1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2018. május 29., kedd

EGY SZERELEM ÚTJA AZ ELSŐ CSÓKTÓL A 
MAGYAR .KIR. KÚRIÁIG -
TABÁNI VADROMANTIKA

(Kőkereszt ,szégyenoszlop és kártérítési per
avagy melodráma aharmincas évekből)
8 órai ujság 1934 dec 25

(Saját  tudósítónktól.)


1925.  év  telén,  egy januári  éjszaka,  fiatal  pár  haladt  a  Hadnagy-utcában.   Lábuk   alatt   szikrázott  a frissen  hullott  puha  hó,  a  lány  a  fiú  kezét  szorítva,  kacagva  csuszkáit  lefelé,  miközben  a  szél  meg-megcibálta  szőke  haját.   Amint   bekanyarodtak   a   Kereszttérre,   a   fiú   a   tér   közepére   vezette   a lányt.  Előttük  állt  az  öreg  kőkereszt  vastag  hóbundába  burkolva. 
— Esküdjél   meg,    hogy    mindig  fogsz szeretni!  —  szólt  a  fiú. 
— Esküszöm!  —  felelte  a  lány  és  az  ég felé  emelte  az  arcát. Egymást  átölelve  álltak  a  fehér  éjszakában.

  Hópelyhek  tapadtak a  lány  belső  forróságtól  fűtött  arcára, hogy  rögtön  utána  felolvadva,  leperegjenek   róla.   Mintha   könnycseppek   lettek volna.  Aztán  tovább  mentek  a  Fehérsas- téren  át.  A  szégyenoszlopnál  a  fiú  megint megállt: 
— És  engem  kössenek  ide,  mint  régen  a hűtlen  szerelmeseket,  ha elhagylak  téged! 
— mondotta szenvedélyes hangon. Fiatalok voltak:  szerelmesek.  A  vén  Tabán  romantikája  átfogta  szívüket... 
                                                       * 
Pista   egyetemi   hallgató   volt, Lujza varróleány.  Magas,  karcsú,  előkelő  megjelenésű.  Pista  éppen  ezt  az  előkelő  fellépést  honorálta  azzal,, hogy  a  baronessz mintájára  tréfásan „varoncssz“-nek  titulálta  őt.  Ismeretségük  alig  párhetes  volt akkor  s  természetesen   meg   voltak   győződve  arról,  hogy  az  egy  életen  át  fog tartani.  Am  a  tél  ellensége  a  hosszas  csatangolásnak, pedig  ők   nem   tudtak  betelni  egymással.  A  szerelem  azonban  találékony:  a fiú  szobát  bérel  a  lány  anyjánál  s  attól  kezdve minden szabad  idejüket együtt. töltötték.  Megkezdődött   a  színes álmok  szövögetése.  Rövidesen  már  szinte családtagnak  számított  a  fiú,  a  lány  harisnyát  stoppolt  neki,  az  özvegy  anya  pedig  mosott  reá  s  mint  az  ilyenkor  majdnem  törvényszerűség: nemsokára  egym áséi  lettek. 
Nem  Isten és nem  emberek  előtt  —  ehhez nem  voltak   meg   a   mindenható  anyagiak,  —  de  fiatalságuk   tomboló  követelése  elöl  nem  tudtak és   talán   nem   is akartak  kitérni.  Az  anya  nem  tudott  viszonyukról    semmit, a  szomszédoknál azonban   már   megkezdte  körforgását  a pletyka.  A  házmcsterné  hallotta,  amint  a lépcsőházban  Pista  ezt  mondta  Lujzának: „Drága  pirinyóm!“ a   fogorvosék   nevelőnője   látta,   amint Lujza  kisírt  szemmel  tett  valamiért  szemrehányást  Pistának s  a  fűszeresék  mindenese  egyszer  éppen   akkor   fordult  be bakájával  a  ligeti  ringlspil  mögé,  amikor  Pista  megcsókolta  Lujzát.  Ennyi  jól- érteeültségre  már  állást  kellett  foglalni és  Pista  egy  alkalommal  dacosan  jelentette   ki,   hogy   diplomája    megszerzése után  abban  a  helyzetben  lesz,  hogy 
„befoghatja  mindenkinek  a  száját.

Formális  eljegyzés  nem  volt  ugyan  köztük,  sőt  a  fiú  ismerősei  előtt  titkolta  ezt a  viszonyt,   elejtett   szavaiból   azonban joggal  lehetett  arra  következtetni,  hogy komoly   szándéka    feleségül    venni   a lányt, 
                                                   * 
Az  évek  gyorsan  teltek,  közben  a  lány iparigazolványt   szerzett,  önálló   keresethez  jutott  és  Pista  is  megkapta  a  diplomát,  majd  egy  kitűnő  kereskedelmi  vállalatnál  talált  elhelyezkedést.  Nem  sokkal  később  elköltözött  az  albérleti  szobából,  de  azért  a lányt továbbra  is  meglátogatta  és  a benső viszonyt  fenntartották.    Lujza  most  már  mind  gyakrabban sürgette  a  házasságot,  a  válasz  azonban mindig  az  volt,  hogy a  nehéz  megélhetési viszonyok    miatt  józan   ésszel   még   csak nem  is  gondolhat   egyelőre  a  házasságra. 
A lány  egyszer   azzal a hírrel   lepte meg  a  fiút,  hogy   komoly   kérője   van. Pista  hevets  jelenetet   rögtönzött  erre  és azzal  fenyegetőzött,  hogy megmérgezi  magát,  ha  elhagyja őt. Lujza  boldog  mosollyal   simogatta  meg szerelmese  arcát  és  megírta  az  elutasító levelet. 
A  „nagy  jelenet"  után  Pista  pár  napig nem  jelentkezett,  aztán  váratlan   fordulat  történt:  a  lány  levelet   kapott  tőle, melyben 
bejelenti  a  —  szakítást! 



„Meg  kell,  hogy  mondjam   egészen őszintén:  nincsen  már  m eg  bennem az  az  érzés,  min t  régebben  volt.   Az igaz,  hogy  m ost  is  szeretlek  váltózatlanul  és  őszinte   szívvel,   de  nem azzal a  szerelemmel, szólt a kegyetlen  írás. 
                                                     * 
Lujza   kábultságából   feleszmélve,  pert indított  hűtlen  lovagja  ellen  s  azzal  az indokolással,  hogy  őt  a  fiatalember  házassági  ígérettel  tette  magáévá, erkölcsi kár   címéti   5500   P megítélését kérte. A törvényszék  és  a  tábla elutasította  őt keresetével, mert   úgy   találta,   hogy csábítás  nem  történt. 
Végső   fokon  a  Kúria Thébusz-tanácsa foglalkozott  az  üggyel  s  részben   megváltoztatta  az  előbbi  ítéleteket: kötelezte az   alperest,   hogy  erkölcsi  kár  címén 2500  P-t   és   600   P   összköltséget    fizessen meg. 
Megállapította  a  Kúria,  hogy  az  egymással  szemben  tanúsított  viselkedésükből  és  a  fiatalember   elejtett   kijelentéseiből  helyesen  azt   kell   következtetni, hogy házassági    ígérettel    vette    rá a lányt   a   benső   viszony   megkezdésére  és ekként 
„a tisztességes  felperessel  szemben a  csábítást  megvalósitotta." 
Igen  érdekes  a  jogerős  döntés   indokolásának  alábbi  része: „Az  egyformán   szerény   keretek közt  élő,   egyszerű  szülőktől  származó  fővárosi  varróleány  és  vidékről   Budapestre   került    egyetemi hallgató  lelki  kulturáltsága  és  társadalmi  helyzete  tekintetében  nem volt  oly  nagy  különbség,  amely  az egymás  iránt  való  vonzódást  gátlólag  befolyásolta  volna.   Az  a  tény, hogy  az  alperes  hosszú  ideig  lakott az  általa  bérelt  diákszobában,  arra mutat,   hogy   ez  a  környezet   neki m egfelelt s akkor még nem volt  előrelátható  a  későbbi  pozició  elnyerése. A   mindennapi  élet  tapasztalata szerint ilyen  környezetben  virá gzik ki az a szerelem , amely a férfi kedvező   irányú   és  fejlettebb    életigényű    elhelyezkedése   következtében   később   rendszerint  szakítással végződik  s  csak  igen  ritkán   jut  el  a törvényes  házasságig 
A  romantikát  így  váltotta  fel  a  józan próza.  A  szerelem   elszállt,   a   Tabánt földig  rombolták,  de  áll  a  kereszt  és  a  - szégyenoszlop.


 

M. C



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése