SÁROS FÜRDŐ ANNO 1866

A Vasárnapi Újság 1866 április 22-i cikke

A budai Sáros-fürdő. 

 Dr. Vári Szahó Jánosnak a budapesti kir. orvos egylet 1865. jún. 3 an tartott értekezése nyomáN

A Szent-Gellérthegy tövénél, hol a Duna jobb partján fennálló házsor végződik és a Kelenföld kezdődik, ott, hol az ősz Gellérthegy délkeleti lábát méltósággal leeresztve, a Duna hullámaiban füröszti; ott buzog föl a régi hirü Sárosfürdö gazdag forrása; — ott, hol hajdan a konstantinápolyi kapu állott és némely irók szerint Szt. Erzsébetfalva, mások szerint Szt. Gellértfalva, egykoron virágzott: ott emelkedik a budai Sáros-fürdő, ősrégi török mecset-alaku kúpjával, elkezdett, de bevégzetlen palotaszerü épülete.

A Sáros fürdő látképe 1809-1844 között

A Sáros-fürdő (németül Blocksbad; Szt.Gellérthegy = Blocksberg) nevét egy részről azon primitív állapotától vette, melyben fürdővé alakittatása előtt volt; a monda szerint t. i. a Gellérthegy legvégső meredek sziklacsúcsa tövében egy a dunaparton elterül iszapos , sáros,mély tó volt, mely a közlekedést akadályozta; másrészről azon nagy mennyiségü iszaptól vagy sártól, mely benne képződik, és nemcsak a forrásmedenczében rakódik le roppant mennyiségben, hanem az egyes fürdőszobákban is, a különben kristály tiszta vizből, gyorsan és bőven képződik, s ennek falaira, lépcsőire vastag rétegekben le rakodik.
A sáros, iszapos tó közepében fölbuzgó források külön-külön vastag faoszlopok, mélyen levert czölöpök, pilóták által vannak befoglalva az ugynevezett égerfából — (alnus incana v. pubesc.) ezen a vizépitészeti technikában oly fontos tanemből, mely faköritést ismét háromsoros sziklakemény kőfal veszi körül, miknek oldalai szurokforma keverékkel bevonva. — Ezen erődök között buzognak föl alulról a fürdő gazdag forrásai; ezen örök időkre számitott védbástyák fölött áll, mint alapon, a kup-alaku nagy közfürdő és az 5 kisebb ősrégi török füidő;ezek tehát vizeiket mind alulról kapják.
A Sáros-fürdőt a törökök maiglan is szüzek fürdőjének, továbbá aga-fürdönek nevezik, s ezen nevezetet a traditio következő adomával hozza kapcsolatba. A fürdőben őrizet alatt elrejtve tartott fiatal szüzek laktak vagy fürödtek. Kik voltak ezek? Az aga vagy basa háremhölgyei ? vagy az elrablott és magasabb háremekbe szánt áldozatok ? erről  nincs krónika.
Egy másik adoma szerint a fürdő felett máig is látható barlangban, mely Szent-Iván barlangjának neveztetik, élt egykor egy bölcs és gyógytudományáról ismeretes remete,napjait a világ zajától elvonulva szent áhitattal töltve. —Ehhez zarándokolt a nép, tőle bajaiban tanácsot kérve, de különösen a szüzek és férjes nők panaszai hoztak ide számos szenvedőt, — kiket a bölcs remete a barlang előtt elterül sáros tóba fürdésre utasított.

A kibővített fürdő látképe 1866-ban

Hogy a női bajokban a magas hőfokú viz csakugyan óhajtott eredményt idéz elő, azt a viznek az idegrendszerre vonatkozó ingerlő hatásából ki lehet magyarázni, — s e czélból maiglan is látogattatik. Hogy kik által építtetett a Sáros-fürdő és mikor? e kérdésekre a történet igen homályos és bizonytalan adatokkal felelhet, de még ezen adatok is csak átalánosságban említik a budai fürdőket *). — Első nyomaival a Sáros-fürdőnek Kaprinai munkájában találkozunk, a hol 1459-ben emlités tétetik a Budavár déli részén es hévvizekről és a táj Szt. Erzsébet-falvának vagy Alhévviznek neveztetik. — Továbbá Oláh 1464-ben emliti hogy a Szt. Gellérthegy lábánál alig 10 lépésnyire a Dunától fakadnak a küteggel és sorvadással bajlódó betegre nézve üdvös források és gvógyerejü hévvizek. — Végre Vernher 1505-ben emliti, hogy a törökök Budavár elfoglalásakor a Sáros-fürdőt csak egy magas és meredek kiálló sziklacsucs által védve találták; s miután azt igen melegnek tapasztalták, a sziklaüreget mélyebben kivájták, és ezen állapotban használták a fürdőt és mindeniknél jobban kedvelték.
— Aasik török iró 1596-ban Damaszkusban megjelent munkájában már egy épületről is tesz emlitést, mely a Sáros-fürdő fölött állott és közel volt a beomláshoz. A legnagyobb valószínűséggel lehet a Sárosfürdő épitését a törököknek tulajdonítani azon időben, midőn Budavárát elfoglalták, és ezt bizonyitja a fürdőnek maiglan is meglevő török nevezete t. i. Adsika Ilidzsa, azaz: Aga fürdője.
Budavárának a törököktől lett visszafoglalásakor egy félig roskadozó épület volt a fürdőház és csak akkor lőn cabinos épülettel és fürdő szobákkal ellátva, midőn azt I. Leopold 1687. márcz. 3. Dr.Vartenbergi Illmer Frigyes testorvosának adományozta. — Ezen birtokos halála után Budaváros tulajdona lett és 1809-ben nyilvános árverés útján a Sagits család birtokába jutott és ezen családi vonalon birják azt jelenleg Koischor Szilárd ügyvéd és háztulajdonos és neje Sagits Zsófia. A jelen tulajdonos épittette a most fennálló palotaszerű épületet, azon terv szerint, melyet a boldogult nádor József főhg elfogadott; mely azonban, fájdalom, csak félig van kiépítve. Az emeletes, térés folyosókkal ellátott fürdőépület a Szt Gellértből letördelt sziklaalapra van építve és a régi török fürdőket — melyek az udvar közepén mintegy a földbe eltemetve eredeti egyszerűségben a képen látható kúp alatt buzognak föl — félkörben átölelve, falai között  27 lakószobát, vendéglői helyiséget tartalmaz, ezenkivül van az uj épületben a felső udvarban, 12 fürdő-szoba; az alsó udvarban vagyis a régi épületben 5 török fürdő és egy nagy közfürdő, mely 400 embert• egyszerre befogadni képes és folytonosan 2375 akó vizet tartalmaz a szünet nélküli földbuzgás által.
A fürdő épület a körülötte levő kerttel és a fölötte levő barlanggal öszesen 2106 ölnyi tért foglal el.Azon forrásokon kívül, mik az egyes török fürdőkbe ea a nagy közfürdőbe alulról buzognak föl,van még a fürdőnek két gazdag forrása. Az egyik ivó-forrásul használtatik és egy hosszú kőcsatornán ömlik a nagy fürdőbe. A másik a hegy belsejébe mélyen beható szikla-üregből buzog föl és amidőn egy részét kimeríthetetlen tartalmának az alsó fürdőkbe önti; másrészről egy lóerőre épült szivattyú segélyével a felső udvaron levő fürdőket  látja XX el189
Ami a Sáros fürdő gyógyhatását illeti, erről köteteket lehetne irni; legyen elég itt egyszerüen fölemlíteni, hogy a nagy közfürdőt egyedül évenkint 80 —90 ezer ember látogatja és vannak napok, midőn egy napon 1000, 1200 egyén fürdik.Fennen hirdeti a Sáros-fürd csoda erejét, ennek hagyományos ősi jóhirét azon körülmény, miszerint a most is fennálló törökfürdők kijavíttatása alkalmával a padláson annyi mankó és faláb volt— a meggyógyultak által ott letéve, fölhalmozva,hogy annak eltávolítására két kocsi kellett; kitünő bizonyítványa a fürdő  gyógyerejének azon ezer meg ezer beteg, kik messze földről ide hozatva . kosarakban, lepedőkben, háton vagy ölben hurczoltatják be magokat naponkint a fürdőbe, míg mások mankókon idegenek segélyével kínosan vánszorogtak be; és alig 8, 10, 15 fürdő után már magok lábán jöttek s meggyógyulva a legjobb egészségben hagyták el az áldott forrásokat.

A Sáros fürdő 186ban a Duna felől

 E fürdő hévizei  még mindig eredeti ősrégi jellegükben vannak, nem zsákmányolta ezt még ki a spaculativ ipar; miután azonban kedvező vegyi alkotásához kellemes fekvéssel is bir és kimeríthetetlen gazdag forrása mellett elegendő szabad térrel is rendelkezhetik: biztosan lehet reményleni, hogy a jelenleginél több anyagi erővel, egykor Magyarország legelső fürdőhelyévé fog emelkegni.
A fürdő-épületben van jó vendéglő;a köpölyözést egy ügyes és tapasztalt sebészkezeli; az orvosi felügyelettel jelenleg is, mint több év óta , Vári Szabó János pesti gy. orvos, sebésztudor és szülész van megbizva, ki is, mint a fürdő főorvosa naponkint látogatást tesz, és elfogadja a fürdő-épületben levő lakásán azokat, kik orvosi tanácsát igénybe veszik. A közlekedést Pest városával külön társas kocsik tartják fenn. Erre visz az ut a budai keserü vizforrásokhoz is.

*) L4sd: Die warmen Heilque'.len der Hauptstadt Ofen Dr. Liazhaiiir 1837. Pest