Gigantikus méreteket öltő panteon látványterve a Gellért-hegy oldalában FOTÓ: NÉPSZAVA
Valójában nem világörökségi aggályok, illetve üzleti viszályok vezethettek a Citadella lezárásához, értesült a Népszava. Sokkal valószínűbb, hogy a kormány meg kívánja valósítani a felcsúti aréna építészeti megálmodója, a 2011-ben elhunyt Makovecz Imre gellérthegyi terveit. Az ő elképzelései szerint Magyar Panteont kellene létesíteni a város szirtfokán, a Citadella falazatán kívüli körsétányon pedig Hungarikum utcát létesíteni.
A 2011-ben elhunyt Makovecz Imre építész egy 2008-as, Indexnek adott interjújában kifejtette: nagyon örülne, ha megjönne a politikusok esze, és lecserélnék a Gellért-hegy "ocsmányságait" valami méltóbb emlékműre, amit már meg is tervezett. Makovecz a panteon terveit nem felkérésre készítette, hanem - mint fogalmazott - "a Jóisten szórakoztatására". Nem várta el, hogy ezeket valaki is megvalósítsa, mert szerinte a realitás az Úristentől jön, nem pedig a politikusoktól. Ugyanakkor bízott abban, hogy "egyszer megjön majd a politikusok esze, leesik nekik, hogy mit kéne tenniük", és akkor tervei akár meg is valósulhatnak.
Éppen ezért akkor azzal sem foglalkozott, hogy terveinek megvalósítása mennyibe kerülne. (Nagyon sokba! - a szerk.) Szerinte ami most a Gellérthegy tetején van, ocsmány. Nem is csak a kinézetüket tekintve, de történelmi jelentőségüket nézve Makovecz számára elfogadhatatlan volt a Citadella és a Szabadság-szobor is. "A szovjeteket dicsőítő Szabadság-szobor pedig eredetileg Horthy-emlékmű lett volna, Strobl gépfegyvert rakott a szobor kezébe, és csak később cserélték le a fegyvert pálmafalevélre" - magyarázta (tévesen). "A panteonban emléket állítanánk az összes fontos magyar személyiségnek Árpád királyunktól napjainkig. Gondoljunk csak bele, milyen lenne: halottak napján a fél ország összegyűlne ott" - nyilatkozta akkor.
(Remélhetőleg a Jóistennek sokkal jobb izlése van , semhogy megengedné,pláne saját szórakoztatására ekkora monstrum felépítését a hegyoldalba magyarságtudat címén)
Makovecz e témában 2011-ben így írt: "fontosnak tartom a Citadella teljes átalakítását, jelenlegi állapotának felszámolását, és egy új, egységes magyarságtudatot és hagyományt megjelenítő építmény létrehozását."
Most jöhetett el az ideje annak, hogy Makovecz álma - annak minden üzleti, és politikai hasznával együtt - a kormány révén megvalósuljon. Orbán Viktor ugyanis tavaly ősszel - a maga nemében példa nélküli - határozatot fogadtatott el az építész életművével kapcsolatban. Ennek értelmében leszögezték: a kormány Makovecz Imre hagyatékának méltó gondozása érdekében (...) felhívja a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, a belügyminisztert és az emberi erőforrások miniszterét, hogy tekintsék át Makovecz Imre hátrahagyott terveit és az Országos Főépítészi Iroda bevonásával vizsgálják meg, hogy mely tervek érdemesek megvalósításra."
A panteon - mint értesültünk - ezek között van.
(Most már csak a Jóisten ízlésében bízhatunk.)
Valóság és legenda
Jelenleg a Citadella egy 220 méter hosszú, 12-16 méteres falmagasságú erőd, amit Haynau építtetett, akinek a nevéhez az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás fűződik. Különlegessége, hogy nem az alatta elterülő város megvédése céljából épült, hanem épp ellenkezőleg: a pesti lakosság megfélemlítéséért. Ilyenformán a világ egyetlen, nem védekezésre, hanem az agresszió kifejezésére épült erődje. Mondhatni, hungarikum.
1947-ben állították fel ott Kisfaludi Strobl Zsigmond Szabadság-emlékművét (A szobor talapzata előtt álló szovjet katona szobrát 1992-ben távolították el és szállították a budatétényi szoborparkba.) Népszerű, de valótlan városi legenda, hogy a Szabadság-szobor a háború idején eredetileg a fronton repülőbalesetet szenvedett Horthy István kormányzó-helyettes emlékművének készült.
Forrás: Veress Jenő Népszava 2014 május 14
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése