Az Országos Hírlap 1897-99 között jelent megjelenő napilap, főszerkesztője Mikszáth Kálmán.
Alábbiakban egy-két érdekes hírt válagattunk a sok közül:
A király a csinált borról.
Ő Felsége a múlt héten fogadott egy ausztriai nagyobb küldöttséget, melynek vezetője a valódi bornak a csinált bor elleni megvédését kérelmezte.
„A bor tehát sok kárt szenved a csinált bor miatt ?"
kérdé ő Felsége, s midőn azt felelték neki, hogy a ká r annál nagyobb, mert a fogyasztási adó akónkint 3 frt 32 kr, s ezért egy akó csinált bort lehet előállítani, •— így nyilatkozott:
„ E szerint a verseny lehetetlen. A tárgyalások már folyamatban vannak ; sürgetni fogom azokat, s az önök ügyét lehetőleg támogatni. "
(23-dik szám. 1879. BUDAPEST, JÚNIUS 8. X X V I. évfolyam)
Virág Benedek sirja.
Virág Benedek halálának 50. évfordulója lesz 1880. jan. 23-án.
Az egyetem bölcsészetkarának dékánja, Kerékgyártó Árpád,
ez ügyben átiratot küldött a „tudomány- és
műegyetemi olvasókör"-höz, melyben óhaját fejezi ki, hogy
az egyetem ezen központi egyletének vezetése mel
lett gyűjtések eszközöltessenek az egyetemi hallga
tók között, Virág budai sirja helyreállítási költségei
nek fedezésére.
A Virág Benedek emlékének százados megünnep
lését előkészítő bizottság megalakult. Az elnökséget
Pauer János akadémiai tag és székesfehérvári püspök
fogadta el, mint a kinek egyházmegyéjéhez tartozott V
irág. A jubileum iránt, mely a tavaszkor lesz, a
költó szülőmegyéje, Somogy szintén érdeklődik, s
Csépán alispán a megyei körökben tevékenyen elő
segíti az ügyet.
18-ik szám. 1880. BUDAPEST, MÁJUS 2. XXVII. évfolyam
Arany Jánosnál.
A Petőfi-társaság tagjainak Arany Jánosnál tett tisztelgése alkalmával a költő panaszkodott, hogy szembaja van, hogy alig lát, neki már semmiféle «üveg» nem használ, alig ismeri meg már legjobb barátait is, s az utczán hiába üdvözlik, mert gyönge szemeivel senkit sem vesz észre.
Mindenkit elszomorított a nagy költő ez állapota, s
mindenki a javulás forró óhajtásával gondol reá
Petőfi István,
a nagy költő testvére, az utolsó Petőfi, apr. 30 án éjjel szívszélhűdés folytán, 54 éves korában hirtelen meghalt, a Geist-család csákói pusztáján, hol sok év óta gazdasággal foglalkozott.
Temetése ugyanott lesz május 2-án. Béke poraira !
23-ik s z ám 1880.BUDAPEST, JÚNIUS 6. X X V I I. évfolyam.
Petőfi születési házát
tudvalevőleg az írók és
művészek társasága az e czélra begyült összegből
megvásárolta. Gondozás végett Kiskőrös városának
szándékozik átadni s az ünnepélyes átadás s a házat
megjelölő emléktáblának leleplezése végett a Petőfi
társasággal karöltve nyár végén ott ünnepélyt is
rendez. Tervben van, hogy e ház egyik szobájában
Petőfire vonatkozó kis múzeum is állíttassák.
38-ik s z ám 1880. BUDAPEST, SZEPTEMBER 19. X X V I I évfolyam.
Munkácsy és egy karlsbadi műkereskedő'.
Nemrégiben egy karlsbadi műkereskedő kirakatában so
káig nézett valaki egy festményt, s az épen künn álló
kereskedőtől kérdi, hogy kitől van ez a másolat. Ez
tiltakozott, hogy az nem másolat, hanem eredeti
mű, ott van a képen a művész neve is : Munkácsy.
Az idegen azonban tovább is kételkedett a mű ere
deti voltában, s ebből szóváltás lett, melyet az ide
gen azzal fejezett be, hogy a műárus vagy tökfejű,
vagy csaló. Az ügy a rendőrség elé került. A bepa
naszolt idegen elmondta a történtekat, «-azután»- át
adta a rendőrtisztviselőnek névjegyét, kérve, hogy
elutazása után juttassa a műkereskedő kezéhez.
Képzelhetni, hogy a kereskedő milyet bámult, mi
kor a Munkácsy névjegyét adták át neki. Léleksza
kadva szaladt az épen eltávozott Munkácsy u t á n ; a
legnagyobb udvariassággal kért tőle bocsánatot, s
mivel tanácsosabbnak vélte inkább azt hitetni el ma
gáról, hogy tökfejű, beismerte Munkácsy előtt, hogy
őt megcsalták a képpel.
41-ik szám 1880. BUDAPEST, OKTÓBER 10. X X V II évfolyam
A Petőfi szobra.
Huszár Adolf műtermében tökéletesen elkészült agyagban, s most kezdik gypszbe önteni, hogy azután érczben Örökittessék meg. Hogy hol fogják érczbe önteni, az még nem bizonyos ; a művész azonban azzal a gondolattal foglalkozik, hogy itt Budapesten létesítsen érczöntöt, hanem ez na
gyon sok akadályba ütközik.
Országos hírlap 1898 dec 9
Agyonlőtt Mikulás.
Sok vidéken még ma is szokásban van a Mikulás-járás. Egy-egy legény
Mikulásnak öltözik és bejárja a lányos házakat,hogy ráijesszen a galambszivü fehérnépre. Igy van ez Nyitra vidékén is. A Mikulás-járás sok vidám
órát szerez legénynek, leánynak egyaránt. Az idén azonban — mint nyitrai levelezönk irja — egy legénynek az életébe került a különben ártatlan
népszokás. Egy ilyen Mikulás ugyanis késö éjjel Kohn Jakab regále-bérlö házához került. A házigazda már aludt s a szolgáló az idegen legényt
nem akarta bebocsátani. A Mikulásnak öltözött legény ezért annyira megharagudott, hogy betörte az ablakokat; a csörömpölésre fölriadt Kohn Jakab és fölkapva revolverét, az ablakhoz rohant és ki akart löni a levegöbe, hogy a vélt rablókat elriaszsza. A fegyver azonban olyan szerencsétlenül
sült el, hogy a golyó a Mikulás nyakát furta keresztül. A szerencsétlen legény, kinek nevét tudósitónk nem irta meg, azonnal holtan rogyott össze,
Kohn Jakab ma önként jelentkezett a törvényszéknél.
— A bosszú.
Nagy-Becskerekröl irja tudósitónk: Keller József mokrini bérkocsis hosszabb
idön át boldog házasságban élt a törvényes feleségével, Keller Annával. Az utóbbi idöben megismerkedett Korek Katalinnal, egy szép szőke nővel, aki néhány találkozás után teljesen meghóditotta. Keller József és Korek Katalin közt bensö viszony keletkezett, a férj elhanyagolta a nejét, végül pedig, amikor ez szemrehányásokat tett neki, szeretöje biztatására egyszerüen elüzte
a házából. Pár nappal azután, hogy az asszony a házat elhagyta, beköltözött oda Korek Katalin és elfoglalta a feleség helyét. Látszólag boldogan és nyugodtan éltek: hirt sem hallottak az elüldözött asszonyról, aki azonban mindenröl értesülve volt s rettenetes boszuállásra készült. A véres dráma napján reggel nyolcz órakor Keller Józsefné revolvert vett magához s élesre köszörült
konyhakést rejtett a zsebébe. Férjének néptelen portájára egy félreesö ajtón észrevétlenül beosont s meghuzódott egy sötét, fülkében; csak azt várta,
hogy a férje elinduljon hazulról.
Keller József nemsokára befogott, szeretőjéve az elrejtözött hitves szeme láttára, néhány forró csókot és ölelést váltott s aztán kiment a szobából. Az elbujt feleség hallottá aztán, hogy a kocsi kigördül az udvarról. Korek Katalin égy darabig integetett a kedvese után, aztán bezárta a kapát s visszatért a
szobájába. Alig hogy belépett, két lövés dördült el a hitves kezéböl. Mind a két golyó talált és a halálra sebzett szeretö végigzuhant a padlón.
Keller Józsefné ekkor előrohant rejtek helyéböl s látva, hogy a vetélytársnője még vergődik, rávetette magát egész dühével, szép nagy haját egy mozdulattal kibontotta, bal kezére csavarta és a jobbjában tartott élés konyhakéssel szurkálni, vagdalni kezdte a vergődő asszony testét. A gyilkosság helyét nemsokára vastagon borította a vér, Korek Katalin pedig mozdulatlanná vált. A dühtől akkor is tajtékzó asszony, midőn meggyőződött róla, hogy, a vetélytársnöje már nem él, néhányszor még oldalba rugta, aztán: otthagyta revolverét, kését és úgy, amint volt, vértöl csepegő ruhájában a községi elöljáróság épületébe rontott:
— Boszut álltam! Itt vagyok! Tegyenekvelem, amit akarnak.
Az elöljáróság ma kisértette be Nagykikindára, ahol vizsgálati fogságba helyezték.
— Szocziálisták tüntetö körmenete.
A budapesti szocziáldemokrata párt vezetösége ma kétszázezer példányban felhivást bocsátott ki a. munkásokhoz, amelyben tudatja, hogy vasárnap,e hó
nap tizenegyedikén a Tattersallban népgyülést tart a szavazati jog érdekében, amelyet tüntetö felvonulás elöz meg, zászlókkal és feliratos táblákkal.
A felhivás szövege a következő:
Budapest öntudatos munkásaihoz és szabadságszerelö polgáraihoz !
Munkások! Polgárok!
Az osztályparlament csőd elött áll. Az államgépezet meg van akasztva, mindenütt a legnagyobb fejetlenség uralkodik, és az, amiért a czél- és öntudatos munkásság évtizedek óta ernyedetlenül küzd: az általános és titkos választójog égetö szükségként lép elötérbe. Minden józan és épeszü ember elismeri már ma, hogy a mai szükkeblü és igazságtalan választó-jog tarthatatlan és korrumpált helyzetet teremtett és csak egy tényezö van, amely ezt az Augias-istállót Herkulesként
kitisztithatná: a munka.
A kormánynak és ellenzéknek vesztegetésre
szánt millióival szembe kell állitani á nép millióit.
Az osztályparlamentet valódi népképviselettel kell helyettesiteni és önzö egyéni érdekek képviselői helyébe a munkálkodó nép megbizottjait kell ültetni. -
Hogy az általános és titkos választó-jog követelése minél elöbb és teljesebben diadalra segítessék, minden öntudatos munkásnak és szabadság szeretö polgárnak talpon kell állnia!
Vasárnap, e hónap 11-én,
az általános és titkos választó-jog érdekében tüntetö körmenet és népgyülés tartatik. Gyülekezés vasárnap ' délutánkét óráig a Kálvin-téren, ahonnan a körmenet a Muzeum-köruton és Kerepesi-uton végig a gyülés, szinhelyére, a központi pályaudvarral szemben levö Tattersallba vonul.
Munkások ! Polgárok !
Itt az ideje, hogy- eldöntsük az általános titkos választási jogért folyó harczot Jelenjetek meg mindannyian, hogy tüntetésünk hatalmas és
eredményes legyen.
A magyarországi szocziáldemokratapárt vezetösége.
(Állandó szinház Budán.) .
Budának szinház kell, még pedig állandó szinház és ez, is a föváros félmilliónál magasabb összegre rugó költségén.
Kissé különös, mert a budaiak eddig nem voltak olyan nagy szinházkedvelők. A várszinház nem is volt állandóan nyitva, csak bizonyos napokon játszottak benne és pedig a legelsö szinház tagjai, mégis
csak tömeges ingyen-jegyek révén tudnak akkora publikumot összeszedni, hogy a szinésznek ne derogáljon a föllépés. De azért a budai városatyák, állandó szinházat kérnek, hat-héts z á z e z e r f o r i n t o s épületet. Az uj állandó szinház ügye még csak embrióban van ugyan, de az elhelyezés
iránt máris megindult a javaslat-háboru. Az ó-budaiak természetesen Ó-Budára tennék, hogy legyen mivel a müvészi szempontból elég magas niveaun álló Kisfaludy-szinház látogatottságának mérsékelt voltát takargatni.
A Viziváros is a maga területén látná legszivesebben a müintézetet.
Az elsö kerület pedig a Vár, Tabán és Krisztinaváros, a Horváth-kertbe épitené.
E végböl most Rupp Imre és Garancsy Mihály aláirásával folyamodványt is terjesztettek a tanács elé az elsö kerületi bizottsági tagok értekezlete nevében. A kérvényt á köztörvényhatóság összes tagjainak megküldötték, hogy idejében állást foglalhassanak a hat-hótszázezerforintos fölösleges
kiadás ellen.
(A főváros legdrágább Iskolája.)
A törvényhatósági bizottsági közgyülés még a
mult évben kimondotta, hogy az I. kerületi Szarvastéri,
Bocskaytéri és Hadnagy-utczai elemi iskolák rozoga
épületei, — nem felelvén meg a modern közoktatás
czéljának, — lerombolandók és ezek helyett egy
nagyszabásu iskola épitendö a Tabán-részben.
Kijelölte ugyanakkor a. közgyülés a létesitendö uj
iskola telkéül az I. kerületi Aranykakas-, Kereszt-,
Varga-utczát és a Feketesas-tér (Fehérsas!) által határolt és
tizenöt ingatlanból álló telektömböt, mely mintegy
995 négyszögöl kiterjedésü. Ez a horribilis telektömb
azonban nem a fövárosé, hanem tizenöt
házzal ugyanannyi tulajdonosnak magántulajdona.
"Meg kell tehát szerezni", móndá a közgyülés. Erre
megindultak a tárgyalások s a tanács utasitotta a
kisajátitási albizottságot, hogy a telektömb
tulajdonosaival, ha csak lehet, barátságos uton egyezkedjék.
— A, kisajátitási albizottság aránylag igen rövid idö
alatt tegnap befejezte a tárgyalásokat, melynek eredménye
az lett, hogy tiz ingatlan tulajdonosával megkötötte a
kisajátitási egyezséget, a makacskodó öt tulajdonossal
szemben pedig a kisajátitási jogot javasolta kérelmezni,
melynek alapján megindithassa a birói kártalanitási eljárást.
— A megszerzett tiz ingatlan kisajátitása épen 120 ezer
forintba kerül: ha ehhez hozzáadjuk még az öt ingatlanért
a biróság által megállapitandó kártalanitási összeget, mely
a tulajdonosok követelései szerint hozzávetöleg
körülbelül ötvenezer forintra tehetö, akkor a létesitendö
uj tabáni községi iskola telke, de csupáncsak a telke 170
ezer forintjába kerül a fövárosnak.
Most már mennyibe kerülhet maga az épület ?
Legalább is még egyszer annyiba. Joggal mondhatjuk tehát,
hogy a tabáni iskola lesz a föváros legdrágább iskolája,
önkéntelenül is eszünkbe jut most a pénzügyi és gazdasági
bizottságnak legutóbbi ülésén tett az a javaslata, hogy a IV. és
VIII. kerületi reáliskolák 1900-tól, illetve 1901-töl
fokozatosan beszüntetendök, mert a föváros nem
birja el a velük járó költséget és a kormány az
államositás iránt vonakodik az intézkedést megtenni.
Egygyel több okunk van most már hinni,
hogy ezt a javaslatot komolyan nem lehet venni s
az nem is akart egyéb lenni, mint egy bohókás
fenyegetözés, mely épenséggel nem illik a székes
föváros méltóságához.
10. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Péntek, márczius 4
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése