Rudolf 1858. augusztus 21-én született Alsó-Ausztriában, az uralkodói család laxenburgi kastélyában, Ferenc József osztrák császár és de facto magyar király és felesége, a mindkét ágon a bajor királyi családból származó Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia egyetlen fiaként. Az többé-kevésbé köztudott, hogy Rudolf szülei egymás elsőfokú unokatestvérei voltak – azaz Rudolfnak a szokásos nyolc helyett csak hat dédszülője volt –, viszont tovább színesíti a képet, hogy Erzsébet szülei is egymás rokonai voltak: nemcsak apja volt Wittelsbach, hanem anyja is. A trónörökös idegi érzékenysége és kedélybetegsége minden valószínűség szerint az európai uralkodóházakban egyébként nem szokatlan többszörös rokonházassággal is magyarázható.
Rudolf 1888 körül
© Wikipedia
Rudolfot apai nagyanyja – egyben anyai nagyanyjának nővére; ezért a csak hat dédszülő –, a szigorú és végletesen konzervatív Zsófia főhercegné – 1848-ban az egyetlen férfi a Habsburg-Lotharingiai házban, ahogy a kortársak találóan nevezték – nagyon korán elszakította Erzsébettől és neveléséről saját maga gondoskodott. Ez a nevelés a francia származású Gondrecourt Lipót gróf, Rudolf nevelője jóvoltából időnként szadisztikus formát öltött. Gondrecourt gróf a gyenge és ideges természetű gyermekre a legszigorúbb katonai kiképzési módszereket alkalmazta. A hatéves koronaherceget éjszaka pisztolylövésekkel felriasztotta, hosszú éjszakai menetekre vagy az esőben való, zokszó nélkül elviselendő álldogálásra kényszerítette. E pedagógiai balfogások súlyosan veszélyeztették a kisfiú testi-lelki fejlődését. Erzsébet azonban 1865-ben a nagynéni-anyós Zsófiával szemben a sarkára állt, Gondrecourt grófot eltávolíttatta és Latour József grófra bízta a koronaherceg nevelését. Latour gróf vezetésével Rudolf egy kimondottan liberális tanári kar kezébe került. Még az is előfordulhatott, hogy a technikai-természettudományi tárgyakat a zsidó Siegfried Marcus tanította.
Mélyülő ellentétek
Rudolf világképét nagyban befolyásolták Nyugat-Európában tett utazásai. Nagy-Britanniában jelentősen bővítette ismereteit a gazdaságról és a modern politikai rendszer működéséről. Mindezek a hatások egyre jobban elmélyítették a király-császár és a koronaherceg ellentéteit. Az sem kedvezett a kapcsolatuknak, hogy a már kisgyerekkorától erősen militarista Ferenc Józseffel szemben Rudolf – bár apja nyomására kadét, majd katona volt – nem szívlelte a hadsereget. Annál inkább vonzódott a madártanhoz: afrikai kutatásai alapján írt ornitológiai publikációi szakmai körökben megbecsülést váltottak ki. A világhírű német zoológus, Alfred Brehm ösztökélésére Rudolf belekezdett Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című kötetsorozat kiadásához is, melyben sok cikknek maga volt a szerzője is.
Rudolf és apja között huszonnyolc év volt a korkülönbség, tehát nyilvánvaló volt, hogy amennyiben Ferenc József sokáig él, Rudolf sem lesz már fiatal, mikor trónra kerül. Ilyenkor az uralkodó bölcs meggondolással megtalálhatja a módját annak, hogy fiát bevonja a kormányzásba. Az ifjú koronaherceg ugyan hétéves korától kiváló, a jövendő uralkodásra alaposan előkészítő nevelésben részesült, apja az uralkodás gyakorlati rejtelmeibe mégsem avatta őt be. Ferenc Józsefnek az volt a véleménye, hogy egy katona ne politizáljon. A Ferenc József és Rudolf közti politikai ellentéteket nem lehet a generációs különbségekkel magyarázni. A Rudolfnál öt hónappal fiatalabb Vilmos porosz herceg például majdnem ugyanolyan konzervatív volt, mint Ferenc József.
Rudolf – álnéven persze – gyakran publikált politikai cikkeket a szabadelvű Neues Wiener Tagblattban, rendszeresen bírálva Eduard Taaffét, Ausztria 1879 és 1893 közti miniszterelnökét, egyben Ferenc József gyerekkori jó barátját. Liberális szimpátiái és kapcsolatai miatt a titkosrendőrség rendszeresen megfigyelés alatt tartotta Rudolfot.
1881. május 10-én Rudolf elvette feleségül Stefánia belga királyi hercegnőt, II. Lipót belga király és Habsburg-Lotharingiai Mária Henrietta lányát. Mivel Mária Henrietta a magyar nádori címet 1796 és 1847 között viselő József főherceg legkisebb gyereke volt – hatvan (!) év volt köztük a korkülönbség –, részben Pest-Budán, részben az alcsúti családi birtokon gyerekeskedett és anyanyelvi szinten tudott magyarul. A magyartudást átadta lányának, Stefániának is. Mivel Rudolf II. Lipót német-római császár és magyar király – nem tévesztendő össze az előbb említett belga királlyal – ükunokája, József nádor pedig a fia volt, így Stefánia személyében a másod-unokanagynénjét vette a trónörökös nőül.
Anyja szerint jobbat érdemelt volna
Erzsébet nem rajongott menyéért. Mélységesen lenézte Stefániát, akit jelentéktelennek talált, s akiről úgy vélte, hogy színes és sokoldalú fia szellemi igényeinek nem lesz képes megfelelni. A házasság az első években ennek ellenére sikerültnek látszott. Hamarosan kiderült azonban, hogy Rudolf figyelmét a családi élet nem tereli el azokról a problémákról, amelyek trónörökösi mellőzöttségéből és a kormányzó körökkel szembeni ellenszenvéből adódtak.
1883. szeptember 2-án megszületett Rudolf egyetlen törvényes gyereke, Erzsébet Mária. Több gyerek azonban nem született. Állítólag azért nem, mert Rudolf, aki különféle prostituáltakkal tartott fenn kapcsolatokat, meddőséget okozó nemi betegséggel fertőzte meg feleségét. (Rudolf több törvénytelen gyereket hagyott hátra, anyjaik hallgatását az udvar jelentős összegekkel vásárolta meg.)
Vetsera Mária
© Wikipedia
Rudolfot 1888-ban, egy bécsi lóversenyen unokatestvére, Larisch-Wallersee Mária Lujza grófnő – Erzsébet királyné testvérének, Lajos bajor hercegnek a lánya – bemutatta barátnőjének, az 1871-ben született Vetsera Mária bárónőnek, a Pozsonyból származott néhai Vetsera Albin báró ausztriai diplomata lányának. A fiatal bárónőnek magyar, német, görög, angol, olasz és valószínűleg délszláv vér csörgedezett az ereiben. Hogy Vetsera Mária Rudolfba szeretett-e bele, vagy a Habsburg-Lotharingiai ház körüli pompa imponált-e neki, esetleg mindkettő, nem tudni, mindenesetre hamar viszonyuk lett. (Bő tíz évvel korábban Rudolf Vetsera Mária anyjával, az akkor harminc körüli Baltazzi Ilonával is viszonyt létesített.)
Rudolf házassága ekkorra már teljesen tönkrement, az uralkodói család mély katolicizmusa, valamint a várható diplomáciai botrány miatt azonban a válás teljesen irreális volt. A csüggedt lelkivilágú trónörökös elfogadta Vetsera Mária közeledését, de prostituáltakkal is kapcsolatot létesített: közülük kiemelkedett Mizzi Kaspar, aki kizárólag a magasabb bécsi körökből kereste a kuncsaftokat és akit Rudolfhoz valószínűleg kölcsönösen szoros érzelmi szálak fűztek; az biztos, hogy Kaspar Rudolf bizalmasa volt.
Mizzi Kaspar
Rudolf 1889 elejére úgy döntött, hogy véget vet életének. Az öngyilkossághoz érzelmi társat keresett magának, aki vele együtt menne a halálba. Első kiválasztottja Mizzi Kaspar volt, aki azonban huszonöt évesen nem szándékozott meghalni, viszont minden tőle telhetőt megtett, hogy Rudolf öngyilkosságát megakadályozza: többször is tájékoztatta a rendőrséget a trónörökös öngyilkossági terveiről. Egyes források szerint még Eduard Taaffe miniszterelnökhöz is bejutott, hogy Rudolf életét megmentse, de sehol sem járt sikerrel, bejelentéseit nem vették figyelembe. Valószínű, hogy az öngyilkossági terv komolyan vétele annak a ténynek elfogadását jelentette volna, hogy a trónörökös elmebeteg. Ilyesmire utaló bejelentést azonban senki sem merészelt Ferenc Józsefnek tenni. Rudolf 1889. január 27-én találkozott utoljára Mizzi Kasparral. Az éjszakát együtt töltötték, ekkor találkoztak utoljára. A koronaherceg végrendeletében harmincezer akkori – azaz körülbelül nyolcvanmillió mai – forintot hagyott rá.
A Vasárnapi Újság 1889 február 2-i száma gyászkeretben tudósít Rudolf főherceg haláláról:
"MEGRENDÍTŐ az a csapás, mely január 30-ának reggelén az uralkodó családot s vele együtt a monarkhia összes népeit
sújtotta. A hir, mely a délutáni órákban érkezett, mintha rettegett volna egyszerre tudatni a valót, nem mert rideg határozottsággal lépni föl. Először csak annyit jelentett, hogy «nagy szeren
csétlenség érte a monarkhiát.» A nyomában érkező hirek már sejteni engedék, hogy az uralkodóház kebelében történt valami rettentő dolog. Csakhamar aztán hire jött, hogy Rudolf trónörökös főherczeg elhunyt."
Halála körülményeit természetesen nem hozták nyilvánosságra, csak évek múlva derült ki a feltehető igazság, bár sokan ma is vitatják
Rudolf a ravatalon
Forrás:hvg.hu 2009 jan.30
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése