A királyi várkert és a budai Dunapart
átalakítása.
A főváros budai Dunapartja rövid idő múlva nem lesz többé kicsinylett és lenézett mostohatestvére a pestinek. A közmunkatanács szabályozási terve bevonta körébe a budai partot is egész hosszában, kezdve a jövő év elejére elkészülő nagy margitszigeti Ilidtől egészen le a Csepel-szigetig. Néhány év leforgása után a budai Dunapart közmondásos elhagyatott és elhanyagolt állapotának már csak hire leend fönn, s a ki akkor fogja majd látni e hosszú partvonalt gránitfalazatu rakpartjával, befásitott aszfaltjárdáival, s a pesti oldalnak megfelelő palotasorával, annak nehéz lesz elhinnie, hogy kevés idő előtt még az elhanyagoltság képét tüntette föl e partoldal, melynek legnagyobb részén még a múlt században emelt régi és korhadt épületek szégyenkeznek a pesti part nagyszerű palotasorának átellenében.
A főváros Duna-felőli részének panorámája végtelenül sokat nyer szépség és összhangzatra nézve a budai Duna-oldal szabályzása és kiépítése által. Mintha egy deli termetű, magas növésű férfiút, kinek minden tagja az arányosság kinyomatát viseli magán,karöltve látnánk sétálni egy apró, púpos és sarlólábu emberkével — oly benyomást gyakorol reánk a két átellenes part, egyik víztől csókolt, nyílegyenes rakpartfalazatával és a Duna tükréig levivő lépcsőzetével, másika a hullámok szeszélyétől egyenetlenné mosott és rendezetlen partjával. Amaz arányos magasságú, három- és négyemeletes uj palotasorával, — emez még a szomorú törökvilág jellegét föltüntető apró emeletes házaival, melyeket néhány időközben épült palota és nagy bérház csak szemsértőbbekké tesz.
De, mint már mondtuk, maholnap uj, impozáns,rendezett alakban fog előttünk állani a budai Dunapart.A lánezhidtól le- ésfölfelé már tetemes hosszaságban vonul végig az uj budai rakpart, s a már készen álló rész élénk fogalmat nyújt arról, minő igazi világvárosias folyópartja lesz a magyar fővárosnak, ha elkészül a főváros közötti Duna-szabályozás naoy műve. Egy fél mérföldnél hosszabb vonalon két gránitfal közé lesz szorítva a méltóságteljesen tovahömpölygő folyam, s a két part mentén a paloták és házóriások beláthatlan során fog megnyugodni a bámuló szem.
S e nagy átalakítás, mely Budapestet a világnak legszebb folyóparttal biró városává teendi, kézzelfogható közelségben áll előttünk, s már előre veti jövő fényének sugarait. A közmunka tanács sokoldalú működésének egyik kiváló oldalát még mindig a budai Dunapart szépítésének sok tapintatot és izlést igénylő kérdése képezi, s annak eredménye a királyi palota és várkert környékének szabályozására vonatkozó terv is, mely ha létesülni fog, nagyban emelendi a budai rész szépségét, ugv a vár és várkert Tabán felőli, mint dunai oldalán.
Nem lehet e helyen föladatunk részletesen ismertetni azt a sok gonddal készitett tervet, melyet e szabályozásra vonatkozólag a közmunkatanács műszaki osztályában Reitter Ferencz
már a legapróbb részletekig elkészített, s melyet a közmunkatanácsmár magáévá is tett — elég ha átalánosságban érintjük meg, hogv szerinte a királyi palota és várkert körnvéke es ezzel együtt Buda egész déli és nyugoti része oly nagymérvű szépitésnek néz eléje, minő valóban méltó az ország fővárosának azon részéhez, hol a király palotája emelkedik. E nagy terv nemcsak arra fordit figyelmet, hogy a várba nyugotról és délről fölvezető utak helyett ujak építtessenek s illetőleg a már meglevők szélesbekké, kényelmesebb és kevésbbé lejtősekké tétessenek — a miért szükségessé is fog válni a mostani fehérvári kapu, az ezt szegélyző bástyafalak, a kapu melletti katonai laktanya, a kapu déli oldalán levő közbástya lerombolása — hanem szabályozza a palota és várkert egész környékét is. s az utóbbit jelentékenyen bőviti.
Hogy magában a várban mily nagymérvű áralakításokat tesz a szabályozási terv, kitűnik azon részletekből is,hogy szerinte nemcsak egy uj utcza építése s egy másik szűk utczának beépítése leend szükséges a SzentGyörgy téren, hanem a tér felé álló volt főőrségi ház és evangélikus templom lerombolása is.
Fő figyelmet kellett azonban forditania a közmunkatanácsnak a várkert Duna felőli oldalon az annak mentén elterülő házsornak szabályozására, miután e rész nem takartatik el a rakparton emelendő házak által, hanem szabadon néz a pesti aldunasor nagy palotáira. S ez az átalakítás a közmunkatanács egy régebbi határozata folytán már tavasszal fog megkezdetni, mivégből a királyi várkert aljában emelkedő dísztelen házsor eltávolítására nézve már megtörténtek a szükséges elő-intézkedések.
Képünk a közmunkatanács terve szerinti budai partot tünteti elő a „Széchenyi "-szállodától a „ Debreczen " - szállodáig. Az átalakitás, melyen e vonal már közelebb át fog menni, első tekintetre kellemesen szembeötlő. A megnagyobbított királyi várkert minden részről szabadon néz a Dunára, nem levén előtte semminemű magasabb épület,miután a „Széchenyi" -8zállodától a „Debreczen"-szállodáig terjedő mostani jobbadára alacsony emeletes házakból álló épületsor leromboltatik, helyét egy ízléses és könnyed stylben emelt bazárszerü épületsor foglalván el, mely egyedül boltokat fog tartalmazni. Ez előtt terjed el aztán jelentékeny szélességben az uj rakpart, hatalmas gránitfalazata, aszfaltjárdája, fasora és légszesz kandalaberjaival valódi világvárosias kép a Dunáról vagy a pesti oldal corso-járól tekintve. Reméljük, hogy e munka kivitele nem fog hosszura nyúlni, s hogy a főváros budai Dunapartjának lesz rövid idő múlva egy olyan kiépített része, melyen megelégülve nyughatik a hazafi és az idegen szeme egyaránt.
És a megvalósult elképzelés ....(Vasárnapi Újság 1879 december 21)
forrás:Vasárnapi Újság 1874 január 18
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése