fájtok,
 vagy más rezet, fát, és a többi,
a légi útjog szabad!
Hajlongnak s rezegnek a fák
a közönség s madaraink felett.

Más nincs a Tabánban,
 ami engem érintene.
 Teniszpályák, na jó, egy-két emlékmű,
de különben csak gyatra étkű lépcsők -
korláttalan -, létesítmény a távfűtéshő',
úthajlatok, persze, e pár kanyar szép.
Gyerekek játszanak, medvék velük,
vannak madarak,
és lábtengó zajlik drótkerítés mögött,
 s van egy nagy lyuk,
az Ördögök Árkának mélyedése,
 ott sok csavargó megalhatott már,
 de arrébb csak mind a kocsmák,
és egy kereszt őrzi az egyik
meredek út nevét, Kereszt,
 mint Hadnagy utca
 úgy is megfelelt szánkózáshoz
 - honos is, idegen is,
hát röviden ezt mondhatom:
 a Tabán költője lettem,
mert halottaimon kívül
semmi sincs ott nekem,
legfeljebb tetten érhető vagyok
 egy-egy bor mellett a Rác-kertben,
vagy inkább a fürdő büféjében,
mert ott magányosabban elintézem,
 ja, és apám mesélte még,
milyen volt, mikor valóban élt még a

Tabán

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése