EGY SZERELEM ÚTJA AZ ELSŐ CSÓKTÓL A
MAGYAR .KIR. KÚRIÁIG -
TABÁNI VADROMANTIKA
(Kőkereszt ,szégyenoszlop és kártérítési per
avagy melodráma aharmincas évekből)
8 órai ujság 1934 dec 25
(Saját tudósítónktól.)
1925. év telén, egy januári éjszaka, fiatal pár haladt a Hadnagy-utcában. Lábuk alatt szikrázott a frissen hullott puha hó, a lány a fiú kezét szorítva, kacagva csuszkáit lefelé, miközben a szél meg-megcibálta szőke haját. Amint bekanyarodtak a Kereszttérre, a fiú a tér közepére vezette a lányt. Előttük állt az öreg kőkereszt vastag hóbundába burkolva.
— Esküdjél meg, hogy mindig fogsz szeretni! — szólt a fiú.
— Esküszöm! — felelte a lány és az ég felé emelte az arcát. Egymást átölelve álltak a fehér éjszakában.
Hópelyhek tapadtak a lány belső forróságtól fűtött arcára, hogy rögtön utána felolvadva, leperegjenek róla. Mintha könnycseppek lettek volna. Aztán tovább mentek a Fehérsas- téren át. A szégyenoszlopnál a fiú megint megállt:
— És engem kössenek ide, mint régen a hűtlen szerelmeseket, ha elhagylak téged!
— mondotta szenvedélyes hangon. Fiatalok voltak: szerelmesek. A vén Tabán romantikája átfogta szívüket...
*
Pista egyetemi hallgató volt, Lujza varróleány. Magas, karcsú, előkelő megjelenésű. Pista éppen ezt az előkelő fellépést honorálta azzal,, hogy a baronessz mintájára tréfásan „varoncssz“-nek titulálta őt. Ismeretségük alig párhetes volt akkor s természetesen meg voltak győződve arról, hogy az egy életen át fog tartani. Am a tél ellensége a hosszas csatangolásnak, pedig ők nem tudtak betelni egymással. A szerelem azonban találékony: a fiú szobát bérel a lány anyjánál s attól kezdve minden szabad idejüket együtt. töltötték. Megkezdődött a színes álmok szövögetése. Rövidesen már szinte családtagnak számított a fiú, a lány harisnyát stoppolt neki, az özvegy anya pedig mosott reá s mint az ilyenkor majdnem törvényszerűség: nemsokára egym áséi lettek.
Nem Isten és nem emberek előtt — ehhez nem voltak meg a mindenható anyagiak, — de fiatalságuk tomboló követelése elöl nem tudtak és talán nem is akartak kitérni. Az anya nem tudott viszonyukról semmit, a szomszédoknál azonban már megkezdte körforgását a pletyka. A házmcsterné hallotta, amint a lépcsőházban Pista ezt mondta Lujzának: „Drága pirinyóm!“ a fogorvosék nevelőnője látta, amint Lujza kisírt szemmel tett valamiért szemrehányást Pistának s a fűszeresék mindenese egyszer éppen akkor fordult be bakájával a ligeti ringlspil mögé, amikor Pista megcsókolta Lujzát. Ennyi jól- érteeültségre már állást kellett foglalni és Pista egy alkalommal dacosan jelentette ki, hogy diplomája megszerzése után abban a helyzetben lesz, hogy
„befoghatja mindenkinek a száját.
Formális eljegyzés nem volt ugyan köztük, sőt a fiú ismerősei előtt titkolta ezt a viszonyt, elejtett szavaiból azonban joggal lehetett arra következtetni, hogy komoly szándéka feleségül venni a lányt,
*
Az évek gyorsan teltek, közben a lány iparigazolványt szerzett, önálló keresethez jutott és Pista is megkapta a diplomát, majd egy kitűnő kereskedelmi vállalatnál talált elhelyezkedést. Nem sokkal később elköltözött az albérleti szobából, de azért a lányt továbbra is meglátogatta és a benső viszonyt fenntartották. Lujza most már mind gyakrabban sürgette a házasságot, a válasz azonban mindig az volt, hogy a nehéz megélhetési viszonyok miatt józan ésszel még csak nem is gondolhat egyelőre a házasságra.
A lány egyszer azzal a hírrel lepte meg a fiút, hogy komoly kérője van. Pista hevets jelenetet rögtönzött erre és azzal fenyegetőzött, hogy megmérgezi magát, ha elhagyja őt. Lujza boldog mosollyal simogatta meg szerelmese arcát és megírta az elutasító levelet.
A „nagy jelenet" után Pista pár napig nem jelentkezett, aztán váratlan fordulat történt: a lány levelet kapott tőle, melyben
bejelenti a — szakítást!
„Meg kell, hogy mondjam egészen őszintén: nincsen már m eg bennem az az érzés, min t régebben volt. Az igaz, hogy m ost is szeretlek váltózatlanul és őszinte szívvel, de nem azzal a szerelemmel, szólt a kegyetlen írás.
*
Lujza kábultságából feleszmélve, pert indított hűtlen lovagja ellen s azzal az indokolással, hogy őt a fiatalember házassági ígérettel tette magáévá, erkölcsi kár címéti 5500 P megítélését kérte. A törvényszék és a tábla elutasította őt keresetével, mert úgy találta, hogy csábítás nem történt.
Végső fokon a Kúria Thébusz-tanácsa foglalkozott az üggyel s részben megváltoztatta az előbbi ítéleteket: kötelezte az alperest, hogy erkölcsi kár címén 2500 P-t és 600 P összköltséget fizessen meg.
Megállapította a Kúria, hogy az egymással szemben tanúsított viselkedésükből és a fiatalember elejtett kijelentéseiből helyesen azt kell következtetni, hogy házassági ígérettel vette rá a lányt a benső viszony megkezdésére és ekként
„a tisztességes felperessel szemben a csábítást megvalósitotta."
Igen érdekes a jogerős döntés indokolásának alábbi része: „Az egyformán szerény keretek közt élő, egyszerű szülőktől származó fővárosi varróleány és vidékről Budapestre került egyetemi hallgató lelki kulturáltsága és társadalmi helyzete tekintetében nem volt oly nagy különbség, amely az egymás iránt való vonzódást gátlólag befolyásolta volna. Az a tény, hogy az alperes hosszú ideig lakott az általa bérelt diákszobában, arra mutat, hogy ez a környezet neki m egfelelt s akkor még nem volt előrelátható a későbbi pozició elnyerése. A mindennapi élet tapasztalata szerint ilyen környezetben virá gzik ki az a szerelem , amely a férfi kedvező irányú és fejlettebb életigényű elhelyezkedése következtében később rendszerint szakítással végződik s csak igen ritkán jut el a törvényes házasságig
A romantikát így váltotta fel a józan próza. A szerelem elszállt, a Tabánt földig rombolták, de áll a kereszt és a - szégyenoszlop.
M. C
MAGYAR .KIR. KÚRIÁIG -
TABÁNI VADROMANTIKA
(Kőkereszt ,szégyenoszlop és kártérítési per
avagy melodráma aharmincas évekből)
8 órai ujság 1934 dec 25
(Saját tudósítónktól.)
— Esküdjél meg, hogy mindig fogsz szeretni! — szólt a fiú.
— Esküszöm! — felelte a lány és az ég felé emelte az arcát. Egymást átölelve álltak a fehér éjszakában.
Hópelyhek tapadtak a lány belső forróságtól fűtött arcára, hogy rögtön utána felolvadva, leperegjenek róla. Mintha könnycseppek lettek volna. Aztán tovább mentek a Fehérsas- téren át. A szégyenoszlopnál a fiú megint megállt:
— És engem kössenek ide, mint régen a hűtlen szerelmeseket, ha elhagylak téged!
— mondotta szenvedélyes hangon. Fiatalok voltak: szerelmesek. A vén Tabán romantikája átfogta szívüket...
*
Pista egyetemi hallgató volt, Lujza varróleány. Magas, karcsú, előkelő megjelenésű. Pista éppen ezt az előkelő fellépést honorálta azzal,, hogy a baronessz mintájára tréfásan „varoncssz“-nek titulálta őt. Ismeretségük alig párhetes volt akkor s természetesen meg voltak győződve arról, hogy az egy életen át fog tartani. Am a tél ellensége a hosszas csatangolásnak, pedig ők nem tudtak betelni egymással. A szerelem azonban találékony: a fiú szobát bérel a lány anyjánál s attól kezdve minden szabad idejüket együtt. töltötték. Megkezdődött a színes álmok szövögetése. Rövidesen már szinte családtagnak számított a fiú, a lány harisnyát stoppolt neki, az özvegy anya pedig mosott reá s mint az ilyenkor majdnem törvényszerűség: nemsokára egym áséi lettek.
Nem Isten és nem emberek előtt — ehhez nem voltak meg a mindenható anyagiak, — de fiatalságuk tomboló követelése elöl nem tudtak és talán nem is akartak kitérni. Az anya nem tudott viszonyukról semmit, a szomszédoknál azonban már megkezdte körforgását a pletyka. A házmcsterné hallotta, amint a lépcsőházban Pista ezt mondta Lujzának: „Drága pirinyóm!“ a fogorvosék nevelőnője látta, amint Lujza kisírt szemmel tett valamiért szemrehányást Pistának s a fűszeresék mindenese egyszer éppen akkor fordult be bakájával a ligeti ringlspil mögé, amikor Pista megcsókolta Lujzát. Ennyi jól- érteeültségre már állást kellett foglalni és Pista egy alkalommal dacosan jelentette ki, hogy diplomája megszerzése után abban a helyzetben lesz, hogy
„befoghatja mindenkinek a száját.
*
Az évek gyorsan teltek, közben a lány iparigazolványt szerzett, önálló keresethez jutott és Pista is megkapta a diplomát, majd egy kitűnő kereskedelmi vállalatnál talált elhelyezkedést. Nem sokkal később elköltözött az albérleti szobából, de azért a lányt továbbra is meglátogatta és a benső viszonyt fenntartották. Lujza most már mind gyakrabban sürgette a házasságot, a válasz azonban mindig az volt, hogy a nehéz megélhetési viszonyok miatt józan ésszel még csak nem is gondolhat egyelőre a házasságra.
A lány egyszer azzal a hírrel lepte meg a fiút, hogy komoly kérője van. Pista hevets jelenetet rögtönzött erre és azzal fenyegetőzött, hogy megmérgezi magát, ha elhagyja őt. Lujza boldog mosollyal simogatta meg szerelmese arcát és megírta az elutasító levelet.
A „nagy jelenet" után Pista pár napig nem jelentkezett, aztán váratlan fordulat történt: a lány levelet kapott tőle, melyben
bejelenti a — szakítást!
*
Lujza kábultságából feleszmélve, pert indított hűtlen lovagja ellen s azzal az indokolással, hogy őt a fiatalember házassági ígérettel tette magáévá, erkölcsi kár címéti 5500 P megítélését kérte. A törvényszék és a tábla elutasította őt keresetével, mert úgy találta, hogy csábítás nem történt.
Végső fokon a Kúria Thébusz-tanácsa foglalkozott az üggyel s részben megváltoztatta az előbbi ítéleteket: kötelezte az alperest, hogy erkölcsi kár címén 2500 P-t és 600 P összköltséget fizessen meg.
Megállapította a Kúria, hogy az egymással szemben tanúsított viselkedésükből és a fiatalember elejtett kijelentéseiből helyesen azt kell következtetni, hogy házassági ígérettel vette rá a lányt a benső viszony megkezdésére és ekként
„a tisztességes felperessel szemben a csábítást megvalósitotta."
Igen érdekes a jogerős döntés indokolásának alábbi része: „Az egyformán szerény keretek közt élő, egyszerű szülőktől származó fővárosi varróleány és vidékről Budapestre került egyetemi hallgató lelki kulturáltsága és társadalmi helyzete tekintetében nem volt oly nagy különbség, amely az egymás iránt való vonzódást gátlólag befolyásolta volna. Az a tény, hogy az alperes hosszú ideig lakott az általa bérelt diákszobában, arra mutat, hogy ez a környezet neki m egfelelt s akkor még nem volt előrelátható a későbbi pozició elnyerése. A mindennapi élet tapasztalata szerint ilyen környezetben virá gzik ki az a szerelem , amely a férfi kedvező irányú és fejlettebb életigényű elhelyezkedése következtében később rendszerint szakítással végződik s csak igen ritkán jut el a törvényes házasságig
A romantikát így váltotta fel a józan próza. A szerelem elszállt, a Tabánt földig rombolták, de áll a kereszt és a - szégyenoszlop.
M. C
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése