1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2013. október 9., szerda

SVÁBHEGYI SZÜRET 2013


Jókai vadregényes kertjében sváb, illetve rác viseletbe öltözött legények és leányok hívták szüreti mulatságra azokat, akik ellátogattak a harmadik alkalommal megrendezett Szüret a Svábhegyen elnevezésű eseményre.


„Mikor az én svábhegyi telkemet megvásároltam Schweitzer hegedűgyárostól, házastul 2200 forintért, akkor azon nem volt egyetlenegy gyümölcsfa sem. Tavaly kínáltak már ezért a kertemért épületestül harmincezer forintot. De hát nem adom el. Ez az én életemnek a föltétele. Egymillióért sem tudnék magamnak jó egészséget és jó kedélyt vásárolni, amit a kertem megád nekem” – írta Jókai Mór, aki feleségével, Laborfalvi Rózával kemény munka és jelentős anyagi befektetés árán varázsolt a svábhegyi kőbányából vadregényes majorságot, amely immáron három esztendeje szolgál helyszínéül a svábhegyi szüretnek.




A magyar irodalom legendás alakjának birtokán sváb viseletbe öltözött legények 200 kilogramm kadarkaszőlőt hordtak fel, amiből a leányok tapostak szőlőlevet. Ennek egy része a présbe került, s édes mustját a közönség is megkóstolhatta.



 „A Jókai-kertben olyan családias és sajátos miliő alakult ki, ami segít elszakadni a hétköznapoktól. Ez egy nagyon jó délutáni kikapcsolódás is, hiszen együtt lehetünk, és szórakozva idézhetjük meg a Hegyvidék múltját. Szerencsére, egyre több fiatalt lehet látni a svábhegyi szüreten. Érdemes oktatási intézményeket is bevonni. Jó lenne, ha a fiatalok is fellépnének, jól éreznék magukat, emlékeznének a hagyományokra. Ez egy csodálatos időutazás!” – mondta köszöntőjében Kovács Lajos hegyvidéki alpolgármester.

„A kadarka kicsit olyan, mint a nők. Érzékeny, kényes. A nagyon meleget és hideget nem szereti. Sokáig ne legyen a hordóban, ha egyáltalán akar ott lenni. Semmi nem jó neki. Vigyázni kell rá! De ha megkapja azt a szeretetet, törődést, gondoskodást, amit akar, nagyon hálás tud lenni. Laborfalvi Róza is ilyen volt – írta le köszöntőjében a szőlőfajta természetét dr. Kiss Eliza, a hegyközségek megújításáért és a szőlőbor ágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, majd annak értékére hívta fel a figyelmet. – Amikor Jókai ide telepítette a kadarkáit, nem tudhatta, hogy azok egyszer majd kipusztulnak, s nyilván arra sem gondolt, hogy lelkes emberek megalapítják a Kadarka Kört, és felélesztik múltunkat, hagyományainkat. A fantasztikus adottságú Svábhegyen kell ismét életre kelteni mindazt, amit Jókai megálmodott! Magyarországnak muszáj megmutatnia az egyediségét! Ne másoljunk Cabernet Sauvignon-t, Chardonnay-t, hiszen ezekből egyébként is rengeteg van az országon túl” – hangsúlyozta.

Képek a szüreti mulatságról:




   Mint megtudtuk, a kadarka szőlőfajta igencsak népszerű volt az 1950-es években, amikor is hazánk összes szőlőterületének harminc százalékát tette ki. Ezért hívták kocsisbornak. Azonban ahogy telt az idő, háttérbe szorult, mivel a szőlőtermesztés egészen más irányt vett. Napjainkban a fenti szám az egy százalékot éri el. Ez pedig rendkívül kevés. Éppen emiatt a Kadarka Kör tagjai már több mint nyolcszáz oltványt telepítettek a Jókai-kertben.














Forrás: hegyvidék.hu
Fotókért köszönet: Sebestyén Lászlónak  , Kadarka Kör

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése