A magyarmúzeumok.hu oldalán olvastuk ezt a kis "tudományos "értekezést Hamza D. Ákos egy korai festményéről. A kép a cikk íróját alapos búvárkodásra késztethette, mert mert részletesen leírja a köz elé tárva felfedezését , miszerint a Tabáni Aranykacsa utca egy romantikus részletéről van szó. Az igazság az kedves Gurzó K.Enikő, hogy tévedésben tetszik lenni, a mélyreható kutatás tévutakra vitte Önt. Amit a festmény ábrázol, az a lebontott Tabán legtöbbet festett utcája, a Holdvilág utca, még pedig a 14-es számú ház előtti kanyarral. ( Lásd Tabán Anno Galéria)
De ez még nem baj, tévedni emberi dolog.
A baj az, hogy tévedését a site főszerkesztőjének jelzése után sem javítja ki. Hát így lesz a Holdvilágból Aranykacsa.......
De lássuk a cikket......
.jpg)
De ez még nem baj, tévedni emberi dolog.
A baj az, hogy tévedését a site főszerkesztőjének jelzése után sem javítja ki. Hát így lesz a Holdvilágból Aranykacsa.......
De lássuk a cikket......
Korai Hamza-alkotás
Idén márciusban előkerült egy ritkaságnak számító korai Hamza-festmény.
Részlet Gurzó K. Enikő írásából 2013-03-31 09:00
Hamza D. Ákos elsősorban filmrendezőként ismert Magyarországon, arról kevésbé, hogy festőként is jelentős életművet hagyott az utókorra. Képzőművészeti munkásságáról eddig csak az 1950 után készült művei alapján alkothattunk véleményt, hisz a korábbiak zöme megsemmisült a második világháborúban. Ez év márciusában azonban megerősítést nyert az a feltételezésünk, itt-ott rejtőzködhetnek még korai Hamza-alkotások.
Volentik Lajos önzetlen felajánlásának köszönhetően új olajképpel gazdagodott nemrég a Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria. A budapesti nyugdíjas műszerész ajándékát az is kivételessé teszi, hogy Hamza D. Ákos egyik nagyon korai művéről van szó.
A bal alsó sarokban látható aláírás és keltezés szerint ugyanis a tabló 1922-ben készült, azt követően, hogy Hamza Kecskemétről Budapestre költözött. (......)
Hamza ekkor mindössze 19 esztendős volt, tehát könnyen megtörténhet, hogy a kartonra felvitt elképzelését már mint főiskolai hallgató véglegesítette. Mivel a jászberényi kismúzeum kollekciójának eddigi legkorábbi képei az 1940-es évek végére datálhatók, a Tabán című festmény által alkothatunk fogalmat arról, milyen irányzatot, stílusteremtő iskolát követett a fiatal Hamza.
Tabán: egyfajta munkaterület
.jpg)
A kompozíció az 1930-as években lebontott budapesti Tabán egyik utcai kereszteződését ábrázolja, amint éppen áthalad rajta egy asszony. Korabeli fotók segítségével a helyszínt is sikerült beazonosítani, így tudjuk, hogy az Aranykacsa és az Aranykakas utcák találkozási pontját örökítette meg az alkotó. !!!
Egyébként a vászon hátoldalát védő papírra a korábbi tulajdonos felragasztott egy 1937-ből származó újságillusztrációt, amely szinte abszolút hasonlóságot mutat a tablón megjelenített utcaképpel. Előfordulhat, hogy Hamza is fotó alapján dolgozott, hisz ezt az eljárást igen sokan kedvelték, főként miután megszületett és egyre nagyobb szerephez jutott a fotózás.
A témaválasztás sem véletlen, hisz művésztársaihoz hasonlóan Hamza is szívesen látogatta a hatásvadász módon kocsmáknak nevezett kávéházakat, és nem csupán Párizsban (a Dôme-ban volt törzsasztala), hanem Budapesten is. A Tabán pedig épp arról volt híres, hogy bővelkedett italozókban, borpincékben, sörözőkben, vendéglőkben, ezért roppant könnyedséggel vált a korabeli írók, költők, piktorok frekventált és kedvelt városkerületévé, „munkaterületévé”. Hogy pontosan mi célból vagy milyen megfontolásból született meg a Hamza-féle Tabán, nem tudni, ám a központi figura öltözete alapján feltételezhető, hogy nem az 1922-es állapotot tükrözi, hanem inkább a századelőt.
Az elnagyolt, széles ecsetvonásokkal és visszafogott színekkel felvázolt utcaképet – amely alapjaiban már magán viseli a kiforrott alkotó meghatározó formajegyeit – mindenesetre nagy örömmel fogadta múzeumunk, és persze annak reményében is, hogy újabb lappangó művek kerülnek majd elő a második világháborúban részben elveszett Hamza-hagyatékból. A festmény Korányi (vagy Horányi) Márton hajdani pesti újságíró kollekciójából jutott a szolnoki származású Volentik Lajos tulajdonába, akinek ezúton is nagyon köszönjük a megkeresést és az ajándékozást!
Forrás: http://www.magyarmuzeumok.hu/targy/1131_eddig_ismeretlen_ertekre_bukkantak
Nekünk is van egy összehasonlító fotónk:
Változtassuk vissza tehát Holdvilággá az Aranykacsát:
Nekünk is van egy összehasonlító fotónk:
Változtassuk vissza tehát Holdvilággá az Aranykacsát:
De úgy illik,hogy az igazi Aranykacsa utcát is megmutassuk:
kassius
kassius
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése