1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2018. június 26., kedd

IGYEKEZIK A VENDÉGLÁTÓIPAR, AVAGY ÚJÍTÓK AZ ÁTKOSBAN...

Ludas Matyi 1961 július 13

A mai árak ismeretében megmosolyogtató a Ludas Matyi cikkírójának dohogása a majd hatvan évvel ezelőtti vendéglátói trükkök láttán.Ó, boldog ifjúság! Hol  vannak már a forint-filléres árak!

Országszerte fejlődő újító- mozgalom hatalmába kerítette hazánk vendéglátóiparát' is. A más szakmákban bevezetett újításokkal szemben azonban itt az a különbség, hogy amíg a többi újításnak mindenki ürül, mindenki számára hasznot hajt, a vendéglátóipar „újításai” a közönség számára sok bosszúságot okoznak.


A vendéglátó szakma egyik legfrissebb „újítása” a kizárólag dupla fekete kiszolgálása. Az Emke-eszpresszó megnyitásakor e beruházás nagy költségeire való tekintettel engedélyezték a felsőbb szervek, hogy az Emkében akár állva akár ülve fogyasztásnál csak dupla adag feketét szolgálnak fel. Ez az első „talponálló” eszpresszó, ahol a futó vendégnek 4,20 forintot kell fizetnie egy csésze feketéért, ülve fogyasztva ugyanez 4,70 forintba kerül.



 A Főigazgatóság a rendelkezést kiterjesztette öt elsőrendű szálloda halijára is: ezekből a helyiségekből is száműzték a szimplát. A példa azonban ragadós, és néhány nap múltán, fővárosszerte cukrászdák, eszpresszók vezetői önhatalmúan, minden felsőbb hozzájárulás nélkül, rendszeresítették a dupla feketét. A szimpla kiszorult a mellékutcákra, de lehet, hogy mire e sorok megjelennek, az „újítási folyamat” már odáig is eljutott, és rövidesen már nem kapható szimpla fekete Budapesten. •
Az egyik budai kertvendéglőben két dizőz és egy operett- bonviván szolgáltatja a műsort. A nagy műélvezetért a .bejáratnál személyenként 3 forint belépődíjat szednek a vendégektől. De ez nem elég. Az étlap szerint “a fogyasztott ételeket, italokat zenés felárral számítják. A belépődíj és a zenésfelár — bár a keltő össze nem egyeztethető, mert vagy az egyik, vagy a másik szolgál a műsor ellenértékéül — talán elfogadható lenne. Az az „újítás” azonban, amit a kerthelyiség üzletvezetője önhatalmúan vezetett be, nevezetesen, hogy műsor alatt pohár sört nem adnak, a leghatározottabban elítélendő intézkedés. Nemcsak, hogy kimért sört nem kap a vendég a „nívós” műsor tartama alatt, hanem csak 18 forintos Pilseni palack sört szolgálnak fel, azzal a megjegyzéssel, hogy a magyar sör elfogyott. A 3 forintos belépődíj és a 15 százalékos zenésfelár után hadd fizessen a szomjas vendég 18 forintot 4,5 deci sörért.
A legeslegfrissebb vendéglátóipari „újítással” a Duna- kertben találkoztunk. Szombaton délután a kerthelyiség bejárata elé asztalkát helyeztek el, alkalmazottat ültettek mellé, aki minden érkező vendégtől jegy ellenében 10 forintot kért. Magyarázatul a kifüggesztett táblára mutatott, mely szerint: 

              „Kötelező fogyasztás 10 forint.”

 A több mint 100 milliós költséggel újjáépült Gellért-szálló luxus bárjai után tehát Budapesten a Dunákért a második vendéglátóhely, ahol bevezették — egyelőre csak szombati és vasárnapi napokra — a kötelező minimális fogyasztás rendszerét. Arra hivatkoznak a vezetők, hogy’ ezzel az intézkedéssel igyekeznek levezetni a kert túlzsúfoltságát, amit részben az okozott,hogy sokan cgv szimpla feketével.vagy egy pohár málnaszörppel foglalták le kora délutántól késő estig az asztalokát, elözönlötték a táncparkettét, és a zsúfoltság ellenére |alig volt számottevő bevétel. | A kötelező minimális fogyasztás azt eredményezte, hogy szombaton és vasárnap 20— 20 000 forinttal emelkedett a kerthelyiség bevétele, pedig az intézkedés nyomán bőségesen volt üres asztal. Kérdés, hány vendéglátóhely követi majd a Dunakert példáját? 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése