TÉNYEK, TALÁNYOK,TÉVHITEK ÉS TÉVEDÉSEK VIRÁG BENEDEK KÖRÜL

Az enciklopédia.fazekas.hu írja róla:

Költő, író.
A kor legnagyobb ódaköltője. Az antik irodalom erkölcsi ideáljai felvilágosult gondolatokkal ötvöződnek verseiben. Eszménye az erkölcs alapvető értéke (A bölcsről, Lantomhoz), a csendes, munkának szentelt életideált énekelte meg (Intés, Ifjainkhoz). A Martinovics-perben elfogott íróbarátaihoz vigasztaló verseket írt, megalkotta a kor híressé vált allegóriáját A kalitkába zárt madár címmel. Kortársai „magyar Horácnak” nevezték klasszicista, görög-római mértékű, a horatiusi életszemléletet megjelenítő költeményei miatt. Ezt morális költészetté emelte, a nemesi dicsőség és polgárias serénység kultuszával egyesítette.

Szelíd öniróniával jelöli ki saját helyét a magyar irodalomban:

A POÉTA ÉS MÚSA
Poéta:
Oh Músa! mondj olly verseket,
 Mellyek csudálást érdemelnek.
Add, hogy füleljen a Duna,
 Add, hogy megálljon énekemre;
Vagy visszafordítván magát,
 Nagy zaj között follyon fejéhez.

Legyek hatalmas Orfeus,
 S ugráljon erdő, kő szavamra.
Képzem: ha majd mind a Duna
 Fejéhez indúl nagy zajongva;
Mind a Kelenföldnek hegye
 Egy-két magyart jár potrohával:
Sok megcsudál, és engemet
 Mint nagy poétát felmagasztal.
Músa:
Minek csudáltatnád magad?
 Elég, ha meg fognak szeretni.

20 évig élt a Tabánban , a Szarvas téri kis ház első emeletén, alkotói magányában.
A méltatlanul feledett poéta emlékét megőrizendő a 2002-ben alakult Tabán Társaság az alábbi célokat tűzte ki:

"A Tabán múltjának és Virág Benedek szellemi örökségének kutatása és bemutatása, a Tabán hagyományainak, Virág Benedek szellemi örökségének ápolása, évfordulóhoz kapcsolódó rendezvényeinek megvalósítása"

Neve

Eredetileg Virág Ádám Ignácz a neve. A  pálosok rendjében vette fel a Benedek keresztnevet.

Családi nevét is többféleképpen említik:

"Virágh-utcza volt már egyszer Budán az ott lakott Virág Benedek emlékezetére. A harminczas években adták e tisztes nevet egyik utczának. De a Bach-rendszer idejebeli budai tanács attól tartott, hogy a „Magyar századok" irója iránti kegyeletet rossz néven találnák venni a kormányférfiak s fogta magát a név utolsó betűjét (h) bemeszelteté. így Virág-utcza (Blumen-Gasse) lett. Most e h betűt vissza akarják állítani s Házmán Ferencz készül e végett indítványt tenni, ki már Virág elhunytakor is budai tisztviselő volt. (Megjegyezzük, hogy Toldy Ferencz irodalomtörténetében s még Virág életében, a „Tudományos Gyűjteményiben a költő neve mint Virág h nélkül fordul elő.) Déry Mihály, rókus kórházi lelkész, Virág Benedek veterán ismerőse és hálás tanítványa, a városi képviselő testület legutóbbi közgyűlésén szép sikerrel indította meg a gyűjtést mestere tervezett emléktáblájára. Adományokat Déry Mihály lelkész úr (lakik Rókus kórház, első emelet) szívesen elfogad a kegyeletes czélra és a hírlapokban nyilvánosan nyugtázza."
Forráa: Vasárnapi Újság 1879 november 2

Születési helye
NAGYBAJOM ?
DIÓSKÁL?
http://lexikon.katolikus.hu/V/Vir%C3%A1g.html

A források megosztva  Nagybajom és Dióskál helységeket  emlegetik a születése helyeként. Ezek összegzéseként álljon itt  a nagybajomfigyelő egy kommentje:

"1754-ben született és 1830 januárjában halt meg a szerzetes, világi paptanár, korának legnagyobb, a késői korok meghatározó ódaköltője, a „magyar Horác”.
Korának óriási tekintélye volt. Mindenki kikérte véleményét, aki számított a hazai kultúrában. Tanácsait meghallgatták. Budai otthonában felkereste többek között Berzsenyi és Csokonai is.
     Születését nem anyakönyvezték. „Trehány volt az atya” (pap), akinek anyakönyvezni kellett volna, mondotta egy ma élő pályatársa.
Így nem tudjuk azt, hogy Nagybajomban, vagy Dióskálon született-e.  Ő maga erről így ír: „Ott születtem, hol a bajt nagyban osztogatják”.
A Honismeret c. lap 2000/3-as számában Horváth Júlia „Virág Benedek és kortársai”* című cikkében így ír:
„Ma már tudjuk, hogy Virág Ádám Ignác** Dióskálon született 1754-ben, s miután apja a jobbágyi kötelékek alól feloldoztatott, 1769-ben családjával Nagybajomba költözött.”
Erre hivatkozva a Magyar Nemzet egyik újságírója az elmúlt valamelyik évben így vélekedik: Eldőlt, hogy hol született Virág Benedek.
Nem tudom, hogy a Honismeret cikkének írója milyen dokumentumra hivatkozik. De pl. egy jobbágyi felszabadító levél dátumából, egy jóval később kihelyezett emléktáblából nem lehet következtetni egy ember születési helyére.
Az egyik földesúr a jobbágyot kölcsönadhatta egy másiknak.Hogy ki hol születik a születés pillanata dönti el, nem a vélekedés.De nem ez a fontos. Az fontosabb, hogy mely települések érzik magukénak. Legyen az Dióskál, Nagybajom, Nagykanizsa, Pécs, Székesfehérvár, vagy Pest-Buda.
Egy biztos: haza Nagybajomba jött. Nagybajomba a Fő utca és a Jákói utca kereszteződésében lévő „dombon” lakó szüleihez.
Édesapja ügyes kezű kovács volt a Sárközy uradalomban. Így Sárközy kastély közvetlen szomszédságában mindig kéznél volt, ha javítani kellett a hintót.
Furcsa módon az anyanyelv változása felejtette el irodalmi munkásságát, melynek ápolásáért korában annyit tett."

**Pappá szentelésekor kapta a Benedek nevet

Születési ideje
1752
Saly Noémi: A tabáni Virág Benedek ház c, írása és több más forrás szerint ,ugyanakkor az íráshoz mellékelt arcképen 1754 van születési dátumként feltüntetve Életrajzírója Toldy Ferenc szintén 1752-re teszi születése dátumát.
1754
MEK.OSZK.hu, Katolikus lexikon
Forrás:
http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/viragben.htm
http://lexikon.katolikus.hu/V/Vir%C3%A1g.html

Halálának időpontja

Valamennyi forrás 1830 januárját említi különböző napokat feltüntetve
január 23 ,25 ,30 . Mi az igazság ?
A választ a korabeli sajtó adhatja meg:
Virág Benedek halálozása napjára nézve, több műben eltérők a vélemények *; azért nem tartom fölöslegesnek nekrológját az egykorú ,.Hazai s Külföldi Tudósítások" Pesten, 1830. jan. 27-én kelt 8. számából kiírva közölni:
„Oda van Magyar Horatiusunk, oda van a felejthetetlen Virág Benedek, ki nemzeti poesisunkra oly szép fényt terjeszte. A múlt szombaton Jan. 23-dikán reggel gutaütés következésében félholtan találták Budán magános szobácskájában, akkor estvélyi 10 ½ órakor pedig végképen elköltözék e világból, számos barátinak és jóakaróinak mély bánatjára, literaturánknak megbecsülhetetlen kárára. — Hideg tetemei felett hétfőn, Jan. 25-dikén, Mélt. és Fő Tisztelendő Marich János Püspök Űr, a N. M. Hétszemélyes Fő Törvényszék Tábla-Birája, számos egyházi szolgálat mellett, vivé végbe az utolsó gyászos szertartásokat; tisztelőinek nagy serege pedig, kivált a tudományos dolgokkal foglalatoskodók, kik a két szomszéd fővárosban laknak, a K. Universzi-tásnak több tagjaival egyetemben, könnyező szemekkel gyalog egész a ráczvárosi temetőbe fáklyák között kikísérek, s ezzel mutaták meg éltében eránta viseltetett szeretetöknek, és tiszteletűknek utolsó bizonyságát. Dicséretes említést érdemel az, hogy a test kivitetése alatt a budai görög nem egyesült plébánia-templom nagy harangja folyvást szólott.

Vörösmarty így emlékezik:
"Az éjjel, hogy a gutaütés ellehetetlenítette, tyúkja fejénél ült ,kutyája mellette az ágyon, s macskája rajta járt. Ezek voltak őrállatai az emberként elhagyottnak, s mint mondják: az összerágott ezüstkanál hevere székén, mellyel hihetőleg orvosságát  akarta bevenni, az ajtót háziasszony úgy törette rá éjnek idején"

A hirtelenében hívott orvosi segítség már nem tudott  segíteni aznap este fél tíz óra tájban kiszenvedett


Életrajzírója, Toldy Ferenc is ezt erősíti meg:

1830. évi január 23-dikán éjjel az alatta lakók szokatlan zuhanást hallottak. A szokott reggeli órában ajtaja nem nyílt meg. Feltöretett : Virág élet nélkül a földön feküdt. Ürményi Józsefné temettette el. Roppant sokaság követte a krisztinavárosi sírkertig , hol Reseta kökereszttel jegyzette meg nyugodalma helyét. Ekkor tudtuk, mennyi ember ismerte, mennyi tisztelte a megvonult, szinte lappangott bölcset, s a gyásznap egyszersmind új remények napja lett. Horvát István pedig e sorokkal fejezé be nekrologját :

„Virág nevére mindenkor meg fognak rezzenni az alacson lelküek ; mi pedig éltünk végső percentéseig mindég azt fogjuk a halhatatlan érdemü férfiúról mondani , hogy nála hívebb jobbágyot , buzgóbb hazafit, tisztább eszü tudóst , ártatlanabb , szelídebb és nemesebb lelkű embert soha sem esmértünk."

Első sírja a tabáni temetőben




A kovácsoltvas rácsozat  a tabáni temetőben őrizte a költő sírját,a kőkereszt
elkísérte a sziklatemplomba is ahol 1938-tól  1960-ig nyugodott
Forrás: Tabáni Helytörténeti Gyüjtemény

Háza, ahol meghalt

A Tabán lebontásakor elbontották. Körülbelül azon a helyen állt, ahol ma a róla emlékező, arcképet tartó nőalak áll, Pátzay Pál szobra

A Virág Benedek-ház helyén álló  emlékmű az 1. számú Tabáni Füzetek címlapján


Forrás:Vasárnapi Ujság

  XIX. század elejei állapot

A XX. század  fordulóján a Szarvas teret lesüllyesztették és megindult a villamos közlekedés Forrás : Vasárnapi Ujság


A Tabán bontása előtti állapot.A falon emléktábla koszorúval(1930 körül)
Forás: Szabó E.könyvtár/Bp Gyüjtemény

Exhumálása a tabáni temető felszámolásakor

1938. október 8-án Virág Benedeknek a tabáni temetőből exhumált hamvait a Magyarok Nagyasszonya ünnepén a Főváros kegyelete nagy ünnepélyességgel kisérte át a tabáni templomból a Sziklatemplomba. A koporsót négy pálos testvér vitte a vállán. A felső barlang bejárata nyugati oldalán, a vasrácson kivűl, a lépcső előtt temettek el. Sírját elborították az irodalmi társaságok koszorúi....
..A szertartást Uzdóczy Zadravetz István ny. tábori püspök vezette, ki megrázó erejű beszédében idézte Virág Benedek, a „szent öreg”, a „magyar Horatius” szellemét, ki szegénységében es tisztaságában örökre a magyar sorsot példázza. Isten és a haza szeretetet, a pálosoknak ezt a két nagy erényét rendje véste kitörölhetetlenül a szivébe, most végre boldogan térhet örök nyugalomra övei közelében.

Az örök nyugalom igen rövid életű volt,alig 22 évig tartott. Amikor 1960-ban a Sziklatemplomot befalaztak,Virág Benedek hamvait a Kerepesi uti temetőbe vitték, ahol a 34/2. parcellaban kapott diszes sirhelyet.
Forrás. http://palosrend.hu/feher_barat_2011punkosd.pdf
http://elismondom.wordpress.com/2012/09/03/budapesti-mozaik-gellerthegy-es-az-eltunt-taban-2/
http://taban-anno.blogspot.hu/2013/01/erdekes-hirek-anno-1898-orszagos-hirlap.html

Második sírja a gellérhegyi sziklatemplomban

Forrás:palosrend.hu/feher_barat_2011punkosd.pdf

Az exhumálás szemtanúja

Virág Benedek, pálos költő és történetíró, hamvainak a Sziklatemplomban való ünnepélyes elhelyezése évfordulóján, október 8-án, MóraGábor, budapesti tanár emlékeit kegyeletes lélekkel újítjuk fel: 
«Meghatódott szívvel állunk  a sír mellett. Egyre emelkedett előttünk a kiásott márgás, agyagos föld. Nehéz volt a munka, mert a sír négy sarkára ültetett vadgesztenyefák át- meg átszőtték a régi sirt gyökereikkel.Aztán egyszercsak előbarnállottak a Szent öreg áldott csontjai. A koponyája ! Istenem, ebben a csontboltozatban lakott az a lángolólélek ! És egyszerre ketten is felsóhajtottunk félhangosan : így múlik el a világ dicsősége !De mégsem ! Valahogy a Magnificat egyik verse jutott eszembe : Felmagasztalta az alázatosakat. . . Igen, Isten felmagasztalja az alázatosakat! Virág Benedek koponyája köré magaa Teremtő font koszorút. A gesztenyefák haj szálgyökereiúgy körülölelték tarkóját, halántékát, mintha régen hervadt virágkoszorú lett volna !Ügy is tették a kis koporsóba és rakosgatták hozzá a többi barnává öregedett csontot.•Nem sok, bizony, ami fizikailag megmaradt

Virág Benedekből! De a munkásságát, amíg magyar ember él e földön, hirdetni fogja a magyar szó, minek egyik nagy csiszolója, szépítője volt.A  kis koporsó lezárult. És az imádságos csöndben megindultak Virág Benedek hamvai a tabáni plébániatemplom felé. Talán ugyanazonaz úton, mint 1830 január 25-én ideérkeztek. Amíg ott térdeltem a kis koporsó előtt a térdeplőn, és húnyt szemmel imádkoztam, gondolkoztam, egyszerre elémrajzolódott Virág Benedek, amint az oltárnál, mint annyiszor tette, árva népéért könyörög a Mindenhatóhoz.

A Tabán, a régi, kedves, hepe-hupás utcái, púpos oldalú házai már rég eltűntek, de honnan, honnan sem, egymásután kerültek elő a tipikus öreg tabáni nénikék, bácsikák és a már kihaltnak vélt kedves tabáni dialektusban innét is, onnét is hallatszott, amint suttogtak «ter alte Firák»-ról. Igen, az öreg Virágról beszéltek. Érthető,hisz még az ő szüleik, nagyszüleik láthatták,sőt minden bizonnyal látták, hallották, ismerték a «szent öreget». Uzdóczy püspök szertartása után, az alkonyatban megindult a menet. De nem gyászmenet volt az. Diadalmenet!»

Forrás: http://epa.oszk.hu/01800/01890/00005/pdf/FB_EPA01890_02_04_1939_december_57.pdf

Harmadik sírja a Kerepesi temetőben

Sírfelirata:
 

SZÜLETTEM. SZERETTEM HAZÁMAT S DOLGOZTAM ÉRTE. EZ AZ ÉN ÉLETEM TÖRTÉNETE. TEGYETEK TI IS ÍGY. TANÍTSÁTOK UTÓDAITOKAT, S HA AZOK IS ÍGY TESZIK, AKKOR MAGYARORSZÁG BOLDOG LESZ.

Az örök nyugalmat itt talán megkapja a holtában is hányatott sorsú poéta, minden esetre amit sírfelirataként  részünkre-utódokra- hagyott, ma is megfontolandó  örök érvényű jótanács  eszméktől és pártoktól dúlt kis hazánkban!

(kassius)