1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2014. január 3., péntek

EGY LÁMPAGYÚJTOGATÓ EMLÉKÉRE (első rész)



Egy családfakutatás mindig hozhat váratlan meglepetéseket. Pláne, ha az ember saját családjáról van szó. Mert ugye másokról mindent el tudunk képzelni, semmin se lepődünk meg, miért is? Minden lehetséges. De saját famíliánkról szüleink néhány könnyes szemmel suttogott félmondatai és a rokoni emlegetések alapján egy szolíd, konszolidált család képe bontakozik ki, mert mieinkkel  is úgy vagyunk , ha mondani kell valamit, -jót vagy semmit!- és ez öröklődik.
       Pedig ők is éppolyan vágyakkal, akarásokkal telített hús-vér emberek voltak, mint mi, maiak, jó és rossz  tulajdonságokkal, természettel megáldva. Őket is dobálta a sors, harcoltak a napi létért, próbáltak elsősorban segíteni maguk, majd gyemekeik sorsán, -olykor egymás ellenében is- tisztességes és kevésbé tisztességes eszközökkel. Mai napig rejtély például, hogy ki volt az a feketepéter a családban , akiről még beszélni sem szabadott, mindenki szörnyűlködve emlegette nénikéim közül(volt vagy tíz), s ha véletlenül botor módon  rákérdeztem, mit követett el a szerencsétlen, hangjukat suttogóra fogva titokzatos arcot vágtak-jobb, ha te azt nem is tudod!- 
     Mai  napig  nem derült ki, s már talán nem is fog, mi volt a vétke a bűnök rangsorában, sikkasztás, gyilkosság, netán lopás, vagy váltóhamisítás. Vagy például nemrég derült fény nagyanyám lánykori előéletére. Magam nem is ismertem ,még a II.világáború alatt meghalt. Időskori fotóin amolyan igazi jóságos nagymamaként jelenik meg, anyám és testvérei mindíg a legnagyobb tisztelettel emlegették, tiz gyermeket szült nagyapámnak és fel is nevelte őket. Anyakönyvi kutatgatások közben derült ki, hogy ez az áldott lélek egy olyan  óvodáskorú leánnyal érkezett a házasság révébe akinek születési anyakönyvéban az apa helye kitöltetlen volt..Na és mondhatná valaki,volt egy előző kapcsolata. Igen ám, de akkoriban még csak 1896-ot írtak.Talán szorult helyzete miatt fogadta el nagyapám házassági ajánlatát, talán szerelemből ment hozzá, közel százhúsz év után ez nem kideríthető.A kilenc utóbb született leány és a legvégén született egyetlen fiúgyermek becsületére legyen mondva nővérüket mindig édestestvérnek tekintették és úgy is kezelték. Kifelé a család meg mélyen hallgatott.
     Ugyanígy vagyunk elődeink foglakozását illetően. Apám saját üzlettel rendelkező hentesmester volt a Józsefvárosban, apai nagyapám komoly  asztalosműhellyel rendelkezett, az anyainak meg nyomdász volt a mestersége. További felmenőim foglalkozását szüleim sem tudták, vagy legalábbis nem beszéltek róla, de a képzeletem azoknak is hasonló foglalkozásokat könyvelt el. De a múlt nyomot hagy,s ha a képzelet, vagy a feledés mázát kitartóan vakargatjuk, előtűnik a valóság, ami talán sokkal érdekesebb,-már annál fogva is, mert a bizonyosság címkéjével van ellátva.-
     Egyik anyai dédapám a család szerint jómódú kádármester volt valahol a Tabánban- Egyetlen fénykép maradt fenn róla . Beállított pózban ül a fotográfus székében, kezében hosszúszárú pipával, fején pörgekalappal, lábán térdigérő bőrcsizmával kevélyen tekint a masina lencséjébe.

  Azután jön a máz kitartó vakargatása. Lássuk, mi van alatta. Tény, hogy eredeti foglalkozása kádármester, talán műhelye is volt a kiegyezés táján, ami feltételezhetően tönkrement, mert mesterségbeli tudását a későbbiekben a Déli Vasútnál kamatoztatta, az 1873-ban megnyílt Budapest-Fiume útvonalon állt alkalmazásban a külhonba szállított boroshordók estleges javítási tennivalói kapcsán. A dolgokat tehát dialektikusan kell szemlélni; ami ma igaz, korántsem érvényes a holnapra. Időben továbbmenve , az öregedő kádármester bizonyára terhesnek találhatta az állandó utazgatást- távollétet a családtól, netán az asszony nógatta, - mert továbbra is a Déli Vasút kebelében maradva végképp elszakadt szakmájától-felcsapott pályaudvari vasúti pályaőrnek. Végtelenül kényelmes állás, tekintve hogy a Déli az Enyedi  (ma Nagyenyed) utcától, ahol lakott, egy percnyi sétára van .
   Másik anyai dédapámról a család mit se tudott a nevén kívül. Kramm Antal és felesége Antónia Vidomus. Ez is csak nagyanyám halotti anyakönyvi kivonatából lett kibogozva. Róla lesz szó a következő részben

Tabáni gázlámpák

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése