1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2014. január 18., szombat

TABÁNI PANTHEON: KERNY ISTVÁN


1893 óta fényképezett, szakkönyvekből és Gévay Béla fényképésztől tanulta a szakmai alapokat. 1902-től foglalkozott a fotómechanikai sokszorosító eljárásokkal. 1908-tól Budapesten élt, 1914-től jelentek meg képei az Érdekes Újságban, az Új Időkben, a Fotóművészeti Hírekben, a Fotóművészetben, a Fotóéletben, a London Newsban, a Die Wochéban, a Das Magazinban, a National Geographicban. 1920-23 között a Nemzeti Sportnak, majd a Színházi Élet sportrovatának külső munkatársa. Sportképeit ekkoriban a német, lengyel és svéd sportlapok is gyakran közölték. Az 1920-as években Balogh Rudolffal, Kankowszky Ervinnel járták az or- szágot, népi életképeket, népviseleteket, falvakat fotóztak. Így vált belőle a magyaros stílus egyik jelentős alkotója. Nem volt a fényképezésnek olyan ága, amelyet sikerrel ki ne próbált volna. Életműve nehezen szorítható kategóriákba, de legfontosabb képeit piktorialista stílusban, valamint a magyaros irányzat keretében készítette.
      1920: a MAOSZ tagja, 1927-28 között főtitkára, 1932-től alelnöke. Előadásokat tartott, sokat publikált a szaksajtóban, 44 megjelent tanulmánya, cikke ismeretes. 1941-ben Kankowszky Ervinnel megszervezték az Amatőr Fotó Múzeumot a MADOME helyiségeiben, ennek gyűjteménye, s vele a magyar fotótörténet számos pótolhatatlan ereklyéje Budapest ostromakor teljesen elpusztult. 1957: a Magyar Fotóművészek Szövetsége, a múzeumi bizottság tagja. 
     Több mint hatvan éven keresztül megállás nélkül fényképezett, nem csoda hát, ha a fény útján való leképezés szinte minden eljárását ismerte és művelte, a nemeseljárások számtalan fajtájától a fotómechanikai sokszorosításon és a Lumière-féle autochromon át a fotóplakettekig. Számos trükk-képe is ránk maradt. Több maga készítette fényképezőgéppel dolgozott. Egyike a magyar fényképezés klasszikusainak. 1959: Niépce-Daguerre érem; 1960: AFIAP.


     Tabáni utca

                Tabáni utca


    Holdvilág utca sarok
Vendéglő, kerthelyiség

Holdvilág utca eleje
     Aranykacsa utca
 Holdvilág utca


            Kőműves utca
 Tabáni utca
Holdvilág utca


Hadnagy utca télen


Forrás :artportál.hu
Fotók:  axioart

kassius

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése