Tabánnak sok neve volt.
A városnegyed ma is használt neve a török eredetű Débágháne / Tabakhane szóból származik, jelentése: Tímár-telep. Arra utal, hogy egykor cserzővargák, tímárok műhelyei voltak itt. Ez változott később Tabahonra, majd rövidült-magyarosodott Tabánra. A név sok más hazai településen is használatban volt és fennmaradt, pl. Pécsett, Szegeden, Szolnokon.
A honfoglalás után elődeink Kis-Pest nevű települése jött létre a továbbra is fontos révátkelőnél. A tatárjárásig virágzó falu neve többször is változott, Szent Gellért város, Kelenföld, s az itt fakadó meleg vizű források után Alhévíz néven is jegyzik a középkori írásos emlékek."
wikipédia
Hívták Kis -Pestnek, Ráczvárosnak, Tabánnak. De még 1926-ban is felmerült egy régi-új név a láthatáron:
Pesti Napló, 1924.
október (75. évfolyam, 205–231. szám)1924-10-24 / 225. szám
— Gellért-város. A tabáni római katolikus egyháztanács dr.
Angyal Kálmán apát-plébános indítványára elhatározta, bogy a főváros tanácsától
kérni fogja a török eredetű Tabán városnév megváltoztatását. Új névként az e
kerületben vértanúságot szenvedett Szent Gellért püspökét ajánlják.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése