MÁJUSI BOR
Mondhatom. kellemes látvány így május évadján a kétfülű födeles mélyöblű ezüst tál. benne a hatalmas merítőkánál. Mán akkor is tetszett nekem , mikor egyezer a régi pesti turfon ott láttam a bírói páholy aljábam. amint arra várakozott, hogy ki nyeri meg az Asszonyságok diját s ezzel őt, a domborműves, cirádás ötvösmunkát, ... . .
Később még inkább tetszett, mikor Tatán láttam a' tó partján, ahol ama néhai való. nevezetes és'különc várúr »Count Nicky« vendégei voltunk mindnyájan. akik a nagytribünöo foglaltunk helyet. Itt már vidáman és izgatóan gyöngyözött benne a rózsaszínű "boule".
Tom, a félszemű angol komornyik töltögette 'a poharakba a Moet & Chandon Grand Vin Brut Impcrial-jával tüzesített csodálatyos italt.
Feltűnt a pompázó tál, vagy annak mása a bécsi Derby-napon, a Freudenauban. Sacher büféjében s megjelent Napagedlben, ahova tavaszi yearling árverésre utaztunk a levantino Baltazzi Arisztidhez, aki igen ravaszul kitaJálta. hogy az aukció előtt fejedelmi lönccsel és mámorosító italokkal kell vásárló kedvre hangolni az istállótulajdonosokat.
Aztán viszont láttam itt, Budán a Krisztinavárosban, egy kiskocsmában, mely a »Politischer Greislar« címet viselte s melynek gazdája, a rövidnyakú, vörös ábrázatú, kövérkés Gürsch apó volt. A tál itt már csak porcelánból készült, nyilván levesestálnak szánták a gyárban, de a májusi bor. melyet Gürsch apó elegyített benne különböző ingredienciákból, sikerrel versenyzett a tatai, a bécsi és a napagedli bólé remekekkel.
Bevallom, sokszor figyeltem, mikor az öreg a bólét csinálta s konstatáltam, hogy szakértelem dolgában ez egyszerű budai sváb nem maradt alatta a félszemű Tomnak, sem a Sacher fehérsapkás cuktászának. Elnéztem hogyan rakosgatta az öblös tálba a gondosan kiválogatott, pirosló szamócaszemeket, szórta rá a törött cukrot, egy pohárka Cóurvoisier konyakot, két stamperli Cóintreáu-féle Triple Sec-et öntött hegyébe.
Azután fél liter rubincsillogású sashegyi vörösbor következett, melyet egy liter fehérbor követett, abból a gellerthegyi rizlingből, melyet még Kerkápolyi Károly termelt.'Mindezekre egy csipetnyi, ingerlően fűszeres, fehérvirágú Waldmeistert • (Asperula Adorata = szagos erdei müge) hintett s csak ezután keirült sorra Pommery & Greno forrongó, lelkesítő gyártmánya, mely az »Old England« márkát viselte. Most gyorsan rátette a födelet Gürsch apó, apróra tört jégbe állította s egy óra hosszat senki se nyúlhatott hozaá» még akkor sem, ha a záróra veszedelme fenyegetett. Gürsch apó kiváló szakember és becsületes férfiú volt. Ennyi ideig kéli érnie. a májusi bornak, mondotta, majd, óra multával, áhítattal tette az asztalra s a törzsvendégek áhítattal koccinották vele az első poharat. Tőle tanultam, bogy nem szabad túl sok cukrot tenni bele, mert a szirup csak kompótlónek való s a pálinkaféléket is módjával kell használni, mert hát itt nem puncsról, hanem májusi borról vagyon szó.
jó szívvel ajánlom önöknek. Hölgyeim és Uraim, hogy tartsák be a receptjét. ha jó májusi bort akarnak inni. Sashegyi vöröset ugyan aligha tudnak szerezni!, gellérthegyi fehéret, pedig egészen bizonyosan nem. de jó lesz helyettük az egri Bikavér és a jófajta. hegyen termelt rizling.
Májusi éjszakákon csendül a bólésoohár,az első szomjúságé ; a második -az élvezeté, a harmadik a mámoré, a negyedik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése