Íme az eredmény:
Bár a XIX. században a Tabánban valószínűleg sokkal több eperfa volt, 1909-ben a Vasárnapi Újság-ban megjelent cikk szerint a kor ismert újságírója, Zuboly (Bányai Elemér) már csak két említésre méltó korú eperfáról tud:
Még a törökös építkezés nyomait is lehet találni például a Hadnagy- és Kör-utcza sarkán levő házon, mely olyanszerű, mint azok a rodostói török épületek, melyeket fotográfiák után
ismerünk. Egy-két ilyen törökös vonatkozásra mutató házon kívül a törökvilág emlékeinek más hírmondói a fákon kívül itt már alig vannak. Ezek között is csak kettő olyan, melyről egészen biztosan meg lehet méretei után állapítani, hogy gyökereit három-négy század előtt, talán valamely jámbor török rokonunk bocsátotta a föld alá. Eperfa mind a kettő, egyik a Kör-utcza 17. számú ház udvarán, nyolcz-kilencz, a törzsből kinyúló vastag ággal, melyek az egész udvart betöltik. A másik török világbeli eperfa a Kőműves-utcza 11. számú ház udvarán látható
(Tabán, Vasárnapi Újság 1909 júl. 18)
(Tabán, Vasárnapi Újság 1909 júl. 18)
KÖR UTCA 17
Eperfa egy udvaron (Tabáni kutyabarátok.com alapján.) A Tabáni Helytörténeti Gyüjtemény ,továbbiakban thgy. szerint a Kör u 17 sz ház udvarán 1933-ban készült felvétel
Kör u 17 az utca felől 1933-ban (thgy)
Az előző felvétel közelről, a kapun belesve jól látható a fa.(thgy)
1934 03.17-én készült felvételen a ház félig lebontva ,előtérben bal oldalon már nincs eperfa, kivágták.(thgy)
KŐMŰVES UTCA 11
KŐMŰVES UTCA 11
A Kőműves utca 11. számú ház udvaráról kihajló eperfa ma is él !(thgy)
Fehér karikával jelölve az eperfa (thgy)
A ma is élő eperfát betájolva elmondhatjuk: valószínűleg a Kőműves utca 11. sz ház udvarán állt! (http://atlasz.tabanmuzeum.hu/)
Hosszú életet és bő termést kívánunk az öreg eperfának! Ő jelzi a hajdani Kőműves utca helyét! (tabánikutyabarátok.com)
A Kör utca 17 1934-ben elpusztult eperfája emlékére pedig szóljon Máté Péter egy kevéssé ismert dala:
"A vén eperfa"
Van egy régi ház egy völgy ölén,
Ott szövődött száz tarka regény,
A múlt jó ízét, most is érzi szám,
De sok édes gyümölcs nőtt a vén eperfán.
Itt már más az ég,
És nem süt a nap úgy mint rég,
Az itteni gyümölcs mindig savanyú.
De ha régen valami bánat ért,
hozzá futottam vigaszért,
S lombjai alatt elmúlt a bú.
Álmaimban éjjel visszaszáll a múlt hozzám,
Öreg jó barátom, a régi kedves eperfám.
Oly régen volt, az idő elszállt,
De a régi kert, mindig visszavár.
Hűtlen szívem, végre visszatért,
De későn jöttem, mert a fa már nem élt.
Gyümölcsöt nem adott már,
Koronája oly kopár,
S ága közt őszi csend lapul,
És sápadt szomorú nap levél,
Az eperfáról porba lehull.
Álmaimban éjjel visszaszáll a múlt hozzám,
Öreg jó barátom, a régi kedves eperfám.
(próza:)
Mennyit ültem a fa alatt, csendben.
S az ágak közt, a szél dalolt csupán.
Elmentek ők... elhagytak engem.
Az álmok, remények, s az eperfák.
Itt már más az ég,
És nem süt a nap úgy mint rég,
Az itteni gyümölcs mindig savanyú.
De ha régen valami bánat ért, Hozzá futottam vigaszért,
S lombjai alatt elmúlt a bú.
Álmaimban éjjel visszaszáll a múlt hozzám,
Öreg jó barátom, a régi kedves eperfám
-*-
(Máté Péter a Tabánban született, ahogy azt a "Vén Tabánban születtem, a Krisztina körút a mindenem "szövegű nótájában megénekelte. Talán az eperfáról szóló dala is tabani ihletésű!)
kassius
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése