HORTHY NÁSZASSZONYA MINT JÓSNŐ

A cím eléggé hatásvadász, de való igaz. Horthy Miklós kormányzó fia , a repülőtiszt Horthy István az alábbi cikk írójának Edelsheim -Gyulai Ellának leányát vette feleségül. Ella grófnő, a kor felkapott írónője , a Pesti Hírlap rendszeres publicistája világlátott asszony volt, aki Dél-amerikában pilótavizsgát is tett, lelőtt több mint száz szarvast, és négy leánygyermeket szült. Alábbiakból láthatjuk,hogy jósnőnek sem volt tehetségtelen. Hibájául talán nem róható fel, hogy a mai rendszer  kiszolgálóinak  ingatlanpolitikáját (hogy finoman fejezzem ki magam) előre nem láthatta.....

Tabáni Tájkép

Írta Edelsheim-Gyulai Ella grófnő

 Trafik és újságos stand a Szebeni Antal téren. Itt kérik leadni a megtalált rózsafüzért

A  dolog úgy indult, hogy sokszor elvisz  az  utam  a  Szebeny  Antal térre, amelyet valaha, a Tabán virágzása idején, Szarvas-térnek hívtak.  Itt  a  híres  Szarvas-házzal szemben egy pillanatra megálltam az Apród-utca sarkán és azt a bizonyos  régi  hangulatot kerestem, amely  csak  a  bűbájos  Krúdy-novellákban és a mélabús pesti sanzonokban  él  tovább.  

Szemközt,  a villamos sineken  túl már  évekkel ezelőtt  eltűntek  az  ütött-kopott ódon  házacskák.  Macskaköves  utcák helyén  fel  a  hegytetőig üdítő zöld  park  létesült,  fiatal  fákkal, díszcserjékkel, lugasokkal. 
De ezt a völgybe szaladó utcácskát és a hozzá  kapcsolódó  háztömböket  valahogy itt felejtették. Talán  azért, hogy  a  későbbi  nemzedéknek  is jusson valami az egykori Buda lelkéből-..

Mert akár hiszik, akár nem, ez a pár,  öregségtől  megrokkant  ház nemcsak  külsőségekben,  de  lelkileg is őrzi Tabán hagyományait. 

Itt állok például  a  sarkon,  a " Vadkacsához " címzett vendéglővel szemben, amelynek homlokán két viharvert tömzsi  babérkoszorú  között  márványtábla  hirdeti,  hogy  e  házban élt és halt meg Virág Benedek,  a lángoló szivű, nemes papköltő. 

aVirág Benedek -ház bejárata a Döbrentei utcáról (2002-2012 között Tabán Múzeum

Már éppen  átsietnék, hogy  kegyeletes látogatást tegyek a nemzeti öntudat nagy  ébresztőjénél,  mikor  tekintetem visszafordul a hátam mögött  álló sárga  házhoz.  A  sarkon stílusosan  egy  régiségkereskedés boltja van.  Patinás, keskeny kirakatában  metszetek,  érmek,  szobrocskák,  kegyszerek,  gyertyatartók  között  meglepetésemre  felfedezek egy egészen újkeletű könyvet is. 1940 a keltezése.  A  szerző Darvas  Gyula,  a  régi  holmikkal zsúfolt  kis  bolt  tulajdonosa,  apró papírszeletkékre  odavetett versekkel hívja fel könyvére a figyelmet. Kettőt közülök sietve feljegyeztem: 

„Ki e könyvet nem olvasta, lehet száz diplomás érett, lehet világ első  bölcse,  mégsem  tudja,  mi  az élet.“ 

A második pedig így csábítja a vevőt: 

 „Érték?  Megfizethetetlen! De hogy megvenni lehessen, Senki reménye sem meddő,  mert az ára csak két pengő.“ 

Virág Benedek a túlsó  oldalról valószínűleg jóízűen mosolyoghat  a  tabáni   költőtárs naiv elmésségén. Most már kedvem kerekedik szétnézni a kis utcában. Keresem,  hol  találok még valami eredeti hirdetést, és íme, a Vadkacsa-vendéglő melletti ház  kapuján felfedezek egy ugyancsak gyermekes betűkkel rótt, rajzszeggel odarögzített felírást. Szó szerint ez van rajta: 

Elveszett egy rózsafüzér, szives megtalálója  adja le az újságárusnál, a Szebeny Antal-téren.

A kíváncsiság bevisz az udvarra. Már a bejárat maga külön látványosság. Fél boltív, amelyet az építész, nem tudom miért, meredeken levágott, úgyhogy az udvarra csak egy hosszú, keskeny folyosón át lehet bejutni. Isten tudja, hogy ezen a szűk bejáraton hogyan vitték be a lakók bútoraikat, de lehet, hogy a szomszéd utca valamelyik kapuján át jutottak lakásaikhoz.  Mert mint meglepetve észrevettem, a házak között van egy belső közlekedés is. Egyik gyűszűnyi kis udvar a másikba torkollik és alig nagyobbak, mint a pesti bérházak világító udvarai. Hiszen nem is lehet hinni, hogy itt emberek élnek és laknak! Inkább színpadi díszletnek nézné a látogató, aki úgy tévedt ide ezen a júniusi  délelőttön.  De még a legsötétebb lyukban is van egy hordóban tenyésző oleander, a régi tabáni  udvarok  kedvelt virága.

A Virág Benedek ház bejárata a gyűszűnyi kis udvarral az Apród utcáról..kb.húsz évvel később.Ruttkay Éva mosolyog a boltív alól

             Útvesztőkön és róka járatokon át visszatévedtem  az  Apród-utcába  és újabb felfedezést tettem. Az egyetlen  modern,  keskeny homlokzatu bérház  mellett  megtaláltam  Semmelweis Ignác Fülöpnek, a magyar orvostudomány  örök  büszkeségének és  az anyák jótevőjének szülőházát.

 Itt is bementem az udvarra: festői látvány, csak éppen emberi lakásnak nem való hely. Meg tudom érteni, hogy a tudós orvos lelke ezekből az odúkból a fény és a tisztaság felé tört. A szomszéd udvar mintegy öt méter magasságból néz le Semmelweis házára. Néhány lakó a rácskeritésre könyököl és a magasból figyeli a lent játszadozó maszatos gyerekeket. Ha én volnék a Közmunkatanács, nem engedném, hogy  lebontsák  ezeket  a  házakat. 

Meghagynám úgy, ahogy most vannak és "tabáni múzeumot " csinálnék belőlük.

Forrás:

Pesti Hírlap, 1942. július (64. évfolyam, 146-172. szám)1942-07-12 / 156. szám

Stimmel ! A grófnő jóslata  2002 és 2012 között néhány lelkes patriótának köszönhetően megvalósult!

Ám a mai ingatlanhiénákkal nem számolhatott s azok bizony felfalták  a Tabán Múzeumot....

Most kezdhetjük előlről............

  2014 júlusi állapot :Múzeum átalakítása WC -csoporttá . Azóta  e funkciójában is zárva. Jobb időkre vár..............

(kassius)