(LÉGRÁDY TESTVÉREK 1940. ÉVI NAPTARA CIKK)
A Várban katonáktól védetten j tartózkodtak a hatóságok és laktak az előkelő polgárok. A falak aljában délnyugatra elterülő vártér — műnyelven glacis — megtűrt tanyája volt a társadalom alsó rétegeinek: kocsmárosoknak. kufároknak, fuvarosoknak, dunai legényeknek, hajcsároknak, napszámosoknak s a bűn és erkölcstelenség hivatásos művelőinek. A Gellérthegy odúi barlanglakással szolgáltak a rongyosoknak. A módosabbak kalyibát építettek maguknak, azt is a legsilányabbat, hiszen hadiállapot esetén elsősorban az ő „fecskefészkeik“ estek áldozatul.
Ez volt a régi Tabán, amelyre Budának 1686-os visszafoglalása után sütni kezdett a nap. Lassanként feledésbe ment a háborús veszély s a Tabán lakói, ezek az ügyes, igénytelen, nem finnyás, eszközökben sem válogatós emberek a maguk módján jól éltek Buda és Pest tehetős polgáraiból. Meg is voltak elégedve a maguk szemétdombjával.
A bormérés volt a legismertebb tabáni foglalkozás. A hegy alján és oldalán apró kocsmák sorakoztak itt, ahol fesztelen mulatság kínálkozott s hosszú asztal mellett borvirágos orrú pesti, budai iparosok és por- pirítós arcú hölgyek hallgatták a tambura szavát, a hárfa pengését, néha a hegedű sírását.
Ami művelődési hajlandóság Tabán lakóiban volt, az a Duna partján levő két párhuzamos utcára szorítkozott. Itt tették le 1728-ban a római katolikus plébánia-templomnak. 1742-ben a valamivel feljebb fekve szerb templomnak alapkövét. Ezen a vidéken épült egy-két tetszetős úri ház is. Virágh Benedek, a pap, költő és történetíró is érdemesnek ítélte ideköltözni. A Tabán hátsó része s a Gellérthegy alja megmaradt továbbra is régi. kezdetleges, szennyes állapotában. Más városok egy-egy árvíz, vagy tüzkalasztrófa után összeszedik magukat és új virágzásnak indulnak — Londont tűzvész után építették újra, Pest és Szeged árviz után lettek szebbek, mint azelőtt. Tabánon nem segítettek az árvizek, sem az 1810-es borzalmas tűzvész. Fecskefészkei megmaradtak távolról festőieknek, közelről közveszélyeseknek.
E megfertőzött hegyoldal nem zavarta meg a természetnek sok évezres áldásos munkáját, A föld mélye nem törődött azzal, hogy csókolódzással, .vagy késeléssel végződnek-e a tabáni tivornyák, hanem zavartalanúl öntötte a föld felszínére kénes- rádiumos hővizét, a mai Budapest legfőbb gyógytényezőjét. Ősidők óta használta ezt a nép, mint szabadfür dőt a Sárosfürdőben. A Rudas-fürdő fölé a törökök emeltek remekmívű épületet; a Rác-fürdő (Szent Imre- fürdő) Mátyás király fürdője volt. A múlt században mindezek a fürdők elhanyatlottak, amiben bizonyára része volt a hírhedt és egészségtelen környezetnek. A régi Tabánnak ugyanis még csatornázása sem volt. Főutcáját, ugyan Grosse-Canal-Gas- se-nak hívták valamikor, ez a nagy csatorna azonban nem volt más, mint a Dunába ömlő rakoncátlan Ördögárok, meg-megújuló balesetek garabonciása.
Amíg a Gellérthegy északi oldalát a társadalom egy renyhe rétege tartotta megszállva, addig a déli oldal iránt a középosztály komoly elemei kezdtek érdeklődni. A természetért és egészséges életéit rajongó polgárok elkezdtek ide települni, jóllehet ez a vidék is vártér volt még: az abszolutizmus idejéberr épült a Citadellának vártere. Az első gellérthegyi villalakóknak tehát vállalniok kellett a kötelezettséget, hogy a katonai hatóság parancsára azonnal lerombolják dédelgetett tűzhelyüket. A polgárság szembeszállt ezzel a Damokles-karddal és 1890-ben sikerült elérnie, hogy a Gellérthegy erőd jellegét megszüntették.
A déli oldalon megindult fellendüléssel rikító ellentétet mutatott az északi lejtő. A hatóságoknak rendet kellett teremtenie a Tabán portáján.
Ennek megfelelően a főváros 1909 június havában kimondta, hogy a Tabán területét, beleértve az Attila- körútat és a Gellérthegy lejtőjét is, kisajátítja és azon Warga László új szabályozási terve alapján modern városrészt épít.
A főváros s a Közmunkatanács megkezdték a kisajátításokat, amivel egyidejűleg a Tabán viskói máris tünedezni kezdtek. A gellérthegyi fecskefészkek is letöredeztek a hegy oldaláról. Ilyen módon a Gellérthegy I északnyugati oldala visszakapta eredeti rendeltetését és belekapcsolódott e hatalmas dolomitszikla erdőkoszorújába.
A hidak hátán megszaporodott közönség jóindulattal nézegette a Tabán lassú színeváltozását, mígnem az időközben kitört világháború el nem terelte róla a figyelmet.
A békés állapot helyreállta után azonban bástya feszült minden szabályozás ellen: az úgynevezett Bethlen-udvar, ez a képviselőházi támadás között felhúzott bérkaszárnya. A Bethlen- udvar az 1912-es szabályozási rend megszegésével épült, arra azonban jó volt, hogy Budapest minden barátja észbekapjon és erélyesen kívánja a Tabán problémájának a magyar városi kultúrához méltó megoldását.
Következett az az időszak, amelyben az ország legkiválóbb szakemberei törték a fejüket egy legjobb tabáni megoldás felett. Városrész legyen-e fürdőkkel, lakóházakkal, árkádsorokkal, kisebb-nagyobb parkokkal, avagy egy óriási liget derűs, levegős, füves, virágtól illatozó, amelyen ne legyen más épület, mint amit az idekapcsolódó, magas színvonalra fejlesztett három fürdő közönsége megkíván, egyébként alkosson a Tabán a Gellértheggyel összefüggő gyönyörű, újszerű parkot. Ez a felfogás domborodott ki azon az értekezleten is, amely az 1933-ban kiírt
tervpályázattal kapcsolatban megállapította a Tabán szabályozásának irányelveit.
A három fürdő, amelyről szó van: Szent Gellért-fürdő, a Rudasfürdő és a Szent Imre-fürdő. A Szent Gellért- fürdő és szálló nem okoz gondot. A Rudasfürdő, amely a török időkben élte fény korát, manap is erős vonzóerőt gyakorol a közönségre Juventus forrásával, gőzfürdőjével és kapcsolatos intézményeivel. Ezért 1936-ban minden vonatkozásban átalakították és felfrissítették, méreteit azonban a gellérthegyi városkép kára nélkül nem lehetett emelni.
Az új Tabán legfőbb épülete a gyógyszállóvá átalakított Szent Imre- fürdő lesz. Ez a fürdő valamikor Mátyás király fürdője volt, átvészelte a török időket, majd tengett-lengett egy-két évszázadon át, mígnem tulajdonosa, a Heinrich-család, a kiegyezés körüli időben pompásan helyreállította és európai hírre emelte. A főváros birtokában további rangemelés vár rá.
A jövőbéli Tabán különben előreveti árnyékát. Ezt a szó szoros értelmében mondhatjuk arról a fővárosi gyönyörű parkról, amelyet Szendy Károly polgármester létesített néhány év előtt. Szendy ugyanis ! nem nézhette, hogy a királyi palota ! közvetlen közelében ott éktelenkedjék a lerombolt érdektelen viskók nyoma. Hála neki, a Tabán már mai ideiglenes állapotában is Budapestnek egyik legbájosabb része, amely minden külföldi érdeklődését leköti.
A jövő Tabánja egyfelől szervesen simul a Gellérthegyhez, másfelől a közforgalmi út elkerülésével aluljárón kapcsolódik a Döbrentey-tér és Rudasfürdő parktömegéhez. A fürdővendég innen akár a Gellérthegy aljában húzódó kis gyalogúton, akár a Duna partján létesítendő fasoros korzón éri el a Szent Gellért-fürdőt. Innen aztán — ha kiadós körsétához van szokva — akár gyalogúton, akár kocsiúton, folyton változó panorámában, a Gellérthegy megkerülésével juthat vissza kényelmes otthonába, az új világfürdőbe: Tabánba.
A tabáni gyógyszálló pályázata 1938 január 10-én járt le. A két első díjat Lauber László és ifj. Dávid Károly közös munkája és Gerlóczy Gedeon pályamunkája nyerte el. Az ő terveik szerint kezdődnek meg a közeljövőben építkezései annak a gyógyszállónak, amely elsősorban gyógyítani akar, hogy aztán meggyógyult és felfrissült lakóit átadja Budapest idegenforgalmában a város Vendéglátóiparának s általában a magyar vendégszeretetre bízza. A Tabán lesz jövőben egyike a legkedveltebb magyar start-helyeknek, ahonnan külföldi barátaink nekiindulnak e szép és nagy Magyarországnak megtekintésére, hogy hévizeink után megkapják a három legfőbb jót, melyet nyújthat a magyar élet: bort, búzát, békességet!
Végül álljon itten néhány a Tabán magvát képező gyógyszálló belső berendezéséről.
A végleges tervek szerint, amelyek 1940 január havában lesznek a közgyűlésnek bemutatandók a tabáni gyógyfürdő és szálló világviszonylatban is oly egyedülálló intézmény lesz, amelyben az értékes termális gyógyfürdők, a legtökéletesebb hidro-, balneo- és fizikotherápiás berendezésekkel egyesülnek a legmodernebbül felszerelt és a legnagyobb kényelmet nyújtó gyógyszállóval, melynek minden berendezkedése, minden funkciója a beteg és az üdülő legmesszebbmenő igényeinek kielégítésére lesz beállítva.
A gyógyfürdőben radiumemana- ciós nagymedence, iszapfürdővel és vízgyógykezelésekkel kombinált termálfürdők és a speciális fürdők egész sora áll majd a közönség rendelkezésére. Gyógyászati szempontból rendkívül értékes lesz a fürdőnek Európában ma még alig ismert különleges gyógytorna-osztálya,
amelynek medencéiben, speciális berendezések segélyével, a legsúlyosabb mozgásszervi betegségben szenvedő betegek folytathatják kúráikat. Természetes, hogy a fürdő emellett a legkorszerűbb vizsgálati, elektro-, fény- és mechanotherápiás osztályok felett is rendelkezni fog. Vonzó att-
rakció lesz még a nagy szabad ter- mális medence, amely fűtött és mesterséges napfénnyel besugárzott öltöző- és sétacsarnokával a szabadban való gyógyfürdőzést télen is lehetővé fogja tenni.
A nagyszabású terv kidolgozásánál; a tervező építészek mellett az orvosi és műszaki szakértők egész gárdája működik közre és ha a közgyűlés január hó végén, vagy február hó elején az építkezés terveit és költségvetését elfogadja, úgy a hatalmas építkezés 1940. év tavaszán meg kezdhető és két év alatt befejezhető lesz-
Siklóssy László.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése