1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2019. április 15., hétfő

ROKONI KARRIER ANNO...


Szüleim szóbeszéde már régebben utalt  arra, hogy apám öccse miként hagyta ott a vidéki  jónevű kisnemesi asztalos famíliát Zalaegerszegen, és állt  be pincérinasnak Pesten. Itt is ragadt a fővárosban és a  Keleti pályaudvar melletti hírhedt Fehér Ökör vendéglőben, mint főpincért ragadta el az infarktus, jóval 60 éves kora előtt, karrier  nélkül. De ő csak nagybátyja nyomdokain akart haladni,  pech, hogy nem sikerült. A nagybácsi  felfutó karrierjét két éve már közkinccsé tettem, úgy illő a most kiderült bukás is legyen megosztva.

Kaszás: A Jászapáti Kaszás család a Dunántúlra került nemes jász család. 
Kincses Kalendárium Kincses Kalendáriom, 1910Magyarország régi köznemessége                   




Jászapáti Kaszás család    címere 1580-ból  

Nemrég kezembe került a Vendéglősök Lapja digitális változata (arcanum.hu jóvoltából) a múlt század elejéről, ahol megütötte fülemet a Kaszás név, családunk neve, mégpedig nemesi előnevünkkel  egyetemben. Persze ez ma semmit se jelent, de azonosításra jó.

Lássuk tehát hogyan csinált karriert az ifjú vidéki nagy-nagybácsim, jászapáti Kaszás Lajos és mi lett a veszte.

Először is felküzdötte magát különböző vidéki éttermekben és szállodákban  egészen a főpincérségig, majd Pesten indult be karrierje. Úgy látszik jól forgatta a számolócédulákat, amire a vendégnek fizetendő összeget részletezték a vendéglőkben. Mellékállásban szerkesztő lett a Vendéglősök Lapjában, végül a Bp-i Pinczér Egylet Elnöke. Időközben vagyont szerzett, szállodát vett, de a Rákóczi úti Muhr vendéglőbeni főpincéri állását nem adta fel.




Kaszás Lajos elnöki kinevezése idején...


Vendéglősök Lapja, 1899 (15. évfolyam, 2-24. szám)1899-03-20 / 6. szám

az elnökké választásról már beosztotti "alázattal " ír

Örömhír. 

L a p u n k   zártakor  a   legnagyobb  örömtől  eltelve  jelentjük, hogy  a   magyarságot   képviselő Kaszás Lajos, lapunk    kitűnő  munkatársa  Muhr György nagyvendéglő- jének  derék főpinczére   a   lelkes   hazafi;   a Budapesti Pinczér egyletnek f. hó 20-án  megtartott gyűllésén,  Mitrovácz Adolffal szemben szavazattöbbséggel  elnökké  választatott.


Az  új  elnök. 

A sokszor önmagával ellentétbe jutott, de hajdan a gavallérosságot és jótékonyságot feltűnően  gyakorló Budapesti Pinczéregylet kebeléből örömhírek szivárognak ki. 

A minap  lefolyt rendes évi közgyűlés alkalmával történt új tisztikar megválasztásáért a józanon  és  hazafiasan  gondolkodó többségnek a legnagyobb elismeréssel adózhatunk.  Mivel az új tisztikar megválasztásával  végét  látjuk  szakítani a régi időből fenmaradt korhadt  nézeteknek,  melyeknek kiküszöbölésével  az  előbbeni  presidium, hazafias  szempontból — tisztelet a néhány kivételnek — csak alig foglalkozott. 

Sajnálattal konstatáltuk többször, hogy az egyleti tagoknak csak ritkán volt alkalmuk  a tisztikar  helyes  megválasztásához; pedig minden humánus  egyletnél az emberi törekvés oda irányul,  hogy az élére állított vezetőség minden egyes tagja a maga tiszteletbeli bizalmi állásának hivatásosan megfeleljen és annak fontosságát teljes mérvében átérezze. 

Az átalakulást élö korszakban bőséges tapasztalatunk  lehet  mindenről,  ha  csak némi figyelmet fordítunk is reá. Igen, tapasztaljuk és látjuk, hogy minden szakegylet és kör, az uj eszméktől ösztönözve, arra törekszik, hogy minél nagyobb tért hódítson magának a társadalomban, a mely az ily köz- szakegyleteknek  biztos  alapját  és jövőjét képezi. 

Az utóbbi időben  nem  voltunk  meg­elégedve  a  központi   pinczérszakegyletnek különösen  a  társadalmi  téren  kifejtett  működésével.  Nem  vett  részt   —   jobbnevű testvérszakegyletek  mintájára  —  semmiféle akcióban,  amely  az  egylet anyagi és szellemi érdekének  javára  szolgált  volna.  És  éppen ezért  nem  volt  csodálni  való,  hogy  sokan megunva  a  vezetőség   hanyag  és  lanyha törekvését  —  jobban  mondva  tespedését  — elmaradtak  és  az  egylet  tagjainak  száma napról  napra  csökkent.  Mai  napon  tehát minden  —  a  mi  ügyünket  és elveinket szolgáló  szaktársaink  örömmel  értesülnek  az új elnökség  megválasztásáról,  miután  ez   új elemben  erőt  látunk a kör felvirágoztatására, —  uj  eszmetársulást,  melyben minden  kivánatunknak   megfelelő  szellemi  tehetség  és nemes  ambiczió  összpontosulva  van.  Reméljük,  —  a  helyett,  hogy  a  régiek  hasznavehetetlen  nyomdokain  haladna  —  magának egy  mindenkinél  pártolásra  találó  feladatot tűz  ki  nemes törekvésének czéljául,  melyhez a  kellő  támogatás  sem  fog  elmaradni  s  a körré  alakult  szakegylet  iránt  megcsappant érdeklődés  kikorrigálva  lesz,  miáltal  nem soká  érezni  fogja  leginkább  a  kör  az  uj eszmeharczosok  működésének  jótékony  hatását. 

Üdvözöljük  tehát  szivünk  legmélyéből mindazokat,  a  kik  az uj tisztikar megválasztásánál  közreműködtek  és  ez  által  rászolgáltak  régi  óhajunk teljesülésének előmozdítására,  melyet  az uj elnökség megválasztása által  rövidesen  megvalósulva  látunk. 

Üdvözöljük  különösen  a  választmány élére  állított  derék  tollharczosunkat,  magát az  elnököt: Kaszás  Lajost,  kiben  a  legjobb eszme  hódított,  —  nem  sokára  a  legjobb hírnévnek  örvendő,  minden  tekintetben  kifogástalan  egyéniséget  fedeztünk  fel. 


Czafuta  Alajos.



Később átvette a nagyvendéglő ( melyet ezentúl Kaszás vendéglőnek hívtak) teljes irányítását. 

Hol volt a nagyvendéglő?



Az EMKE épületében a régi Nemzeti Színházzal szemben.....Rákóczi út 44.


Miután 1882-ben lebontatta az Akácfa utca (Akácfa u. 1.) és a Rákóczi út sarkán álló, korábban Mandák Pál tulajdonában lévő emeletes házat dr. Szelényi (Stressel) Lajos orvos, Jahn József terve alapján ide háromemeletes, historizáló bérházat építtetett fel. Az épület kőfaragásait Áprily János, épületdíszítő tagozatait, groteszk ornamentikáit pedig Szandház Károly és Szabó Antal faragta ki. Miután Schwab Antal kocsmáros megvásárolta a házat, 1893-ban átépíttette, ekkor alakították ki a róla elnevezett vendéglőt is a földszinten. A terveket Jakabffy Ferenc, Szabó János és Ruppert Vilmos készítette el.

A vendéglős halálát követően örökösei Muhr György kocsmárosnak, majd 1907-tól Kaszás Lajos vendéglősnek adták ki az éttermet. Ezt az "L" alaprajzú vendéglátóhelyet 1912-ben vette át tőle Keszey Vince, aki a szemközti Nemzeti Színház művészeit látta leginkább vendégül. Az országgyűlési képviselőként (Nemzeti Egységpárt) is tevékeny vendéglős évtizedeken át 2-2 színi növendéket (például Gobbi Hildát) ingyen ebédeltetett. Keszey Vincének és vendéglőjének emlékét 2012 óta emléktábla őrzi a ház falán.

Keszey vendéglője magyaros konyhájáról volt híres, a tulajdonos megkülönböztetett vendégeinek személyesen vitte ki a velőscsontot, sok rajta felejtett hússal. Hamar ide is szoktak a szomszédos Orient Szállóból a Pósa Asztaltársaság tagjai, melynek elnöke Pósa Lajos költő volt, tagjai pedig Ambrus Zoltán, Endrődy Sándor, Gárdonyi Géza, Kassai Vidor, Rákosi Viktor és még sokan mások, összesen mintegy kétszázan. Az intézmény 1946-ig működött, a Schwab-családtól ekkor vette el az állam a ház tulajdonjogát. 1957-ben árkádosították.

Rokonom már tőkeerősen eladta a vendéglőt,  és vett Székesfehérváron egy  szállodát, melyet nem sokáig élvezett, mert felújítás után bérbeadta. 







Szállodabelső a Magyar Királyban .

Elköltözött a Rákóczi út 44-ből is, ifjúkori karrierje helyszínéről és megvette a Teréz körút és Szondi utca sarkán levő levő éttermet a mai Béke szálló épületében.



Kaszás -étterem a Szondi  utca sarkán


Eddig ível felfelé a karrier.  De a vendéglősök sem nőnek az égig. Elég egy apró hiba, egy kis hiszékenység és fuccs a vagyonnak, néha a házasságnak is.


Öröm után üröm - A Hullám áldozata






Budapesti Hirlap1912 márc.23 

 Szeged és Vidéke Szeged és Vidéke, 1912. július (11. évfolyam, 149-175. szám)



Tönkretett budapesti vendéglősök.

(Budapesti tudósitónktól.) Két hét óta egy bűnvádi följelentés fekszik a budapesti ügyészségen a Hullám vendéglősök szikvizgyára részvénytársaság ellen. A bűnvádi följelentés első következménye: Kaszás Lajos, a Székesfővárosi Vendéglősök Ipar társulata elnöke és a Hullám díszelnöke, a Szegeden is jól ösmert vendéglős, most kénytelen volt eladni Rákóczi-uti vendéglőjét, lemondani arról az élénk szereplésről, amelyet a fővárosi vendéglős-ipar élén kifejtett. A Hullám ügyei más családi bajokat is idéztek elő. A népszerű vendéglőst három héttel ezelőtt felesége, Eberhardt Lujza is elhagyta és beadta Kaszás ellen a válopört. 

Török Gerőnek volt valahol a Józsefvárosban egy kis tengődő szikvízgyártó telepe. Hogy a vendéglősöket fogyasztóknak megnyerje, gondolt egy zseniálisat, szövetkezett Rémi Gyula lókereskedővel, átalakultak ketten részvénytársasággá és az elárvult kis telepre kiírták az új, nagyhangú címet: Hullám — budapesti vendéglősök szikvizgyára r.-t.  A cím azonban még édes-kevés volt az üdvösséghez. 
Hogy tehát Kaszás Lajost is megnyerjék, a derék vendéglőst megfogták a hiúságánál. Elvittek hozzá díszes keretben egy diszközgyülési határozatot, amelyben őt díszelnökké választották. Jászapáti Kaszás Lajos belement a kelepcébe, a pompás iniciálés diszokmányt kifüggesztette a Rákóczi-uti éttermében, a vendégeknek büszkén mutogatta és attól fogva rendületlen híve lett a Hullámnak. 

Török és Rémi pedig most már a „díszelnök“ firmája alatt százkoronás részvényeket nyomattak, elkezdtek vele házalni és számos vendéglőssel sikerült is egy sereg részvényt megvétetni. 

Ámde az ügybe beleszóltak a hatóságok. Először is a kereskedelmi és váltótörvényszók utasította vissza a cégjegyzést, mert a részvénytársaságnak egy fillér alaptőkéje sem volt. Mivel pedig a hangzatos címet tovább is használták, az elöljáróság jogosulatlan címhasználat miatt pénzbírsággal sújtotta őket. 

Két hét előtt Böhm Arthur fővárosi vendéglős több károsult társa nevében bűnvádi följelentést adott be Török, Rémi és Kaszás ellen csalás és közokirathamisitás miatt, mivel egy nem létező részvénytársaság részvényeit adták el nekik. 

A rendőrség a nyomozást megejtette és a följelentést áttette az ügyészséghez. 

A vendéglősök körében csakhamar mind nagyobb lett az általános fölháborodás a Hullám manipulációi ellen. 


Se pénz, se nő

Kaszás Lajost, aki — úgy látszik — nemcsak a nevét, de a pénzét is odaadta a Hullám üzelmeihez, a hatósági üldözések és a veszteségek teljesen megrendítették. 

Súlyos összeütközésbe került családjával is és az Eberhardt- dinasztia végre is úgy döntött, hogy Kaszás Lajostól a felesége, Eberhardt Lujza váljon el. Elvitték a szép fiatal asszonyt éppen három hete, aki már nem bírta elviselni férje idegességét és beadta Kaszás ellen a válópört. 




Kaszás Lajos nem bírta el a Hullám révén fejére tornyosult hullámokat és Rákóczi-úti üzletét eladta Keszely Vince volt fővárosi vendéglősnek, Várady Andrássy-úti vendéglős vejének. 

Ettől több adat nincs , és arról se hogyan telt élete tovább, s hogyan halt meg viszonylag fiatalon 1923-ban Pécsett.


Egy-két korabeli reklám, képeslap, ami a családra maradt örökségül és emlékezetül.



Tanulság: Hiszékeny és hiú ember ne legyen vendéglős




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése