Aszlányi Károly.
BUDAI VENDÉGLŐ 1930
Aszlányi Károly
Megjött a gólya, megjött a fecske, megjött a budai vendéglő. Télen a budai vendéglő alszik, Gyertyaszentelőkor kidugja az orrát, ha szép idő van, visszamegy.
Tavasszal a budai vendéglőt tatarozzák. Ez már évek óta így van, ellentétben a budai vendéggel, amelyet évek óta nem tataroztak.
A budai vendéglőre jellemző, hogy ablakában muskátli és étlap virít. A muskátlin virág, az étlapon árak nyílnak. Amikor szép idő van, kirakják az asztalokat, amikor csúnya idő van, tönkremennek. Ilyesmiről már neoprimitivizmus írni.
Gázoljunk bele a tradíciókba, rántsuk le a leplet, valljuk be, állapítsuk meg, jelentsük ki:
a budai vendéglő mint olyan, már rég nem olyan, mint volt.
A budai vendéglő tulajdonosa pesti.
Pincérei pestiek,
vendégei pestiek .
A rendes, konzervatív budai polgár ki nem állhatja a lármás pestieket, inkább Pestre jár sörözni, minthogy találkozzék velük.
A budai vendéglőben pesti jazz pesti dalokat ropogtat. Parkett, cocktail, tánc, frakk, autó- tábor jellemző a budai vendéglőre, manapság.
Szép meleg estéken egész Pest Budára megy. Az egyik oldal üres, a másik oldal zsúfolt. Háztartási alkalmazottak a Gellérthegyen, urak és hölgyek a budai vendéglőkben szellőznek. Aki idegen Pest éjszakai életére kíváncsi, — Budára kalauzolják. Buda kis utcáin Pest jellegzetes figurái tűnnek elénk, a pesti forgalom Budán forog, a pesti lárma Budán tombol. A pesti utcák üresek, csöndesek és néptelenek, mint a budai utcák lennének, ha nem lennének olyanok, mint a pesti utcák. A pesti vendéglők elnéptelenednek, üresek, csöndesek, hangulatosak, mint a budai vendéglők lennének, há nem lennének olyanok, mint a pesti vendéglők, ha nem lennének olyanok, mint a budaiak.
— Únom ezt a lármás várost, — mondja a balparton valaki, — átruccanok Budára. Igen ám, de ugyanakkor 500.000 ember gondolja, mondja és teszi ugyanezt. 500.000 ember ruccan át Budára, hogy egy kicsit egyedül legyen. Azonkívül átruccan a por, a lárma, a forgalom és átruccannak a horribilis árak és a pesti jassság, átruccan egész Pest a csöndes Budára, — a csönd, a hangulat és tiszta levegő ellenben vállat von és otthagyja őket és Pestre menekül.
A budai vendéglőt az különbözteti meg tehát a pestitől, hogy olyan zsúfolt, mint a pesti vendéglő, olyan hangos, mint a pesti vendéglő, de sokkal drágább.
Kernyi István budai kertvendéglő
Dajkamese, hogy a budai vendéglőnek speciális hangulata van. A macskát letapossák, a virágokat kitépik, a hangulatot lemészárolják a pestiek. Ha van valami, ami jellemző a budai vendéglőre, az nem lehet más, mint hogy hamisítatlan pesti jellegű zenés lokál, ahol esetleg, még le nem tépett és szét nem taposott fametszetek emlékeztetnek egy városrészre, amelyet Budának hívtak valamikor s amelyet repülőgépről néha még lehet látni, közelről azonban semmiesetre sem.
Eljön a nap, midőn a budai vendéglőt már csak az fogja jellemezni, hogy Pesten van.
Budapesti Hírlap, 1930. május (50. évfolyam, 98-122. szám)1930-05-18 / 112. szám
Az írás után alig 8 évvel Aszlányi szörnyethalt a dorogi országúton...
Aszlányi KárolyMegjött a gólya, megjött a fecske, megjött a budai vendéglő. Télen a budai vendéglő alszik, Gyertyaszentelőkor kidugja az orrát, ha szép idő van, visszamegy.
Tavasszal a budai vendéglőt tatarozzák. Ez már évek óta így van, ellentétben a budai vendéggel, amelyet évek óta nem tataroztak.
A budai vendéglőre jellemző, hogy ablakában muskátli és étlap virít. A muskátlin virág, az étlapon árak nyílnak. Amikor szép idő van, kirakják az asztalokat, amikor csúnya idő van, tönkremennek. Ilyesmiről már neoprimitivizmus írni.
Gázoljunk bele a tradíciókba, rántsuk le a leplet, valljuk be, állapítsuk meg, jelentsük ki:
a budai vendéglő mint olyan, már rég nem olyan, mint volt.
A budai vendéglő tulajdonosa pesti.
Pincérei pestiek,
vendégei pestiek .
A rendes, konzervatív budai polgár ki nem állhatja a lármás pestieket, inkább Pestre jár sörözni, minthogy találkozzék velük.
A budai vendéglőben pesti jazz pesti dalokat ropogtat. Parkett, cocktail, tánc, frakk, autó- tábor jellemző a budai vendéglőre, manapság.
Szép meleg estéken egész Pest Budára megy. Az egyik oldal üres, a másik oldal zsúfolt. Háztartási alkalmazottak a Gellérthegyen, urak és hölgyek a budai vendéglőkben szellőznek. Aki idegen Pest éjszakai életére kíváncsi, — Budára kalauzolják. Buda kis utcáin Pest jellegzetes figurái tűnnek elénk, a pesti forgalom Budán forog, a pesti lárma Budán tombol. A pesti utcák üresek, csöndesek és néptelenek, mint a budai utcák lennének, ha nem lennének olyanok, mint a pesti utcák. A pesti vendéglők elnéptelenednek, üresek, csöndesek, hangulatosak, mint a budai vendéglők lennének, há nem lennének olyanok, mint a pesti vendéglők, ha nem lennének olyanok, mint a budaiak.
— Únom ezt a lármás várost, — mondja a balparton valaki, — átruccanok Budára. Igen ám, de ugyanakkor 500.000 ember gondolja, mondja és teszi ugyanezt. 500.000 ember ruccan át Budára, hogy egy kicsit egyedül legyen. Azonkívül átruccan a por, a lárma, a forgalom és átruccannak a horribilis árak és a pesti jassság, átruccan egész Pest a csöndes Budára, — a csönd, a hangulat és tiszta levegő ellenben vállat von és otthagyja őket és Pestre menekül.
A budai vendéglőt az különbözteti meg tehát a pestitől, hogy olyan zsúfolt, mint a pesti vendéglő, olyan hangos, mint a pesti vendéglő, de sokkal drágább.
Dajkamese, hogy a budai vendéglőnek speciális hangulata van. A macskát letapossák, a virágokat kitépik, a hangulatot lemészárolják a pestiek. Ha van valami, ami jellemző a budai vendéglőre, az nem lehet más, mint hogy hamisítatlan pesti jellegű zenés lokál, ahol esetleg, még le nem tépett és szét nem taposott fametszetek emlékeztetnek egy városrészre, amelyet Budának hívtak valamikor s amelyet repülőgépről néha még lehet látni, közelről azonban semmiesetre sem.
Eljön a nap, midőn a budai vendéglőt már csak az fogja jellemezni, hogy Pesten van.
Budapesti Hírlap, 1930. május (50. évfolyam, 98-122. szám)1930-05-18 / 112. szám
Az írás után alig 8 évvel Aszlányi szörnyethalt a dorogi országúton...
Újsághír:
8 Órai ujság 1938 dec.10
"Aszlányi Károlyt halálos szerencsétlenség érte.
A katasztrófa körülményeiről a csendőri vizsgálat a következőket állapította meg:
A kis autó nagy sebességgel szaladt a síkos országúton Dorog felé.
Valami technikai hiba történhetett, ami miatt, úgy látszik, Aszlányi elveszítette uralmát a gép felett.
A kocsi teljes sebességgel nekirohant egy útszéli fának. Aszlányiné kizuhant az országútra.
A kocsi pozdorjává tört és az országúti járókelők a kocsi romjai alól már csak a fiatal író holttestét tudták kiemelni. "
Hát így merje valaki bírálni a budai vendéglőt!
wikipédia
Aszlányi Károly
Született 1908. április 22.
Ada Kaleh, Románia
Elhunyt 1938. december 8. (30 évesen)
Szülei Aszlányi Dezső, Deutsch Júlia
Házastársa Horváth Mária
Pályafutása
Írói álneve Aszlányi Károly
Kirk Van Hossum
Jellemző műfaj(ok) regény
Első műve Pénz a láthatáron (Budapest, 1929)
Fontosabb művei Hét pofon (1934)
Sok hűhó Emmiért (1935)
Aszlányi Károly (eredeti neve: Ausländer Károly,[1] Ada Kaleh,[2] 1908. április 22. – Dorog, 1938. december 8.[3]) magyar író, színműíró, újságíró. Apja Aszlányi Dezső (1869–1947) költő, filozófus volt. Kiváló humorista volt; hatott rá az angol humor és az amerikai filmburleszk, ezek megoldásait azonban tősgyökeres pesti humorral adta elő.
Életpályája
Aszlányi Károly sírja Budapesten. Farkasréti temető: 15-1-146.
Az egykor Orsovával szemben fekvő Duna-szigeten, Ada Kaleh-en született. Nagybecskereken tanult. Élt Bécsben és Németországban, Dániában zeneiskolába is járt. A Sporthírlap belső munkatársa is volt. 1927-ben A hóember című írásával díjat nyert a Nyugat novellapályázatán. 1930-ban mutatta be a Nemzeti Kamaraszínház Szélhámos kerestetik című darabját. Aszlányi e műve sikerének hatására vált igazán íróvá. Halála nem pontosan az ismert helyszínen történt, hanem a Doroghoz közeli 57. kilométerkő mellett. Aszlányi autóvezetés közben elrántotta a kormányt, nehogy elüssön egy gyermeket az úton. Egy fának ütközött és szörnyethalt.
8 Órai ujság 1938 dec.10
"Aszlányi Károlyt halálos szerencsétlenség érte.
A katasztrófa körülményeiről a csendőri vizsgálat a következőket állapította meg:
A kis autó nagy sebességgel szaladt a síkos országúton Dorog felé.
Valami technikai hiba történhetett, ami miatt, úgy látszik, Aszlányi elveszítette uralmát a gép felett.
A kocsi teljes sebességgel nekirohant egy útszéli fának. Aszlányiné kizuhant az országútra.
A kocsi pozdorjává tört és az országúti járókelők a kocsi romjai alól már csak a fiatal író holttestét tudták kiemelni. "
Hát így merje valaki bírálni a budai vendéglőt!
wikipédia
Aszlányi Károly
Született 1908. április 22.
Ada Kaleh, Románia
Elhunyt 1938. december 8. (30 évesen)
Szülei Aszlányi Dezső, Deutsch Júlia
Házastársa Horváth Mária
Pályafutása
Írói álneve Aszlányi Károly
Kirk Van Hossum
Jellemző műfaj(ok) regény
Első műve Pénz a láthatáron (Budapest, 1929)
Fontosabb művei Hét pofon (1934)
Sok hűhó Emmiért (1935)
Aszlányi Károly (eredeti neve: Ausländer Károly,[1] Ada Kaleh,[2] 1908. április 22. – Dorog, 1938. december 8.[3]) magyar író, színműíró, újságíró. Apja Aszlányi Dezső (1869–1947) költő, filozófus volt. Kiváló humorista volt; hatott rá az angol humor és az amerikai filmburleszk, ezek megoldásait azonban tősgyökeres pesti humorral adta elő.
Életpályája
Aszlányi Károly sírja Budapesten. Farkasréti temető: 15-1-146.
Az egykor Orsovával szemben fekvő Duna-szigeten, Ada Kaleh-en született. Nagybecskereken tanult. Élt Bécsben és Németországban, Dániában zeneiskolába is járt. A Sporthírlap belső munkatársa is volt. 1927-ben A hóember című írásával díjat nyert a Nyugat novellapályázatán. 1930-ban mutatta be a Nemzeti Kamaraszínház Szélhámos kerestetik című darabját. Aszlányi e műve sikerének hatására vált igazán íróvá. Halála nem pontosan az ismert helyszínen történt, hanem a Doroghoz közeli 57. kilométerkő mellett. Aszlányi autóvezetés közben elrántotta a kormányt, nehogy elüssön egy gyermeket az úton. Egy fának ütközött és szörnyethalt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése