fekete-fehér, magyar játékfilm, 74 perc, 1935
rendező: Martonffy Emil
forgatókönyvíró: Békeffy István, Martonffy Emil
zeneszerző: Lajtai Lajos
operatőr: Gergelits Ferenc
vágó: Farkas Zoltán
szereplő(k):
Kosáry Emmi (Tatár Éva)
Erdélyi Mici (Zizi, Tatár Éva lánya)
Komár Juliska (Kató, Tatár Éva lánya)
Törzs Jenő (Tabódy János, földbirtokos)
Kabos Gyula (Kaiser, operettszerző)
Dénes György (Dr. Havas Ervin, bankár, Zizi férje)
Páger Antal (Kállay Zolkó, földbirtokos, Kató férje)
Ráday Imre (Lederer Teddy báró)
Tolnay Klári (Erzsike, Tabódy lánya)
Tatár Éva primadonnának két felnőtt lánya van, erről persze udvarlói mit sem tudnak. A visszavonulásra készülő művésznő meglátogatja lányait, hogy okos asszonyi tanácsaival helyrehozhassa válságba jutott házasságukat. A férjek nagyon elégedetlenek az eredménnyel és visszasírják az eredeti állapotot. Kabos a filmben Kaiser, az operettszerző, aki végigkíséri a történetet és állandóan jegyzeteli a dialógokat és fordulatokat.
TÖRZS JENŐ
1906-ban végzett a Színművészeti Akadémián és a Thália Társaság színpadára került, ahol már ekkor jelentős szerepeket játszott. A következő évben Beöthy László szerződtette a Magyar Színházhoz, amelynek 1923-ig tagja maradt. Első nagy sikerét, Edmond Rostand Sasfiókjának Reichstadti hercegével aratta, másik hangos sikere a Hamlet címszerepe volt. Ettől kezdve folyamatosan vezető drámai szerepeket kapott. Innen a Renaissance Színházhoz, a Belvárosi Színházhoz majd a Vígszínházhoz vezetett az útja, de 1926-tól újra a Magyar Színház tagja. Neje, Fischer Rozália 1931. július 20-án elhunyt. Törzs 1928-ban szerződött ismét a Vígszínházhoz, majd 1932-ben visszament a Magyar színházba, ahol 1941-ig játszott. Ekkor a zsidótörvények miatt kénytelen volt visszavonulni a színpadtól. (Csortos Gyula ekkoriban a Magyar Színházban is játszott. Állítólag azt mondta egyik ismerősének, aki egy bemutatója miatt gratulált neki: „Szégyellje magát, hogy olyan színházba jár, ahol nem engedik játszani Törzs Jenőt.”)
Törzs Jenő sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-2-121.
Törzs 1945-ben szerződést kapott a Nemzeti Színháztól, megrendült egészsége miatt csak egy szerepben tudott színpadra lépni, és az ezt követő évben elhunyt.
Elsősorban színpadi színész volt, nagy prózai szerepeket játszott, hosszú évekig Csortos Gyulával egy színpadon. Bár azonos szerepkörben is feltűntek, ha egy darabban szerepeltek, Csortos mindig Törzs ellenlábasának szerepét kapta.
Játszott bonviván szerepet is, az Aki mer, az nyer című operettben, amelynek szövegét Rejtő Jenő írta, százötvenszer lépett fel Honty Hannával, de alacsony termete miatt a zenés színpadon nem érvényesült igazán. Ez volt az oka annak is, hogy a Nemzeti Színház hosszú ideig nem szerződtette le. Magassága a filmvásznon sokkal könnyebben volt korrigálható, ezért már a korai magyar némafilmekben is feltűnt. Az ezeket követő hangosfilmek szerepeiben (mint például a Meseautó Szűcs Jánosa) már nem csak elegáns megjelenése és színészi játéka, de orgánuma is érvényesült, nem véletlenül vált országos kedvenccé. 26 filmben és mintegy 250 színpadi szerepben tűnt fel.
Forrás:Port.hu
Wikipédia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése