1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2017. június 15., csütörtök

MIKOR JÁRT KRÚDY UTOLJÁRA A TABÁNBAN?


Olvasói kérdés
János Seregélyesi

Krúdy Óbudán,otthon aludt el, de érdekes lenne tudni, mikor járt utoljára a Tabánban.?


Válasz:

Krúdy bizonyára behatóan ismerte a Tabánt, főleg annak vendéglőiben, borméréseiben fordult elő. Ismereteink szerint látogatta a kacskaringós Aranykakas utcában Dick nénit, törzsvendég volt Bojcsics Simon Szarvas téri rác kocsmájában, a Három Hetes-ben, de sírig tartó barátságot a  Mély Pince  fehérhajú zsidó kocsmárosával kötött.
  Krtausz Poldi , kocsmáros
Mikor a kocsmáros 1918-ban tizedesként leszerelve visszatért a román frontról és a zsámbéki svábság zsidó ellenes érzelmei elől családjával a Tabánig menekült , hogy itt béreljen vendéglőt, találkozott a titkos kocsmát kereső Krúdyval  aki Bródy Sándor társaságában szimatolt jó bor után.

 Állítólag Zórád Géza festő hívta fel az írók figyelmét az eldugott  új bormérésre-nem is teljesen önzetlenül-.

 Így akarta megállapodás szerint letudni a kocsmával fennálló tetemes  étel és ital számláit. Krausz Poldi ugyanis  rajongott Krúdyért. Sírig tartó barátok lettek.

 Krúdy bizonyíthatóan két  évvel halála előtt 1931 május 21-én még járt a tabáni Mély Pincében. Ekkor írta   híres bejegyzését:

„Bizonyítvány
Ezennel bizonyítom, hogy Krausz Poldi Mély Pincéhez címzett vendéglőjében életem szép napjait és éjszakáit töltöttem.
Krúdy Gyula Budapest, 1931. május 21.“




Élete utolsó évében megromlott egészségi állapota miatt    nem nagyon mozdult ki Óbudáról, (főleg a közeli Kéhlit látogatta) de hű kocsmárosa nem  hagyta cserben. Tabán ment Krúdyhoz. .Még a kórházba is "orvosságos üvegben" becsempészett egy üveg jófajta csopakit, melyet  az ágy szélén ülve közösen ittak meg.1933 máju18-án Poldi levett kalappal kísérte a nagy írót a végső pihenőhelyre és Várkonyi Titusz   írása tanusítja, hogy 1956 őszi haláláig minden évben elzarándokolt a sírhoz, azon keseregve, hogy ilyen nagy írónak miért nem állít a főváros méltó  síremléket?


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése