NE NÉZZEN ÚGY RÁM A GYÖNYÖRŰ SZEMÉVEL....

A tangóőrület és Erdődy Elek (részlet)


A tangó eredete, sok máshoz hasonlóan, vitatott. Annyi azért kijelenthető még így is, hogy az Új Világból érkezett ez a zenei stílus és tánc... 
..A tangó eleinte a munkások körében, bordélyházakban, bérházak udvarán volt hallható. A XX. század elejére azonban már a magasabb társadalmi osztályok körében is kedvelt volt. Így juthatott el Európába is. Néhány argentín utazó megismertette ezt a stílust a franciákkal, az 1910-es évekre pedig már igazi divat lett belőle: Franciaországtól Oroszországig hódított az új stílus. Magyarországon is tombolt a tangó-őrület, erről számol be az alábbi képeslap is:







A levél szövege: „‎Kedves Micu - köszönöm k.kártyádat. Képzelem, már teljesen belejöttél a párisi vidám életbe. Hát a Zürjénnel találkoztál-e már? Itt, legalább számomra nincs semmi öröm, csak tanulni és mindig tanulni, na de ebbe is bele lehet jönni, habár egy kissé nehezebben. Itt különben Pesten őrült tango élet van, a Ritzben tango teák és bálok vannak. Hát ott is tangóznak vagy már tán egy ujabb tánc virágzik fel? Jövőre valószínűleg kimegyek Berlinbe tanulni, és egészen ott maradok, t.i. ott szerzek diplomát.”

A zene és a tánc, valamint az ehhez használatos kellékek is divattá váltak. Ennek következtében természetesen folyamatos átalakuláson ment át a stílus. A tangó jelzővel ellátott ruhadarabok többségének például eredetileg köze sem volt a tangóhoz, csak az élelmes kereskedők hitették el azt az európai vevőkkel. Ezzel egy időben, a Mi Noche Triste című dal megjelenésével pedig az argentin tangó is megváltozott.

A tangóra addig jellemző vidámságot felváltotta a szomorú, szerelmi bánatot feldolgozó szöveg- és dallamvilág. A levélben említett magyar tangóőrület idején már ez a hangulat volt az egyeduralkodó.

 Ezt példázza a Ne nézzen úgy rám!  című magyar sláger is. A zenét Sally Géza szerezte, a szöveg írója pedig Erdődy Elek volt. A dal  kottája 1935-ben megjelent a Színházi Életben.

Szövege:

Párfűmös forró este van, 

A boldogság is festve van, 

Remegve peng benjo gitár, 

És nem tudom reám mi vár.

Benjo gitár remeg, dalol, 

Oly messzi vágyak álma szól, 

Szívemben is a vágy zenél. 

Repül, lehull, s megint remél.

Ne nézzen úgy rám a gyönyörű szemével.

A tűzzel játszani, jaj, nem szabad!

Ne fogjon úgy át a remegő kezével,

A szívnek húrja van, és elszakad!

Az első csókját, 

Én el nem feledem,

Itt állok árván, 

Halálos betegen,

Mert szeretem.

Ne nézzen úgy rám a gyönyörű szemével.

A tűzzel játszani, jaj, nem szabad!

Csak súgva száll e vallomás

Hogy meg ne hallja senki más

De még magának sem fogom

Megsúgni miről álmodom

Ne nézzen úgy rám a gyönyörű szemével.

A tűzzel játszani, jaj, nem szabad!

Ne fogjon úgy át a remegő kezével,

A szívnek húrja van, és elszakad!

Az első csókját,

Én el nem feledem,

Itt állok árván,

Halálos betegen,

Mert szeretem.

Ne nézzen úgy rám a gyönyörű szemével.

A tűzzel játszani, jaj, nem szabad!

Szövegírók: Erdődy Elek

Zeneszerző:Sally Géza

Erdődy Elek nemcsak dalszövegeket, prózát, színdarabot is írt. Fia, Erdődy János szintén író volt. A családról a korabeli (1925. szeptember) bulvárhírekben is olvashatunk, egy igen szomorú eset kapcsán:

Emlékezetes még, hogy áprilisban Erdődy Elek író akinek az ujpesti Blaha Lujza Színházban színrekerült Őszi rózsa című darabjának bemutatója napján öngyilkosságot követett el, Ballagi Mór utca 4. szám alatti lakásán veronállal megmérgezte magát. A mentők gyors közbenjárása révén sikerült őt megmenteni. Felépült, tovább folytatta küzdelmes életét feleségével, Vágó Máriával, aki évekkel ezelőtt a Városi Színház tagja volt.

       Az utóbbi években nagy nyomorban éltek, alig tudták biztosítani a napi megélhetést. Az asszony, miután látta, hogy anyagi helyzetükön sehogy sem tudnak segíteni, elkeseredésében vasárnap délelőtt lakásán két konyakos pohár ópiumot ivott. Eszméletlen állapotban terült el a földön s mikor ezt a másik szobában tartózkodó férje észrevette, elájut. Rövidesen nagy örömmel nyitott be az ajtón tizenhat éves gyermekük, aki azzal a hírrel akarta meglepni szüleit, hogy tandíjmenetesen vették föl a ciszterciták gimnáziumába.

         Megdöbbenéssel vette észre a földön, eszméletlen állapotban fekvő szüleit, fellármázta a házat. Hivatták a mentőket. Erdődyt, aki eszméletét visszanyerte, lakásán ápolják, feleségét azonban, kinek állapota súlyos, a Rókus-kórházba szállították. A szerencsétlen sorsú öngyilkosságot megkísérelt írócsalád iránt mindenki nagy részvéttel gondol.

Forrás:orfeum.blog.hu