Magamban bíztam eleitől fogva -
ez az embernek.
Semmiképp se többe,mint az állatnak,
mely elhull örökre
Ha féltem is, a helyemet megálltam -
Semmiképp se többe,mint az állatnak,
mely elhull örökre
Ha féltem is, a helyemet megálltam -
születtem, elvegyültem és kiváltam.
Meg is fizettem, kinek ahogy mérte,
ki ingyen adott, azt szerettem érte.
Asszony ha játszott
velem hitegetve:
velem hitegetve:
hittem igazán - hadd teljen a kedve!
Sikáltam hajót, rántottam az ampát.
Okos urak közt játszottam a bambát.
Árultam forgót, kenyeret és könyvet,
ujságot, verset - mikor mi volt könnyebb.
Nem dicső harcban, nem szelíd kötélen,
de ágyban végzem, néha ezt remélem.
Akárhogyan lesz, immár kész a leltár.
Éltem - és ebbe más is belehalt már.
1936. nov.-dec.
JÓZSEF ATTILA
1905 ÁPRILIS 11-1937 DECEMBER 3
JÓZSEF ATTILA
1905 ÁPRILIS 11-1937 DECEMBER 3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése