TABÁNI HANGULAT " AZ ÁTKOSBAN"ANNO 1965
Ludas Matyi, 1965 (21. évfolyam, 1-52. szám)1965-07-22 / 29.
Július j-án, szombaton két kaposvári rokonunkat kalauzoltuk el feleségemmel a Tabánba. E két Krúdy-rajongó bőven idézte a hajdani híres kiskocsmák nevét, de ezekkel jól nem lakván, vacsorázni szeretett volna.
Először a Duna-parti „Várkert Kioszk” egyik abrosztalan asztalánál ültünk le, majd vártuk a
pincért. Húsz perc múltán feltűnt, hogy közel és távol mindenki csak sőrözget. Felkutattam egy ifjú felszolgálót, aki közölte velem, hogy csak sajtosrúddal szolgálhat. Egy idősebb pincér megnyugtatott, hogy van étel,
csak kevés (I), és így nem juthat mindenkinek. Rendelésem nem vette fel, hanem az épületbe invitált, hogy a forró teremben foglaljunk helyet, a konyha közelében. Ott bizonyára jut majd valami étek.
No de sebaj, alig száz métert mentünk, s már ott várt ránk a hangulatos „Aranyszarvas kisvendéglő”, ahol is a pincér a teraszra nem volt hajlandó meleg ételt kihozni, csak sört, mondván, hogy enni csak a szobákban lehet, mert kicsi a konyha (I?). Az éhség behajtott bennünket a fülledt melegbe. Ott harmonikaszó fogadott minket és egyetlen üres asztal. Ezt pedig a Gellért szálló foglaltatta le.
Szomorúan mentünk el a Márványmenyasszonyba. Ott minden jó volt, csak hát ez már nem a Tabán, hanem a Krisztina.
Darázs Endre
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése