Édesapja, Lázár halála után az egykor hatalmas szerb birodalom szétmállott. I. Tvrtko bosnyák király elfoglalta a dalmát partokat (Primorje)[1], Brankovics Vuk Pristina vidékét és I. Bajazid oszmán szultán adófizetője lett[, a Balsák családja Albániát; így Lázár özvegyének, Milicának és a kiskorú Istvánnak a régi szerb cárságból csak igen kevés maradt: azt is csak a török kegyelméből bírták. Bajazid nőül vette Milica gyönyörű leányát, Milevát – ezért kegyelmezett meg hozzátartozóinak. Szerbia függetlensége azonban véget ért, mert súlyos évi adót kellett fizetnie és mint vazallus országnak részt kellett vennie a török harcokban Amikor Milica már azt hitte, hogy fia maga is képes az ügyeket intézni, visszavonult az általa Krusevác közelében alapított ljubosztinyei kolostorba, ahova számos – az első rigómezei ütközetben özvegységre jutott – előkelő szerb nő követte. Itt a trónról lemondva fia javára, mint apáca 1405. november 11.-én halt meg. István ezután egyedül uralkodott török fennhatóság alatt, de meg kellett osztoznia a megmaradt szerb területen Brankovics Vukkal, mert amíg Lazarevics a töröktől Moravát kapta, mint hűbért, addig Vuk Szitnicát. 1421-ben és 1422-ben sikeres harcokat vívott Albániában és Velence is néhány primorjei várat kénytelen volt átengedni és évi 1000 arany adót fizetni. 1425-ben Szrebernicán országgyűlést hirdetett, és gyermekei nem lévén, rokonát Brankovics Györgyöt, Vuk fiát jelölte meg a szerb trón törvényes örököséül. 1426-ban Budán járt, Zsigmond magyar király fennhatóságát elismerte, és a következő évben, 1427. július 30.-án halt meg. Nemes lelkű, művelt és vallásos férfiú volt, igazi lovagjellem; számos templomot építtetett[és mint író is kiváló érdemeket szerzett.
Lazarevics István 1408-ban alapítója volt annak a Sárkány Társaságnak, amely a Szt György lovagrend mintájára Zsigmond király Cillei Borbálával való eljegyzése idején 1408-ban alakult meg. Célja a királyhű erők összefogásának erősítése Jelképe az önmaga farkába harapó sárkány, az önfeláldozás szimbóluma.
A Vasárnapi Újság így ír erről (A régi magyar kereszt-, aranysarkantyu- és sárkányrendek.)
A mint Inhoffer Menyhért (Annal. Ecclesiast. Regni Hungariae ad an. 1045) irja, Szent István, fiát Imre herczeget, s több más hazai és külföldi főurat, a szent kereszt lovagjaivá nevezte. Ezen állitás bebizonyitására szolgál az is, hogy Imre herczeg több régi képen nyakában s köpenyén kereszttel festetett.
Midőn III. Henrik visszahelyheztette trónjába Pétert, több külföldit a király nevében keresztes lovagokká avatott a fehérvári Mária-egyházban. Ugyan ezen alkalommal több magyar főur a nagy Károly által alapitott sarkantyurend vitézévé üttetett Henrik által.
A keresztrend Sz. László király különös pártolásában részesűlt, nevezetesen több birtokot nyert tőle, s innen származhatnak Szent-Kereszt, Keresztur stb. faluk nevei. – Nyomát leltem annak, hogy Géza király a czinkotai csata után, a Pestmegyében fekvő két Tura helység egyikét a keresztes rendnek ajándékozván, az egyik Keresztur nevet kapott.
A keresztrend tagjai még Zsigmond korában is fehér mezőben veres keresztet viseltek, s hogy számuk tetemes volt, kitetszik abból, hogy Zsigmond ugynevezett Regestrum bellicumában az rendeltetik, hogy Sz. György zászlója alatt küzdjenek.
Az, hogy Zsigmond korában még mindig létezett a sarkantyurend is, kétségtelen, mert midőn karácsony napján (1396.) az Idvezitő izzadási kendője egy darabját nyerte ajándékul a raguzai tanácstól, hálája jeléül a város rettoreját Resti Marinót aranysarkantyus vitézzé tette. S azt rendelte, hogy e disz átszálljon Resti Marino minden hivatalbeli utódjára is.
A sárkányrend, mellyet Cilley Borbálávali eljegyzése emlékére alapitott (1408.), sarkantyu- s keresztrendek egyesitése volt.A kereszten hosszant: O quam misericors est Deus (O milly irgalmas az Isten); keresztben pedig: Pius et justus (kegyes s igazságos) szavak voltak bevésve.
A sárkányrend első tagjai a következők voltak: Lazarevics István, szerb despota; Cillei Herman s Fridrik, grófok; Gara Miklós, nádor; Stibor, volt erdélyi vajda; Thamásy János s zántói Laczk Jakab, erdélyi vajdák; Maróthy János, machói bán; Ozoray Fülöp, szörényi bán*; Széchy Miklós, kir. főkincstárnok; corbaviai Nádasdy Károly, országos főkincstárnok; széchenyi Konya Simon, kir. főajtón-álló; Corbaviai János, kir. főasztalnokmester; Alsáán János, főpohárnok; lévai Cseh Miklós, főlovászmester; Csáky Miklós, volt erdélyi vajda; Bessenyei Péter s Péchy Pál, volt horvát s dalmát bánok; Nádasdy Mihály, székelyek grófja; Perényi Péter, mármarosi főispán; Perényi Imre, a kir. iroda titkára; Chap Endre s Gara János, a Mária királyné hintója mellett elvérzett nádor fia.
A rend tagjai (kiknek mindig a legelőbbkelőbb főurakból kellett választatni) mindenkor szabadon bemehettek a királyhoz, s csak a rendből választott biróság által itéltethettek el. E biróságtól magához a királyhoz történt a fölebbezés. A lovagok fölvételökkor rendithetlen hűséget esküdtek a királynak s családjának; mert Zsigmond e diszjel, valamint az általa behozott czimeres nemesség által is, főleg oda iparkodott, hogy minél több támaszt szerezhessen, a vele gyakran daczolt, sőt nyiltan ellenkező olygarchák irányában.
A Báthory címerben lévő fogak összekapcsolódtak azzal a családi hagyománnyal, mely szerint Vid, a Gutkeled nembéli Báthoryak őse Bátor Opos, a bajor Vencelintől eredő Márton fia Szent István korában megölte az ecsedi láp sárkányát és ennek jutalmául nyerte el a szabolcsi Vid birtokot. Ezt erősítette a család egyes őseinek tagsága a Sárkány Lovagrendben is, melynek jelvénye a pajzs köré tekeredő sárkányban figyelhető meg.
Albert még nevezett ki néhány lovagot, de Ulászló már nem, s igy csakhamar elenyészett a sárkányrend, mellynek utolsó emléke, a budai volt sárkány czimű korcsma a Szent Gellért-hegy közelében, a mult század vége felé omlott össze.
Ugyanis a Lazarevicsek budai palotáján (a Szent Gellérthegy aljában), melly később a Brankovicsoké lőn, nagy kősárkány levén látható, – a ház, melly a palota helyén épült, mindig sárkányháznak neveztetett; midőn ott később korcsma épült, ennek czimere is sárkány lőn.
Beszéltem Nándorfehérvárott egy öreg szerbbel, ki ifjabb éveiben, midőn még mint kereskedő Budára járt, mindenkor e sárkányhoz czimzett korcsmába, melly ősi fejedelmeinek palotája helyén állott, szokott volt szállani. Most e korcsma helyén az oroszlánhoz czimzett korcsma áll.
Azt, hogy aranysarkantyus vitézeket a legujabb időkig minden magyar király szokott koronázásakor fölavatni, tudni fogják olvasóink, – kiket óvjon meg az Isten a házi sárkányoktól s házi keresztektől.
Remellay Gusztáv
Falanszter.blog.hu:
A híd 1903-as átadásával egy időben készült el a Gellérthegy északkeleti oldalát szegélyező téglafal is. Az id. Francsek Imre tervezte műtárgy nem városszépítési szempontok, hanem statikai okok miatt valósult meg. Az épülő híd leendő forgalmának Duna-parti levezetése miatt ugyanis a kivitelezőknek 1899-től folyamatosan tetemes kőtömeget (kb. 3000 q) kellett levágniuk Kelen hegyéből, amelynek meglazított részei cementbeöntés és megtámasztás nélkül az 1904-ben felavatott Jankovits Gyula mintázta Gellért szobor súlyát sem bírták volna el. A szikla rézsűs megerősítése így szükségszerű volt. A közlekedésszervezési szempontoknak ettől függetlenül több értékesnek gondolt épület is az áldozatául esett. Ekkor takarították el a negyedszázaddal korábban még tisztességes vendégeket fogadó, Hegyey Béla irányította Propellerhez címzett szállodát, amely nevét a partközi személyforgalmat lebonyolító átkelőhajók után kapta; a Lazarevics István szerb despota építtette palota romjain álló apró lakóházakat, illetve a Rudas fürdő 1. szám alatt működő Barabás József-féle vendéglőt.
LÁZÁREVICS ISTVÁN EMLÉKTÁBLÁJA
Felállítás helye: I., Országház u. 9.
Alkotó: Nebojsa Mitric
Jelleg: domborműves emléktábla
Anyag: bronz
Felállítás ideje: 1987
Állíttatók: Belgrád város ajándéka.
A tábla az I.ker Országház u 9 sz ház falán lett felállítva. Az egykor ezen a helyen álló épületet Zsigmond király adományozta a szerb despotának.Hűséges vazallus lehetett, ha itt is és a Döbrentei téren is volt palotája.
A kocsma nevének ily módon való levezetése a Vasárnapi Ujság cikkére épül, lenetséges,hogy csak egy fikció, de a logikai összefüggés kivehető a történetben.
Saly Noémi másként tudja a kocsma nevét : (Kiskocsma,kispörkölt,kis korsó sör..)
":Érdesebb tréfa a Sárkány kocsma neve - tudnunk kell hozzá, hogy itt a XVIII. század óta hagyományosan női kiszolgálás volt -, meg az Arany Tetűé vagy a Három Majomé. Ennek a cégérén két majom vigyorgott. A harmadikért kicsit közelebb kellett lépni: a cégtáblába illesztett tükörben volt látható .."
Forrás:-Vasárnapi Újság
Falanszter.blog.hu:
A híd 1903-as átadásával egy időben készült el a Gellérthegy északkeleti oldalát szegélyező téglafal is. Az id. Francsek Imre tervezte műtárgy nem városszépítési szempontok, hanem statikai okok miatt valósult meg. Az épülő híd leendő forgalmának Duna-parti levezetése miatt ugyanis a kivitelezőknek 1899-től folyamatosan tetemes kőtömeget (kb. 3000 q) kellett levágniuk Kelen hegyéből, amelynek meglazított részei cementbeöntés és megtámasztás nélkül az 1904-ben felavatott Jankovits Gyula mintázta Gellért szobor súlyát sem bírták volna el. A szikla rézsűs megerősítése így szükségszerű volt. A közlekedésszervezési szempontoknak ettől függetlenül több értékesnek gondolt épület is az áldozatául esett. Ekkor takarították el a negyedszázaddal korábban még tisztességes vendégeket fogadó, Hegyey Béla irányította Propellerhez címzett szállodát, amely nevét a partközi személyforgalmat lebonyolító átkelőhajók után kapta; a Lazarevics István szerb despota építtette palota romjain álló apró lakóházakat, illetve a Rudas fürdő 1. szám alatt működő Barabás József-féle vendéglőt.
LÁZÁREVICS ISTVÁN EMLÉKTÁBLÁJA
Felállítás helye: I., Országház u. 9.
Alkotó: Nebojsa Mitric
Jelleg: domborműves emléktábla
Anyag: bronz
Felállítás ideje: 1987
Állíttatók: Belgrád város ajándéka.
A tábla az I.ker Országház u 9 sz ház falán lett felállítva. Az egykor ezen a helyen álló épületet Zsigmond király adományozta a szerb despotának.Hűséges vazallus lehetett, ha itt is és a Döbrentei téren is volt palotája.
A kocsma nevének ily módon való levezetése a Vasárnapi Ujság cikkére épül, lenetséges,hogy csak egy fikció, de a logikai összefüggés kivehető a történetben.
":Érdesebb tréfa a Sárkány kocsma neve - tudnunk kell hozzá, hogy itt a XVIII. század óta hagyományosan női kiszolgálás volt -, meg az Arany Tetűé vagy a Három Majomé. Ennek a cégérén két majom vigyorgott. A harmadikért kicsit közelebb kellett lépni: a cégtáblába illesztett tükörben volt látható .."
Forrás:-Vasárnapi Újság
http://epa.oszk.hu/00000/00030/00170/datum03749/cim103762/cim203769.htm
1857. május 31-én (22. szám)
Wikipedia
1857. május 31-én (22. szám)
Wikipedia
-HOLL L: Középkori kályhacsempék
Magyarországon. I. BudRég 18 (1958) p. 211-
300
300
-falanszter.blog.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése