1. Ív u 10 "cigányház" a Három Nyolczashoz
Még a régi Tabánt jól ismerők se igen tudják, hogy az ÍV u 10-ben valamikor"jónevű" korcsma volt
"A három nyolczashoz" volt ez a jó név, A tulajdonos neve után ítélve minden bizonnyal rác korcsma volt tamburaszóval,cigányzenével. A helyiek ún, cigányháznak is nevezték. 1900-ban pl. az alábbi cigánymuzsikusok laktak a házban:
Még a régi Tabánt jól ismerők se igen tudják, hogy az ÍV u 10-ben valamikor"jónevű" korcsma volt
"A három nyolczashoz" volt ez a jó név, A tulajdonos neve után ítélve minden bizonnyal rác korcsma volt tamburaszóval,cigányzenével. A helyiek ún, cigányháznak is nevezték. 1900-ban pl. az alábbi cigánymuzsikusok laktak a házban:
Csomor Gábor
zenész Ív u 10
Czicza
János zenész Ív u10
Czicza
József zenész Ív u 10
Magda
János zenész Ív u 10
Magda
Mihály zenész Ív u 10
Ez volt 1880 óta Bojcsics Simon vendéglője a „Három
nyolczashoz”egészen 1892 –ig.Bojcsics később átpártolt a Szarvas tér 4
alá, ahol «a három
heteshez», »zu den drei Siebnern»név alatt üzemeltette vendéglőjét.1902 után özvegye folytatta a mesterséget.
forrás: BCZLJ: V ÍV u 10
1882,83,84,85,86,90,91,92 Bojcsics Simon „a három
nyolczashoz”
ÍV u759
1880,81 Bojcsics Simon
2.
2.
Ha Szarvas tér,akkor mindenkinek a Szarvas vendéglő jut eszébe .Pedig volt a téren más vendéglő is,meg aztán 1900 körül nem is vendéglő volt a Szarvas hanem kávéház, név szerint Pertl István kávéháza.Az 1890-es évek nagy térrendezésekor kialakult a Szarvas tér új arculata, mintegy 3 m-rel
lesüllyesztették a szintjét ezzel a kávéház szigetként magasodott a többi épület fölé.A tér másik oldalán a Kereszt utca még így is meredeken lejtett a Kereszt tér felé. Ezen az oldalon bérelt korcsmát Bojcsics Simon , a rác vendéglős ,aki korábban a hírhedt Ív u 10-ben, az ún. "cigányházban" tartott fenn kocsmát. Azért hívták cigány háznak, mert tucatnyi cigányzenész lakott itt,egy kis muzsikáért nem kellett messzire menni a vendégnek.Halála után egy darabig még özvegye vezette a boltot
Kocsmárosok a Szarvas tér 4-ben:
1882 Taferner József
1891,92 Planitzer Jakab
1894,99,1901,02 Bojcsics Simon «a három heteshez», »zu den drei Siebnern»,
1902,03, özv.Bojcsics Simonné
1906,07,08 ,09,10 ,11,12 ,13 ,14 ,16 Szíber János
1904,05 Móricz József
1922 ,28 Gratz Miksa (Mór)
Előtérben a korcsma udvari bejárata ,mögötte négy lépcsőfokkal feljebb a kocsma bejárat.Jó kis hely volt ez hajdanán, már csak azért is ,mert közvetlenül a forgalmas térre nyílott, ahol piac és hetivásár is volt.Esténként víg tamburazene csalogatta a szomjas népet.
Amellett ne gondoljuk,hogy Bojcsics korhely, léha ember lett volna. A Gundel János vezette Vendéglősök Egyesületének oszlopos tagjaként az egyesület egyik számvizsgálói tisztét töltötte be.
Szállodások és vendéglősök ipartársulatának temetkezési egyesülete .
IV, himző-u. 1. Elnök : Gundel János, a Ferencz József-rend lovagja. — Alelnök: Wirth Ferencz. — Pénztárnok: Mehringer Bezső. —
Ellenőr: Reutter Nándor. — Számvizsgálók: Glück Frigyes, Bojcsics Simon. — Titkár: Poppel Miklós. (1901)
Érdekességként megemlítjük s ez egyben Bojcsics ázsióját is növeli, hogy később Glück máig ható hírű szállodás lett Pesten
Wikipédia:
Glück Frigyes (Pest, 1858. január 11. – Budapest, 1931. május 15.) szállodaiparos, várospolitikus, műgyűjtő, mecénás.
Az 1890-es években a Rákóczi út 5. szám alatti Griff Fogadót átalakítva, Pannónia Szállóként nyitotta meg újra. A fogadó 1868 óta volt a családja birtokában. Glück alapította az első pesti pincériskolát és a szállodás ipartestület elnöke is volt. Vezető szerepet játszott több józsefvárosi jótékonysági egyesületben. 1886-tól több mint harminc évig törvényhatósági bizottsági tag volt.
1902-ben kezdeményezte, hogy tartsák Budapesten a szállodások nemzetközi kongresszusát, amit jó alkalomnak vélt a város turizmusának fellendítése érdekében. Ezen a kongresszuson javasolta a János-hegyi kilátó építését, ami 1910-ben készült el. 1929-ben az ő kezdeményezésére épült meg a Látó-hegyen az Árpád-kilátó, amelyet érint az ő nevét viselő sétaút.
kassius
lesüllyesztették a szintjét ezzel a kávéház szigetként magasodott a többi épület fölé.A tér másik oldalán a Kereszt utca még így is meredeken lejtett a Kereszt tér felé. Ezen az oldalon bérelt korcsmát Bojcsics Simon , a rác vendéglős ,aki korábban a hírhedt Ív u 10-ben, az ún. "cigányházban" tartott fenn kocsmát. Azért hívták cigány háznak, mert tucatnyi cigányzenész lakott itt,egy kis muzsikáért nem kellett messzire menni a vendégnek.Halála után egy darabig még özvegye vezette a boltot
Kocsmárosok a Szarvas tér 4-ben:
1882 Taferner József
1891,92 Planitzer Jakab
1894,99,1901,02 Bojcsics Simon «a három heteshez», »zu den drei Siebnern»,
1902,03, özv.Bojcsics Simonné
1906,07,08 ,09,10 ,11,12 ,13 ,14 ,16 Szíber János
1904,05 Móricz József
1922 ,28 Gratz Miksa (Mór)
Amellett ne gondoljuk,hogy Bojcsics korhely, léha ember lett volna. A Gundel János vezette Vendéglősök Egyesületének oszlopos tagjaként az egyesület egyik számvizsgálói tisztét töltötte be.
Szállodások és vendéglősök ipartársulatának temetkezési egyesülete .
IV, himző-u. 1. Elnök : Gundel János, a Ferencz József-rend lovagja. — Alelnök: Wirth Ferencz. — Pénztárnok: Mehringer Bezső. —
Ellenőr: Reutter Nándor. — Számvizsgálók: Glück Frigyes, Bojcsics Simon. — Titkár: Poppel Miklós. (1901)
Érdekességként megemlítjük s ez egyben Bojcsics ázsióját is növeli, hogy később Glück máig ható hírű szállodás lett Pesten
Wikipédia:
Glück Frigyes (Pest, 1858. január 11. – Budapest, 1931. május 15.) szállodaiparos, várospolitikus, műgyűjtő, mecénás.
Az 1890-es években a Rákóczi út 5. szám alatti Griff Fogadót átalakítva, Pannónia Szállóként nyitotta meg újra. A fogadó 1868 óta volt a családja birtokában. Glück alapította az első pesti pincériskolát és a szállodás ipartestület elnöke is volt. Vezető szerepet játszott több józsefvárosi jótékonysági egyesületben. 1886-tól több mint harminc évig törvényhatósági bizottsági tag volt.
1902-ben kezdeményezte, hogy tartsák Budapesten a szállodások nemzetközi kongresszusát, amit jó alkalomnak vélt a város turizmusának fellendítése érdekében. Ezen a kongresszuson javasolta a János-hegyi kilátó építését, ami 1910-ben készült el. 1929-ben az ő kezdeményezésére épült meg a Látó-hegyen az Árpád-kilátó, amelyet érint az ő nevét viselő sétaút.
kassius
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése