HONVÉD SÍREMLÉK-NÉMETVÖLGYI TEMETŐ 1849

Pesti Hírlap, 1941. május (63. évfolyam, 98-123. szám)1941-05-30 / 122. szám

   
A 48-as honvédek uj emlékkertje a németvölgyi temetőben 

A főváros több mint tiz évvel ezelőtt elrendelte a régi vízivárosi és a Tabán-krisztinavárosi temető kiürítését. Utóbb elhatározták. hogy a németvölgyi temetőben létesítik a két megszüntetett budai temető nevezetes halottainak emlékkertjét öt esztendő telt el, mig az emlékkert most megvalósult
A fákkal, bokrokkal buján benőtt, ugyancsak régi németvölgyi temetőnek a hátsó bejárat felé eső sarkában köralakban terül el az uj emlékkert Keresztben két sétaút szegi át a kört és ahol a kör közepén a két ut találkozik, köröndöt alakítottak. A körönd közepén állították fel a tabáni közös honvédsir 1877-ből való, obeliszk-alaku emlékoszlopát és előtte tágas sirüreget tégláztak ki. Ide tették le tavaly május közepén a 133 ládikában . idehozott csontmaradványokat Most zöld halom takarja a sirüreget fedő három gránitlapot

     

1 .Baloldalon: Ghyczy István 23 éves honvédfőhadnagy síremléke. — Jobboldalon: Jezertsek Lukács lovas nemzetőr versfeliratos síremléke.

A bejárattól jobbra eső körnegyedben feküsznek a május 21-iki roham hősei és a 48-as szabadságharc egykori harcosai. Köztük a császári sereg több halottja is. A balra eső negyed- körben a nevezetes polgári halottak feküsznek, köztük Döbrentei Gábor


A 48-as honvédek táblájának első sorában leljük Burdina Alajos őrnagy síremlékét Az ostrom idején debreceni gyalogosaival a tabáni temetőt szállta meg. Különös előérzettel mondta ekkor: „Érzem, hogy elesem. Ha meghalok, itt akarok nyugodni“ — és megmutatta a helyet Elsők közt tört fel katonái élén a Várba és hősi halált halt a rohamban. Mivel holtában felismerték, a hagyomány szerint a kijelölt helyre temették A tabáni sírok kiürítése után az ő csontjait is idehozták. Sorsához méltó a sírfelirata: „Lowenkampfi Burdina Alajos Don Miguel ezreDbeli honvéd- őrnagyot, aki Budavár ostrománál 1849. évi május 21-én hősiesen harcolva elesett •» hazáért, övéitől távol, 47-ik évében ide temette a véletlen.“ Itt -nyugszik Assa-Kürthi Ghyczy István főhadnagy, aki 23 éves korában ugyancsak a hajnali rohamban esett eL A harmadik névszerint ismert ostrom-halott Jezertsek Lukács 33 éves lovas nemzetőr. A tömegtemetés utár. találták meg átlőtt testét a miniszterelnökség épületének padlásán. Ma is titok, hogyan került oda és miként esett el. Rózsaszín márvány síremlékének hibás magyarsággal vésett, aranybetüs versfelirata igy hangzik:

„El se búcsúzhattál, oly hirtelen éré halálod, 
Most mi búcsú sunk el, haj, hogy örökre van ez. 
Nyugodjál békén, akkor fog nyerni nyugalmat 
Szivünk is, ha porunk hült poraidba vegyül. 
Téged nőd, gyermeked kisértek sírba s barátid, 
De ha én elmúlok, lesz-e ki megsiratand? 
S ahányszor e márványon rezg a napkelet, 
Csókolja hamvadat a szent emlékezet.“


A többi sírban porladnak azok a_honvédek, akik túlélték a budai várvivást, megérték Világost, Haynaut, az aradi golgotát, sőt a kiegyezést is. Ludig János hadnagy, „ki résztvett a szabadság- harcban elejétől a végéig. Jelen volt Budavár ostrománál is“. + 1871). Egyessy Vince százados (+ 1887) és felesége. Örökös Horváth Sámuel őrmester, Kölcsey Ferenc főhadnagy, Krivácsy József ezredes (+1903) és felesége, Abbati Marescotti grófnő (+1910) és más honvédek, köztük idegen származásúak is, akiknek egykori német nyelvű sírfelirata „ung. insurrection“-nak nevezi a magyar szabadságharcot, de a német szavak között egyetlen magyar mindig van: „honvéd“.
Az első sorban, honvédek közt porladnak egy sírban az összetört Hentzi-szobor néven ismert emlékmű feliratából, meg a bécsi katonai följegyzésekből ismert és feltalált osztrák halottak. „Budavára 1849-iki császári védöseregének az ostrom alatt hősi halált halt 420 tagja közül itt nyugszik ...“ — mondja a felirat. Köztük az első Allnoch Alajos ezredes, aki fel akarta robbantani a Lánchidat és a kísérlet közben halálát lelte. Továbbá itt porlad néhány tiszten kívül több ismeretlen harcos. Az alsó felirat szerint „Hentzi Henrik cs. kir. tábornok, a vár parancsnoka és a védősereg többi hősi halottja a megszűnt vízivárosi katonai temető ismeretlen helyén nyugszik.“ Még most is rejtély ugyanis, hogy hova lett Hentzi holtteste. Katonáinak tömegsírja is ismeretlen.

     













Baloldalon: a honvédrejtegetésért nyilvánosan megkorbácsolt Maderspach Károlyné síremléke. Jobboldalon: az ismeretlen helyen nyugvó Hentzi tábornok síremléke. 

 Újabb kutatások szerint állítólag téves az a hagyomány, hogy a zugligeti villamos sínpárjai alatt feküsznek a föld mélyében. Bár az egykori feljegyzések szerint az ellenség halottait este csöndben ásták el a Víziváros Zugliget felé eső egykori katonai temetőjének szélébe, „az ut mentén, jeltelen tömegsírba ..A Hentzi-emlék mögött nyugszik felesége, nemes Bertalan Eleonora. Kívüle és a honvédtisztek feleségein kívül még más nők is porladnak az egykori harcosok között. Pöltenberg Ernőnek, az aradi vértanú- tábornoknak özvegye, családtagjaival és a ruszkabányai piacon honvéd-rejtegetésért megkorbácsoltatott magyar martir-asszony, Maderspach Károlyné Buchwald Franciska.

Az emlékkert — néhány hiányzó sírfeliratot, illetve emlékkőátdolgozást nem számítva — készen várja az eredetileg a 92-ik évfordulóra tervezett felavatást.