A cikk átvétel Bús Balázs, Bp.III.ker-i polármesterének honlapjáról
Az önkormányzat megemlékezésén a résztvevők, az egykori kortársaknak az íróról alkotott gondolatait is megismerhették. Kosztolányi Dezső ekképpen szólt róla: “
“Az élet gazdagsága az övé, az a kincs, hogy mindent másképpen lát, mint a többiek… Ez a világ, amit ő álmodik, a bánatos, egyszerű frizurájú nőkkel, a kisvárosi alakokkal, a legendás hercegekkel, máris mese és történelem, a szemünk elől sóhajt el innen …”
” Nem e világból való ember volt. Megtanította visszafelé pergetni az időt,és alázatra szoktatta a valóságot. Az életet csak az emlékek vissz-képeiben látta.(…)A tengerhez lehet csak hasonlítani; végtelen és szeszélyes. Befejezhetetlen, de egész. (..)A kritika mindig bajban volt vele. Nem is írtak róla mást, mint föltétlen magasztalást, vagy föltétlen elutasítást.(..) Nem vették komolyan, mert nem tartozott semmi komoly klikkhez. (…) Bohém emberalakjából hiányzott az önreklámozás. (…) Pénzt akart keresni, és ahelyett remekműveket írt. (…)Egész életében elkerülte a hatalmasokat és mindig lehajolt a szegényekhez, pedig mindazzal rendelkezett, amelyet a hivatalos és félhivatalos Magyarország kegyeltjeitől megkövetelt. (…) Ősi nemesi családból származott, piarista szerzetesek nevelték(…) Bátor volt, mert nem volt párt, irodalmi érdekszövetség kengyelfutója. Mindig az egészet írta, azt a Magyarországot, amely több és más, mint nép, osztály és haza. Bátor volt, mert nem volt világnézete. Ő csak nézte a világot és leírt, amit látott.(…) Írásait bárhol fel lehet ütni és abbahagyni. Soha nem marad hiányérzetünk, mintha minden sora mögött az egész művet éreznénk. (…) Magyarsága ősi, vérségi, a legjobb fajtából való szilaj, és mégis európai magyarság.Életében nem volt soha különösebben népszerű, csak az írók szektája becsülte, s az a néhány olvasó, aki annyira értett a betűhöz, mint az írók közül is kevesen. (…) Mindig az igazat mondja, oly kísérteties tudással, tárgyismerettel,, mintha valamilyen képtelen lexikon címszavait magyarázná. Nem volt szerepe. Beérte azzal, hogy író, akinek egyetlen rangja van a társadalomban: neve a könyv címlapján, amelyet írt. (..) Átgázolt a nagy mocsáron,de makulátlanul került a túlsó partra. Úgy ment el, miként jött: tisztán és ártatlanul.”
Az emlékezés virágait az elhunyt író szobránál, elsőként Menczer Erzsébet, Óbuda országgyűlési képviselője és Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere helyezte el. A Krúdy-negyed képviseletében Harsányi Mária, az Óbudai Társaskör igazgatója, Kiss Imre, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója, Cecei Gergely, a Kéhli Vendéglő tulajdonosa és Zábó Attila, a Mókus Sörkert és Étterem ügyvezető igazgatója koszorúzott. Utánuk a Krúdy Gyula Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola nevében Aulechla Anna intézményvezető, a Petőfi Irodalmi Múzeumtól Dr. Kelevéz Ágnes főosztályvezető, Nagykanizsáról, a VOKE Kodály Zoltán Művelődési Házból Kálmánné Szép Terézia igazgató, a Braunhaxler Egyesület képviseletében Tauner Tibor elnök, a Tabán Társaság Egyesület nevében Kaszás Ferenc, Kún István, Sebestyén László, és Tóth József emlékeztek meg.
A Tabán Társaság tagjainak főhajtása Krúdy Gyula szobránál:
Balról jobbra Kaszás Ferenc (taban-anno), Tauner Tibor, (Braunhaxler Egyesület elnöke) Kún István és Tóth József (fafaragó művész, egyben a Krúdy Irodalmi Kör most kitüntetett tagja)
Krúdy Gyula 54 éves korában hunyt el, élete utolsó három évét töltötte Óbudán, szinte teljes magányban. A ház, amely most emlékház, éppen negyven évvel ezelőtt menekült meg Kiss Károlynak köszönhetően. A hírlapíró az akkori Magyar Nemzetben felemelte a szavát a bontásra ítélt ház mellett, aminek köszönhetően állhat még ma is az egykori Krúdy-otthon és az Óbudai Társaskör.
A koszorúzás folytatásaként az egybegyűltek átsétáltak a Krúdy Gyula emlékházhoz, ahol a Krúdy Gyula Irodalmi Kör képviseletében Király Lajos elnök és Kanizsa József titkár, Hódmezővásárhelyről, a Kárász József Irodalmi Kör nevében Haranghy Géza elnök, Arany Tóth Katalin alelnök, Fényesi Tóth János költő és Haranghy Anci festőművész, a szlovákiai Szécsénykovácsi Önkormányzata nevében Filip József polgármester, a Palóc Társaság képviseletében T. Urbán Aladár elnök helyezték el virágaikat.
A megemlékezés a Krúdy Gyula Irodalmi Kör szervezésében, a Kéhli vendéglő nagytermében zárult.
A Krúdy Gyula Irodalmi Kör az önkormányzati megemlékezést megelőzően az Óbudai Szociális Szolgáltató Intézménnyel közösen rendezett kiállítást és zenés emlékműsort “Én írónak készültem, semmi másnak” címmel a Kiskorona utcai idősek klubjában.
Az emlékműsort megnyitó Müller Istvánné, a Szociális Szolgáltató Intézmény vezetője köszöntötte a kiállító és a műsorban fellépő művészeket, valamint az író nagy számban megjelent tisztelőjét. Beszédében felidézte Krúdy alakját, majd rövid részletet mutattak be Huszárik Zoltán Szindbád című filmjéből.
Kanizsa József, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör titkára az 1982-ben alakult és mára több mint száz tagot számláló szervezetet mutatta be. Mint mondta, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör nem csupán az író emlékét őrzi, hanem az irodalmon kívül egyéb művészeti ágakat is patronál, színészek, zenészek, képzőművészek állandó vendégei a Krúdy Szalonnak. A Szociális Szolgáltató Intézményben ez alkalomra nyílt kiállításon az író portréi mellett műveit felidéző alkotások és Tóth József fafaragó szárnyas oltárai is helyet kaptak.
 |
| Tóth József fafaragó művész kiállított szárnyas oltárai Foto:taban-anno |
A Krúdy emlékének adózó zenés irodalmi műsor zárásaként elhangzott: a Krúdy Gyula Irodalmi Kör az író születésének 135., halálának 80. évfordulója alkalmából antológiát jelentet meg Krúdytól, Krúdyról címmel.
A Krúdy-év következő eseményeként Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata 2013. október 21-én, hétfőn, 11 órakor a Fő téren rendezi meg a Szindbád-szobor avatási ünnepségét, amelyre mindenkit szeretettel vár.
Forrás:http://busbalazs.hu/2013/10/135-eve-szuletett-krudy-gyula/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése