Sok jó dolog van Óbudán, a város egyik legélhetőbb részében. Vannak hegyei, van folyója és van szigete is, no és van jó kis kulturális élete.
Amelynek szervezői pedig még tavaly ránéztek az évfordulónaptárra, és megállapították, hogy 2013 többek között arról is szólhatna Óbudán, hogy 80 évvel ezelőtt, egy vélhetően madárfüttyös májusi hajnalon itt halt meg Krúdy Gyula. Aki most egy teljes évet kapott a III. kerülettől.
A Templom utcai ház...
A HÉV-en néha eszembe jut, hogy milyen is lehetett, amikor a napközbeni előleg- és honoráriumvadászat után a sorsával megbékélt író némi pénzzel a zsebében kiballagott a Margitsziget Óbuda felé eső partjára, ahol ott pipázgatott kedves csónakos embere (aki jobb napokon egészen magas bevétellel gyarapodhatott, máskor meg csak úgy átvitte az írót), és elindultak a korán leszálló, a hegyek felöl már hűvös levegőt hozó estében a túlpartra. Ahol akkor még úszó vízimalmok is előfordulhattak, de HÉV még nem volt, mert az csak a Filatorigáttól indult Szentendre felé. Krúdy viszont a partra lépve mindjárt kedves vendéglői felé vette az irányt, ahol már várták jó emberei azokkal a történetekkel, amelyek aztán beépültek a másnap leírt szövegekbe.
Arról, hogy meddig kalandozott el az író Óbudán, nem nagyon lehet tudni. Vélhetően a civilizáció határait mindig pontosan jelző utolsó kocsma magasságát nem nagyon hagyhatta el. Az pedig az egykori Megyeri révnél, a marhakereskedőknek épült Bivalyos csárda volt a 30-as években már csónakházakkal teli Rómain, ahol még öt csárda és két vendéglő várta a vendégeit. A Bivalyos még működik, mégis a Fellini Római Kultúrbisztróban olvasnak fel néhány alkalommal novellákat a Krúdy-év egyik kedves mellékprogramjaként. A partra állított öreg lakókocsi köré szerveződött kocsmába a Platán Könyvtár is kitelepül nyárra, így Egger Géza színész úr távoztával is marad szellemi táplálék bőven.
Óbuda belvárosa a hajómalmokkal a XIX. század utolsó harmadában (fotó: Fortepan)
Az óbudai Krúdy-emlékév programjai a történelmi Óbudára, pontosabban annak néhány isteni szerencse folytán megmaradt utcájába, házába sűrűsödnek. Ilyen a Korona tér 1. (volt Templom utca), a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak helyt adó szép, földszintes épület, aminek két egymásba nyíló szobáját utalta ki 1930-ban a főváros a lakbérhátralékok miatt a Margitszigetről kitett írónak és családjának. A múzeum a régóta meglévő emlékszobák mellett majd egy külön kiállítással („Gyönyörű kocsmai csend” – kiállítás Krúdy és a Tabán kapcsolatáról) és jó kis programokkal várja a múltba fordulókat. Feltétlenül meg kell említeni a Múzeumok Éjszakáján nagy sikerrel bonyolított és éppen ezért július 11-re újra elindított Krúdy-fröccs – Nyáresti kaland Óbudán című túrát, amelyet a Hosszúlépés. Járunk? szervez vagy a júliustól 11 héten át, minden csütörtök estére a múzeumba meghirdetett fröccsözéseket (Kockás abrosz, kadarka… – nyári esték az MKVM-ben), ahol harapnivaló is jár a fröccs mellé, és Marosi Zoltán tangóharmonikázik majd. Ugyancsak érdekesnek ígérkeznekaz őszre hirdetett zenés irodalmi kalandozások a Kultea színpadán.
Ebbe az akkoriban szegényesnek számító házba tért haza azon a bizonyos májusi éjszakán két palack zöld veltelinivel a hóna alatt. A szemben lévő épület, az Óbudai Társaskör otthona, ahol ott van például a Hangosfotel, amibe beleülve meghallgathatják Fráter Zoltán: A Krúdy-recept– Hogyan kell élni? – című hangoskönyvét, a kávézóban pedig fröccs fajták mellett Krúdy Gyula írásaival is lehet telálkozni. Július 11-én pedig tényleg válogathattak a jóból Krúdy Gyula kedvelői, hiszen a társaskör kertjében zenés felolvasószínház volt Rezes Judit, Ötvös András és Rajkai Zoltán jóvoltából, Fráter Zoltán tollából, Székely Kriszta rendezésében, a nagyszerű Budapest Bár közreműködésével. A társaskör emellett a nyáron még három felolvasószínházi estet kínál nekünk, de lesz októberben Krúdy-főzőverseny és éjszakai maratoni felolvasás is a legtermékenyebb magyar író műveiből. A társaskör és a múzeum mellett az egykori Óbudáról itt maradt nekünk a Kéhli vendéglő is, ahol várja a régi vágású férfiakat Kéhli-mama savanyú káposztával és füstölt hússal készített „snapszer levese”. A receptet állítólag hajnal felé, egy átmulatott, átkártyázott éjszaka ihlette, amikor Kéhli mamának a rég kihűlt konyhában kellett valami ehetőt elővarázsolnia az éhes korhelyeknek.
Az október Krúdy-hónap lesz Óbudán, Szindbád-szobrot állítanak majd a Fő téren, amivel az író mellett Latinovits Zoltánt is megidézik. A szobor állítólag a kocsmaasztalnál ülő Krúdy/Szindbád lesz, akihez majd csatlakozni is lehet egy fröccs erejéig, esténként télen-nyáron.
Pálffy Lajos
Furrás. mandarchív
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése