1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2018. augusztus 28., kedd

HOGYAN SZÜLETNEK A TÉVHITEK? -A TABÁNI PELLENGÉR

  • Világ, 1947. november (727-751. szám)1947-11-30 / 751. szám


    Serény munkáskezek dolgoznak néhány nap óta a Gellérthegy lejtőjén, az egykori Tabán lankáján. Ásó, csákány, gereblye, talicska egyengeti, simítja az egykor ódon városrész, később gyönyörű park helyén elterülő gazos, rcndetien terepet, hogy újra park legyen belőle. Itt-ott már a sóder is piroslik. Nyílegyenes a széle. Leszálltam a villamosról egy kis tabáni kóborlásra, meg aztán azért is, hogy B.J.kedves olvasónk levele nyomán megkeressem a — pellengért.

    A Tabán helyén

    Mennyi mindent daloltak és írtak már a vén Tabánról, mely most kopár pusztaság a város szivében e alig szakítja meg egy kis berek, néhány tüskés bokrával és fehérhasú nyírfájával. A kacskaringén ösvények — ha elhagyod a rommá lőtt rác-templomot, melynek csonka tornyában némán búsul a megmaradt harang 

    — még mindig romantikától mesélnek, csodálatos élményekről, holdvilágról és szerelmespárokról, finom borocskákról, amelyeket a zegzugos utcácskák régi vendéglői mértek ki mennyei ízű pörköltek s lacipecsenyék mellé.

    Hadnagy-utca, Görög-utca, Kereszt-utca, Virág Benedek utca, emlékszik- e még ezekre a földszintes viskókra  a pesti polgár? Albecker, Avar, Marada és Poldi bácsi kocsmájára, a Mély Pincére, a Rácváros e nevezetességeire? Eltűntek a házikók.
    eltűntek. Egyszer 1810-ben a nagy tabáni tűz pusztította el, másodszor a városrendezés.


    Timárváros


    Öreg fóliánsok arról beszélnek, hogy ezt a területet valaha timár- városnak nevezek, mert ott laktak a török, bosnyák tímárok. Ott dolgozták fel a szattyánbőrt, ott cserezték a csizma talpát, az Ördögárok vizével A Tabán név így ragadt rá a Rác-városra, eredetije a Debagkhane szó (cserzővarga). A legenda szerint Casanova, a női szívek nevezetes lovagja is járt valamikor a Tabánban, a Hadnagy-utca rozzant házában szállt meg.
    Szent Gcllért magasságában állva az ember szomorú romokat lát a tabáni síkság peremén. A Rác- fürdőt is megtépázta a háború; a Szarvas-ház. jobbára ép, de a Döbrentei-tér felé az összerombolt Erzsébet-hid idézi a gonoszok szellemét.

    Megfordulok, megyek felfelé... Itt-ott kis csalit, csodák csodája: rügyeznek a bokrok, pedig közeledik a december.

        









    Zsidó oszlop

    Kopár terep... s egy kőoszlop emelkedik ki belőle, mint valami obeliszk. Három méternél is magasabb .. Ez maradt meg a régi Tabánból!

    A pellengér

    Valaha a Fehérsas-tér közepén állt, az oszlop megmaradt, a tér eltűnt. Vagy inkább kiterebélyesedett  a lerombolt házak parkírozott helyén  Pest felé néző oldalán számot véstek a kőbe: 1833. Sok golyó és akna is érte, viharvert képe van. Alján kiálló vasszög.

    Milyen célt szolgált a kőoszlop, amely némán mered nz ég felé?

    Régi okmány tanúskodik! róla:

    »A budai héber előljáróknak panasza 

    Palkovits  Antal tabáni kisbíró ellen 1845-ből. Szabad Királyi Buda Főváros Tabán külvárosába lakozó héberek Jakabfalvi László Endre hites ügyvéd útján beadványt intézteik a Helytartó Tanácshoz és a Főherceg Nádorhoz:

    Azon bitójának, vagy kőnek, melyhez a II. C. (rom.kat.) tabáni bíróság a bűnösöket láncoltatni szokta ’s, melynek a biro "Zsidó" - nevet adott, minthogy ezen nevezet az egész héber nemzet nyilvános kisebbítésére és gyalázó cégéresítésére szolgálna, de magának au illető elöljáróságnak is szégyenére válnék, mert az kivált kép a köznépnek okot ad folytonos becsmérlésünkre, ez pedig a mai időkben (1845-ben) már világos neveletlenséget és örökös üldözésünk czéltatát árulná el, , »Zsidó"nevezeték végképen és hathatósan eltiltani  és annak más nevezetet rendeltetni, valamint panaszolt albirót, ki minden előtt’a megjelenő peres hébernek Krisztus meg feszítését rút gúnyok, és szidalmai mellett szemére hányni szokta — attól is komolyan eltiltani kegyelmesen és kegyesen méltóztatnának.

    Ki tudja, mi lett a beadvány sorsa?

    A Tabán pellengére, mint mutatóujj az ég felé emelkedik...
    Emberek születtek, meghaltak, házak épültek és porba hulltak, a pellengér dacol az idővel.

    Kristóf Károly 1947



      A derék, később híressé lett ujságíró  csak abban tévedett, hogy a Fehérsas téri kőoszlopon rosszul olvasta le az évszámot. Nem 1833 volt az ,hanem húsz évvel későbbi =1853.

    Így a tabáni héberek  1845-ös panasza erre a kőoszlopra  semmiképpen nem vonatkozhatott. Maradjunk abban , hogy egy egyszerű olajlámpás tartója volt, amely a Krakker téren (Fehérsas tér korábbi elnevezése) esténként pislákolt a közbátoságot javítandó.

    kassius

    Nincsenek megjegyzések:

    Megjegyzés küldése