A SZESZTILALOM TILALMA. AVAGY DOHOGÁS A SÖRÖS CSIZMÁHOZ(BAGYIK)

Népszava, 1912. május (40. évfolyam, 104–128. sz.)1912-05-08 / 109. szám

— Budán muszáj szeszt Inni. A kies Budát csak a Duna választja el Pesttől, de a kies Buda mégis olyan messzire megelőzte a haladásban Pestet, mintha oceánok választanák el. A zeg-zugos budai utcáknak, a parkokkal szegélyezett tereknek nemcsak egészséges, de különös levegője is van. 

Mellőzzük a további környékfestést és egyenesen betérünk a Bagyik Vince csárdájába, amely Budán, az Iskola-utca 44. számú házban van és amelyet igen találóan, sőt ötletesen ugy neveznek, hogy „Vendéglő a sörös csizmához". A Bagyik Vince éttermébe azért kell betekintenünk, mert hát ott esik meg nap-nap után az, amiről itt szó leszen.

Bagyik Vince vendéglője a közepes budai vendéglők közé tartozik, de megérdemli, hogy a hire átcsapjon a fodros hullámu Dunán és túlnője Pest szűkös határait is. Az Iskola-utcai vendéglő ugyanis olyan vendéglő, ahol muszáj szeszt inni és szigorúan megbüntetik azt, aki nem akarja élvezni azt a sok jót, amit az alkohol nyújt. 

Bagyik Vince nem közönséges, hétköznapi ember, ő egy merész újító, egy bátor reformátor, aki nyiltan akciót indított az összes szeszes italok mellett. 

Sőt bizonyos, bogy az ő akciója eredményekkel kecsegtet, mivelhogy azoknak kell fizetni, akik nem követik az uj apostolt, azokat büntetik meg, akik nem szopják le magukat.

A söröscsizmához cimzett vendéglő étlapján ugyanis apró betűkkel a következő nyomtatott fölirat ötlik szembe:

            Italfogyasztás nélkül 
         az ételek 20 %-kal                 
              drágábbak

.

Ahogy itt olvasható. Bagyik Vince 20 percenttel — tehát igen jelentékeny összeggel — drágábban számítja az ételeket azoknak, akik nem akarják az ő borát, sörét és pálinkáját meginni. Husz percent árkülönbség igen nagy. Mert Bagyik minden ételt, még a kenyeret is, 20 százalékos árfelemeléssel adja annak, aki nem iszik. A furcsa számvetési müveletet a derék vendéglős ugy eszközli, hogy az elfogyasztott ételek árát összeadja és az összeghez hozzácsapja a végeredmény husz percentjét.

a Bagyik kerthelyisége

 Szóval, ha valaki 3 korona áru ételt fogyasztott, három korona 60 fillért kell fizetnie, 'de 6 koronás „cechénél már 1 korona 20 fillér büntetést ró Bagyik mester az antialkoholista vendégekre. Szóval súlyosan megsarcolja azokat, akik nála vizet isznak. Ennek a nagy árkülönbségnek kétségtelenül büntetés jellege vau. Mert, ha egy háromkoronás menüt elfogyasztott vendég csak egy pohár sört iszik 16—20 fillérért, már mentesül a 60 filíérnyi árkülönbség lefizetése alul."  Szóval Bagyik Vince éttermében nemcsak az el nem fogyasztott ital teljes árát kell megfizetni, de ezenfölül még külön nagy büntetésdijat fizetnek azok, akik nem isznak.

Mindenki beláthatja ilyenformán, hogy a söröscsizmához cimzett vendéglőben nem érdemes — nem inni. Erre a következtetésre akarja az ő speciális szigora eszközeivel rászorítani az embereket Bagyik Vince.

Akinek egy csöpp esze van, az énnálam iszik, sőt berúg, — gondolhatja magában az életrevaló budai vendéglős — mert olyan bolond embert még nem láttam, aki megfizesse annak a bornak az árát, amit — más ember iszik meg. Bogyik Vince jól okoskodik és az ő reális elméietével gyönyörű alkoholista generációkat lehet nevelni. Hanem ugy gondoljuk, hogy valakik valamilyen formában mégis csak beleavatkozhatnának ebbe a dologba. Meg kellene tán rendszabályozni ezt a kitűnő módszert, amellyel az üzletszerzésnek meg nem engedhető útjára tévedtek.

 Mert azt talán mégsem lehet eltűrni, hogy Budán súlyos pénzbirsággal büntessék azokat, akik nem hajlandók magukat a sárga földig, tökrészegre inni.